Baraquielel való csatám után konkrétan éhezni kezdtem szóval megstartoltam az ebédlőt csak aztán rohadtul eltévedtem.
-Hány ugyanolyan tetves folyosó van?! - akadtam ki, durván a harmadik emeleten és a negyedik hasonló kinézetű folyosón. Leültem a szönyeg közepére és depiztem.
~Itt fogok éhen halni.~
-Kell egy kis segítség? - hallom meg Nathaniel hangját
-Éhes vagyok..-motyogom szomorúan és egy kicsit talán szégyelve is magam, mert ehettem volna reggel csak mérges voltam
-Gyere, elkísérlek. - nyújtotta a kezét amit örömmel el is fogadtam és megmutatta, hogy merre is van az ebédlő
Baamielel kell gyakorolnom következőleg csak hát.. épp nem ér rá. Szóval addig elmentem sétálni.
-Iitt van Camael.. - súgtak össze az angyalok és meghajoltak előttem
Nem tudtam, hogy mit tegyek szóval elrepültem gyorsan. Egy tisztáson lyukadtam ki.
~Mit kellett volna tennem? Ez még elég új nekem.~
-Bátran és méltóság teljesen állni a tekinteteket, a kedvességüket, a tiszteletüket és mosolyogni. - oktat ki egy arkangyal
~Érzem az auráját. Ezt Nath tanította meg.~
-Megtudhatom, hogy ki vagy? - fordultam az illető felé
-Természetesen, Baamiel vagyok, a vihar angyala és a mostani tanítód. - felelt nyugodt hangon az angyal
~El se hiszem, hogy Baraquielel ikrek. Mégcsak nem is hasonlítanak.~
-Rendben Baamiel, én Honorina vagyok. Kezdhetjük? - szólaltam meg mielőtt válaszolt volna a gondolataimra
Baamiel nem volt erősebb, mint testvére, de eszesebbnek bizonyult. Megvárta míg lövök, azonnal kitért előre és széllel visszaverte rám. Gyors zivatarokkal összevizezte a füvet, ami így baromi csúszóssá vált. Nem tudtam kitéeni némely támadás elől, mert eltaknyoltam a füvön.
A végére már állni is alig tudtam.
-Ilyen könnyen feladod? Több kitartást vártam volna el tőled. - lenézett, ami eléggé dühített
~Baraquiel legalább nem egy beképzelt és arrogáns férfi.~
-A harc mezőn se lesznek kedvesek veled.. - miközben nagyban magyarázott felálltam, a fák árnyékait használva lefogtam a végtagjait és fénnyel támadtam rá folyamatosan majd beleküldtem egy villámot. Az árnyaimmal a lábánál fogva felemeltem.
-Ne..legyen akkora..az arcod.. - mondtam a srácnak majd valószínűleg összeestem

-Ez a te hibád! Mindenkivel úgy viselkedsz, mintha te lennél az uralkodó!
-Ezt csakis magának köszönheti. Óvatlan és nagyra tarjta az erejét. Utolsó pillanatban vert rám gyorsan, sok csapást, de nem eleget...
-Ő tartja az erejét nagyra?! Kicsináltad egy csomó ütéssel és még utána is tudott állni! Míg te azzal az utolsó támadással járni nem tudtál! Nathanielnek kellett behoznia ha nem emlékeznél!
Mikor kinyitottam a szemem, hogy mégis mi ez a lárma akkor az ikreket láttam meg és Raphaelt.
-Csönd legyen, felébredt! - halgatatta el Raphael a fiúkat és az ágy mellé jött
-Jól vagy? - érdeklődött Baraquiel az ágy végéből
-Igen,..asszem. Csak egy kicsit álmos vagyok. - felelek halkan
-Kimerültél, az összes erőd egyszerre való használatától. - szólal meg Baamiel a mellettem lévő ágyból
-Ááh értem.. Ne haragudj, hogy aggódalmat okoztam. Baamiel a legközelebbi csatánkon első ütésből terítelek földre. - mosolyogtam izgatottan a srácra, aki csak elnevette magát
-Azt akarom én látni. - feleli majd felül - Sok erőt tudsz használni, egy teljesen más módon és szinten, de ha csak ész nélkül harcolsz velük akkor hamar kimerülsz és ez lesz a vége.
-Erre vagy te és a többi arkangyal, hogy megmutassátok, hogy hogyan is használjam őket.
-Igazad lehet... De az árnyat és a fényt kitől tanultad? - kérdezte és rám emelte a tekintetét míg az enyém elkomorult
-Az árnyat...a pokol hercegétől. A fényt meg.. senkitől azt csak úgy tudom. - feleltem és probáltam összeszedni magam. Mikor felnéztem, mindenki érdekes arcot vágott.
-A királynő a Nap erejével bír míg a király csillagokéval. - szólal meg Nathaniel
-Vagyis mindkettő fény alapú. Amit te magadtól utalsz.. - folytatta Baamiel
-Nem véletlenül hisz ő a lányuk. - épp megakartam szólalni mikor Raphael megelőzött
-Szóval ezért pályázol a trónra. - mondja Baraquiel
-Igen.., de ezt nem mondhatjátok el senkinek. Bár az uralkodók már tudják, Sam,.. Seth és már ti is. Ez így épp elég. - a fiúk egyetértően bólintottak
Estére vissza mehettem a szobámba, de nem tudtam aludni. Az ablakban ültem és az eget kémleltem.
~Túl gyorsan történt minden.. Seth vajon mit csinál, gondolt rám akár egy pillanatra is?.. Valaha elfogom tudni felejteni őt?.. Vagy szét fog szedni ez az érzés?..~

Hajnalban sikerült elaludnom. Másnap reggel Haniellel megreggeliztem és sétálgattam a palotában míg Nath nem szól, hogy mehetek vele edzeni.
-Jó reggelt Honorina! - köszön Baamiel mikor majdnem elmentem mellette
-Oh.. Jó reggelt neked is! - viszonzom a gesztust és elé állok
-Nathanielre vársz? - kérdezte mire bólintottam - Adok egy kis tanácsot. Az ő ereje más, mint a miénk, de ezt biztos hallottad már. Őt nem fogod tudni olyan egyszerűen kijátszani, mint minket. Az ő eleme a tűz és ha eltalál az úgy fog égetni, mint a tisztító tűz. Gyorsabbnak és eszesebbnek kell lenned ha nem akarod, hogy úgy végezd, mint egy szfinx.
-Megteszem a tőlem telhetőt. Kár, hogy nem találkoztam víz típusú angyalal, egyszerűbb lenne a dolgom. Bár nem, mintha úgy is könnyű lenne. - sóhajtottam egy mélyet és kicsit lehajtottam a fejem
-Ha így álsz hozzá tényleg veszíteni fogsz. Gondolj arra, hogy ez vezet ahhoz, hogy nyerj és te vezesd ezt a helyet. És ha így lesz..még én is fejet hajtok előtted. - mondta Baamiel és itt is hagyott engem
~Néha nagyon nem értem ezt az angyalt, de igaza van! Nem szabad elfelejtenem, hogy miért is küzdök.~
Nem sokkal később Nathaniel egy távolabb lévő területre vitt. ~Semmilyen növény vagy állat nincs jelen, még fű se.~
-Hiszed vagy sem, de ezen a helyen régen virágzott az élet. Tele volt emberekkel, álatokkal csakúgy, mint a Föld vagy a Mennyország. - felelte komoran Nath
-Mi történt? - érdeklődtem és a tűz angyalt figyeltem, ahogy egy apró, éledező növényt nézett
-A démonok támadni kezdtek minket és az embereket is. Ezért erre a helyre jöttünk megvívni az első háborút. Még nagyon-nagyon régen és azóta se változott. Azért jöttünk mi most ide, hogy szabadon használjam az erőm és ha legyőztél akkor te is. Az én képességem a tűz, ez egy szent képesség. Úgy, mint a fény, a víz és a föld. Az egyiket már uralod, de ez is jól fog jönni ha.. - akad meg a mesélésben Nathaniel
-Ha démonokkal kéne harcolnom. - fejezem be lehangoltan
-Igen. De elég a beszédből, kezdjük is.