S idő, állj meg egy pillanatra,
S ti rohanó percek, várjatok,
Amíg ők ketten esküt tesznek,
Hogy egymáshoz örökké hűk lesznek,
Csak addig várjatok!

Johann Wolfgang von Goethe

6 évvel később...

× Tony szemszöge ×

- Samy!- kiabáltam a lánynak, aki épp most körülöttem forgolódott.- Samy, hol a francban van a nyakkendőm? És az öltöny? Miért nincs még itt?

- Állj már le hiszti királynő! Az öltönnyel mindjárt itt lesz Josh, csak dugóba került. A nyakkendőd pedig..- nyúl a hátam mögé a lány.- Itt van.- nyomja kezembe bosszúsan.

- Sajnálom, hogy késtem, de sikerült dugóba kerülnöm!- rontott be a szobába Josh lihegve, az öltönyömmel kezében, amit egyből kikaptam a kezéből és elkezdtem felvenni, majd ő már el is rohan.

Idegesen szedem magamra a ruhadarabokat, majd mikor kész lettem, még az utolsó simításokat elvégzem magamon.

- Tökéletes vagy.- mosolyodik el lágyan Samy, akinek a szemében most könnycseppek gyűltek össze, akárcsak anyámnak, aki pont ebben a pillanatban lépett be a szobába.

- Hé, elég a sírásból. Ez most nem az a nap, ahol sírni kell.- ölelem meg mindkettőjüket szorosan, egy-egy csókot nyomva arcukra.

- Olyan gyorsan felnőttél és milyen fiatal ember lett belőled.- törölgeti meg szemeit anyám.- Nagyon büszke vagyok rád.- öleljük meg egymást szorosan.

- Köszönöm, anya. De most menj, hamarosan kezdünk.- mondom, mire egy aprót bólint és kimegy.

Nagyot sóhajtva fordulok utoljára a tükör elé és csak bámulom magam. Teljesen be vagyok parázva az istenit.

- Nyugodj meg. Most is szívdöglesztő vagy. Most is le fogod venni a lábáról, akárcsak az első alkalommal.- simogatja meg Samy a vállam, mögém lépve.

- Sosem fogom megbánni ezt a döntésem.- fordulok felé határozottan, amire szélesen elmosolyodik.

- Kár is lenne. Nos, de tanúdként ideje felhívnom a figyelmed, hogy lassan menünk kellene.- mondja, mire egy aprót bólintok, majd elhagyjuk együtt a szobát.

A hosszú folyóson végig lépkedve, azonban összefutok egy váratlan személlyel, aki felől már jó pár éve nem hallottam.

- Caleb?- szólítom nevén és egyből felém kapja tekintetét.

- Tony, ó hát itt vagy. Szeretnék gratulálni előre is.- villantja megy fogait széles mosolya által.

- Köszönöm, rég találkoztunk, de örülök, hogy eltudtál jönni.- mosolygok rá finoman, kezére nézve azonban tekintetem megáll a gyűrűs ujján, amin bizony egy eljegyzési gyűrű díszeleg.- Nocsak..megházasodtál?- mutogatok kezére.

- Ami azt illeti, igen.

- És ki a szerencsés lány..vagy fiú?

- Az egyik turnénk alatt ismertem meg. Alicnek hívják és csodálatos lány. Jobban mondva csodálatos feleség.

- Ó, gratulálok.- veregetem meg elismerően vállát.- Melletted boldog élete lesz, ebben biztos vagyok.

- Köszönöm Tony.- néz rám, majd szorosan megöleljük egymást, de csak egy röpke pillanatra.- Viszont ideje menned, nem kéne, hogy elkéss a nagy napodról.

- Igaz, jobb ha megyek. Jó volt látni.- mosolyodok el újból, miközben tovább indulok.

- Téged is, királylány.- válaszolja nevetve, amire bosszúsan visszafordulok.- Na de tényleg iparkodj, hisz kitudja, hogy a herceged meddig vár.

- Örökké várna..- válaszolom újra boldogan, majd Samy is visszatalál mellém, aki eddig meglátogatta az esküvő másik résztvevőjét.- Minden oké?- kérdezem tőle, miközben egyre sietősebbre fogjuk lépteink.

- Igen, de késésben vagyunk, úgyhogy nyomás!- utasít és párpercen belül, már az épület ajtajában találom magam, ahol, ha kilépek egy új jövő vár rám.- Minden rendben lesz, csak nyugi..- szorítja meg karom, majd kilép az ajtón, párperc múlva, pedig már én is követem őt a szabadba, ahol csodálatos látvány fogad.

× Daniel szemszöge ×

Már szinte folyik rólam az idegességtől a víz, amikor Josh az egyik pillanatban hirtelen betoppan.

- Na, mi a helyzet vőlegény?- kérdezi elégedett mosollyal arcán.

- Mindjárt meghalok, annyira ideges vagyok. Én ezt nem gondoltam át eléggé..- túrok idegesen hajamban, miközben leülök az egyik székbe, azonban hátúról egy erős ütést kapok tarkómra.- Hé, ez fájt..!

- Nem kapsz nyaklevest, ha nem rinyálsz. Ilyen egyszerű.- néz rám sárga tekintetével és keresztbe font karokkal.- Jól döntöttél és ezt a jövőben is látni fogod. Legyűrted az egyetemet is, nem ezen fogsz elbukni. Hisz szereted, nem igaz?

- Az életemnél is jobban.- válaszolom komolyan, majd mély levegőt véve felállok és vele szembe fordulok.- Induljunk, nem akarok elkésni.

- Na, ez a beszéd!- nevet fel, majd jó erősen hátba vereget és kiindulunk a kertbe, ahol minden fehérben pompázik. Tavasz van, így mindenhol a virágok gyönyörű nyílását lehet látni, az ég tiszta, a fák pedig már zöldben pompáznak. Az oltárhoz lépkedek, ahová Josh is követ, hisz nekem ő a tanúm. A tömeg is lassan szállingózni kezd, majd mikor már mindenki helyet foglalt, Samy lép ki az ajtó mögül és szintén az oltár másik oldalára áll és egy biztató mosolyt küld felém.

Ekkor megszólal a zene, majd az ajtó újból nyílni kezd és kilép rajta az én csodálatosan kiöltözött..vőlegényem. Most is ugyan olyan tökéletesen néz ki, mint mikor középsulisak voltunk és ugyan úgy eltudja érni nálam a légszomjat kinézetével. Lassan sétál végig a szőnyegen, majd mikor elér hozzám, mindketten egymásra mosolygunk és elkezdődik az esküvő.

A szél lágyan fúj, ezzel pedig néhány virág szirmot a levegőbe sodor, amitől csak még csodálatosabb az egész. A hosszú beszéd után, végül elérkezünk a legfontosabb részhez.

- Daniel, elfogadod-e hites férjedül Anthony Crowfieldot, jóban-rosszban, gazdagságban-szegénységben, egészségben-betegségben, tisztelitek és soha el nem hagyjátok egymást míg a halál el nem választ?

- Igen, fogadom.- fogom meg két kezét, miközben mélyen egymás szemébe nézünk.

- És te Anthony, fogadod-e, hogy mellette leszel jóban-rosszban, gazdagságban-szegénységben, egészségben-betegségben, tisztelitek és soha el nem hagyjátok egymást míg a halál el nem választ?

-....- pár pillanatig nem szólal meg, csak ajkait harapdálja idegesen, hallgatásától azonban egyre jobban kezd kiverni a víz.- Igen, ígérem és fogadom.- add végül egy határozottan egyenes választ.

Samy és Josh ekkor felénk fordulva átnyújtják az eljegyzési gyűrűket és boldogan húzom fel a velem szemben álló törékeny kis ujjára, majd ő is kissé féléken, de felhúzza ujjamra.

- Ezennel kijelenthettem, hogy a mai naptól fogva házastársak vagytok!- hangzik el e csodálatos mondat, amire mindenki tapsolni kezd, ebben a pillanatban pedig anyámék felé pillantok, akik büszkén figyelnek engem és törölgetik könnyeik.

Tekintetem visszafordítom a velem szemben állóra és egy heves csókkal pecsételem meg házasságunkat.

- Szeretlek.- suttogom ajkaira lágyan, miután nagy nehezen szétváltunk egymástól.

- Én is szeretlek, hercegem.- válaszolja széles mosollyal arcán, majd újból ajkaimra tapad.

Az esküvő további része csodálatosan telt. Mint kiderült, Josh és Eric is hamarosan összeköltöznek, de az egy másik sztori...amit nem én fogok elmesélni nektek.

Mindkettőnk szülei büszkék voltak ránk, apám is már boldogan állt kapcsolatunkhoz, főleg miután kiderült, hogy Tony nagyon jól végzi a munkáját és persze hála a több együtt töltött időnek. Az egyetem végeztével apám cégéhez kerültem, ahol szintén mindennap láthatom az én életem értelmét.

A hajnali órákban kezdtek már haza szállingózni a vendégek, miután mindenki már kitáncolta magát, amiből mi sem maradtunk ki persze.

- Itt az ideje indulni, drágám. Hosszú út vár ránk Izlandig..- simogatom meg lágyan arcát.

- Rendben van. Hozom a csomagjaim és indulhatunk, de előtte..- ránt magához és egy vad csókba hívja ajkaim, majd egyenesen a közös szobánk felé kezd terelni, amit kibéreltünk, pont az ilyen helyzetekre.

- Milyen kis türelmetlen valaki..- mondom nevetve, majd a küszöb előtt felkapom őt és úgy lépek be a szobába, majd egyenesen az ágyba dőlők vele együtt és újból egymáshoz tapadunk.

- Hát, ebből szerintem csak reggel lesz indulás..- mondja, miközben ingemet kezdi kigombolni, elégedett vigyorral arcán.

- Veled minden perc értékes és most már egy életen át mellettem leszel... igaz, életem?- simítok bele lágyan hajába, majd egy csókot nyomok kézfejére.

- Örökkön örökké.

- Vége -

(Nos, azt hiszem elérkeztünk a végéhez, de mielőtt mindenki papír zsepiért nyúlna, csak ne olyan hevesen, ugyanis nem sokára felkerül a kulisszatitok rész ami által megtudhatjátok, hogy kikről alkottam valójában a történetet!💜✌)