- Holly, gyere, próbáljuk ki a seprűd! - ez a mondat Fred szájából hangzott el, mikor hazaértek. Megfogta a lány csuklóját, és húzni kezdte a mező felé.
- Á-á-á. Először mindenki elrakja a vásárolt dolgokat - rázta a fejét Mrs. Weasley.
- De utána hadd!
- Jó. De csak utána.

Holly elindult a szobája felé, miután átvette a könyveit. A szobába lépve Dodó nekidörgölőzött.
- Szervusz, Dodókám. Éhes vagy? - simogatta meg Holly a hosszú szőrű sziámi macskát.
A macska odament a tányérjához, leült, és hatalmas kék szemével várakozóan felnézett a lányra. Holly letette a csomagokat, és előbányászott közülük egy kis macskakaját, amit a Mágikus Menazsériában vett. Dodó rögtön rávetette magát. 

--- 

Holly elhajította a focilabdát, amit a kviddicsezésre hozott. George lebukott, és elkapta. 
- Na, mutasd meg, hogy repülsz!
Holly felpattant a seprűre. Csodálatos érzés volt. Csak suhant, a Nimbusz szinte kitalálta a gondolatait.
- Ez valami eeeelkéépesztőőőő! - ordította boldogan - Először játszunk, és utána próbálhatja ki, aki szeretné - tette hozzá, látva, hogy Fred ezt akarja mondani. A fiú csak bólintott. 
Holly, az ikrek és Ron, kétfős csapatokat alkottak. Holly volt Freddel, George pedig Ronnal. Szegény Ront egyfolytában cikizte, amiért nem elég ügyes. Hát tény, elég béna volt. De Fred és Holly csak örültek neki. A feladat az volt, hogy csapatoknak passzolgatniuk kell a labdát egymásnak 10-szer egymás után. Az nyert, akinek ez sikerült. Egyszer George-ék, egyszer Hollyék nyertek. A döntőt szintén Hollyék. Tikkadtan mentek be vacsorázni. Az asszony pörkölttel, tésztával és puha fehér kenyérrel várta őket.