* Tony szemszöge *

Egyre beljebb lépve a tömegbe találkoztunk néhány ismerőssel. Daniel az egyik barátjával beszélgetett, akinek engem is bemutatott, bár hála a csodásan jó memoriámnak, a nevét körülbelül 5 percre rá el is felejtettem. Az viszont igen szembetűnt, hogy kellemesen méregetet végig az "új barát" miközben kezetnyújtottam neki. Bár nem mintha annyira érdekelt volna.

Danielnek és a jó beszélőkéjének hála, kezdtem magam halálra unni. Szeretem ugyan hallgatni, ahogy egy egyszerű témát is képes órákon át ecsetelni, de most egyáltalán nem volt ehhez türelmem, így ellépve melőle megindultam a piáspult felé, mert hát gazdagéknál ilyen is van.
Töltöttem magamnak egy pohár wiskyt, amit egy nyelésre el is tüntettem, és egy után, persze jött a második és a harmadik pohár, még végül kezdtem becsicsenni. A tömeget kezdtem figyelni és néztem, ahogy a lányok táncolnak, szinte mindegyik fiúhoz hozzá dörgölőzve. -Undorító. -jegyeztem meg magamban, majd egy nagyot kortyoltam italomba és visszafordultam a pulthoz.
Hirtelen egy érintést éreztem meg a vállamon, majd lassan megfordultam.
Egy hosszú barna hajú, zöld szemű lány állt előttem, kissé piros arccal, ami valószínűleg nem a zavarbaeséstől volt. Szinte szikrázzó tekintettel fürkészte az én hamu szürke szemeimet, még végül megtörtem a köztünk lévő csendet.

- Öhm...szeretnél valamit?- kérdeztem tőle kissé flegmán.

- Jenny vagyok. - mutatkozott be. - Esetleg lenne kedved velem táncolni? - kérdése közben arca egyre vörösebb lett.

Egy ideig csak értetlenül pislogtam, majd mikor végül tudatosult benne a kérdés eszembe jutott az ígéret, amit Danielel egymásnak tettünk, és azt eszemben sem volt megszegni. Oh, de nem ám...hisz vonzalmam még mindig csak is felé írányult, bármennyire is próbáltam ellene tenni. Végül felálltam a székből ami igen rossz döntésnek bizonyult, mivel hála az alkoholnak, teljesen megszédültem és éppen csak megbírtam támaszkodni a pultban.

- Ne haragudj, de...- folytattam volna, az elutasításos monologómat, azonban ő egy lépést felém téve, elhallgatatott ajkával és finoman kezdte ízlelgetni ajkam.

Teljesen elszállt belőlem az erő, ami igencsak megint a piának köszönhető volt, így képtelen voltam eltolni magamtól a lányt, akivel már igen heves csókolózásba kezdtünk.

Végül levegő hiány miatt váltunk szét egymástól, s miest észbekaptam, hogy mi is történt, kezemmel eltoltam magamtól a lányt. Oldalra fordítva tekintettem, összetalálkozott egy igen dühös és csalódott barna szempárral, ezzel is a levegőt belémszorítva.
Tomboló testtartással indult meg felém,én pedig teljesen lefagytam és mozdulni se bírtam, még nem oda nem ért hozzám és csuklómat megragadva kezdett kiráncigálni a tömegen keresztül, a lànyt pedig akkora erővel lökte el tőlem, hogy bizony, ha a hatámögött nem lett volna tömeg, ami szerencsére felfogta az esését, akkor bizony szépen betört volna a feje a csempés padlón.

* Daniel szemszöge *

Épp az egyik barátommal beszélgettem, amikor észrevettem, hogy a kis fekete hajkoronájú eltűnt mellőlem.

Tekintettem többször is átfutott a részegen táncoló tömegen, ám hiába. Sehol nem láttam Tony-t. Azonban mikor a tömeg kissé szétoszlott - egy kiborított ital miatt, - megpillantottam, amint ott üldögél a piás pultnál wiskyt kortyolgatva. Akaratom ellenére is elmosolyodtam és hirtelen egy érzés tört fel bennem, amit jól ismertem, de ezt az érzést csak lányok közelében éreztem eddig. Tekintettem még mindig rajta csüngött, majd visszafordultam a társaságom felé. Azonban mélyen belemerültem gondolataimba, amiből haverom hangja térített vissza pár perccel később.

- Látom a haverod, Tony már be is csajozott. - mondta nevetve.

Szemem majd kiesett a helyéről, amikor láttam, hogy a csaj lekapja Tony-t, majd vad csókolózásba kezdenek. Tekintettem és testem minden egyes porcikáját elöntötte a düh és....és valami más is. És hogy mi az a másik érzés, ami szívembe fejtette ki hatását?
Féltékenység. Így igaz, féltékeny voltam, hogy valaki más birtokolja azokat az ajkakat, hogy valaki más érinti meg őt rajtam kívül.

Kezem ökölbe szorult akaratom ellenére, én pedig, miútán véget ért a párocska nyálas csókja, megindultam feléjük.Tonyval szoros szemkontaktust tartottunk, majd csuklójánal fogva elkezdtem a kijárat felé ráncigálni magammal, azon a hülye ribancon, pedig akkorát löktem, hogy majdnem betörte a fejét az eséstől.

Kiérve az utcára, továbbra sem engedtem el csuklóját, már szinte futottam, ő pedig egy szót sem szólva jött velem, bár nem mintha lett volna választása.

- Dany... kérlek állj meg. - mondta végül alig hallhatóan, mivel épp levegő után kapkodott.

A parkhoz érve - ahol találkoztunk az este- elengedtem kezét, ő pedig próbálta egyenletessé tenni lélegzetét.
Felé fordultam, majd mély lélegzetet vettem.

- Megszegted az ígéreted. -mondtam karbatett kézzel, és a lehető legnyersebben.

- S...sajnálom..- suttogta maga elé, alig hallhatóan. - De nem én csókoltam meg, ő sétált neki az arcomnak! -mondta hangját kissé megemelve, tekintettét pedig rám szegezte.

- Ó,szóval ez így műkődik.- válaszoltam szemrehányóan.- Amint láttam, te mégis viszonoztad elég szépen azt a csókot..- léptem közelebb felé.

- A pia kissé a fejembe szállt és nem tudtam ellökni magamtól, pedig hidd el...egyáltalán nem akartam megcsókolni...- jelentette ki, ami igazán megdöbbentett. - Sajnálom tényleg, soha nem szegném meg az ígéretem. Minden olyan gyorsan történt...ne haragudj. - mondta, immár tekintetét földre szegezve, és a lába alatt lévő havat bámulva.

Láttam, amint arcára a pír szökik, majd nagyot sóhajtva, beletúrtam hajába.

- Én is kissé túl reagáltam...csak tudod..- halkult el hangom,mire ő egyből fel is kapta tekintetét és arcunk szinte centire volt egymástól. Nyeltem egy nagyot, majd folytattam. -Nem fogok hazudni neked, mivel fontos vagy nekem.- néztem határozottan hamu szürke szemeibe. - Kissé féltékeny lettem. -jelentettem ki, mire Tony arcára a döbbenet ült ki.

- F...féltékeny..?- ismételte meg zavartan.

Egy percre sem vettem le róla a tekintettem. Arca egyre vörösebb, ami irdatlan édessé tette.

- De..de mégis miért?- kérdezte ismét bizonytalanul.

- Mert...- kezdtem bele, kezeim közzé kaparintva arcát. Lehet,hogy ezzel most tönkreteszek mindent, de már nem bírom magamban tartani. Birtokolni akarom őt. Minden egyes porcikáját magamnak akarom. -Kedvellek...és nem úgy, mint egy barátot.- suttogtam ajkaira.

Pár percig megdermedt köztünk a levegő, egyikünk sem mozdult, csak bámultuk hol a másik ajkát, hol pedig egymást tekintettét fürkésztük.
Végül illatát mèlyen beszívtam és teljesen elöntötte az elmém, az a csodálatosan édes és szerény illat.

Habozva, azonban végül ajkamat szorosan az övére tapasztottam és lágyan megcsókoltam. Örömömre csókom egyből viszonzásra is talált, lágy, forró ajkain.

( Mivel most lett egy kis szabad időm, ugy gondoltam feltöltöm a 3.részt, hisz ez egy kicsit hosszabb is lett!☆ Remélem elnyerte tetszéseteket!😊)