Azt gondolom , mindenki ismeri a fájdalmat mikor , szeretünk , összetörünk és felejtünk .  Én nem akartam megismerni . Akármit megtettem volna , hogy Ádi távozása után kitörölhessem az emlékezetemből azt a pár szót, ami buzgó munkával próbált megtörni belülről. És már nem is emlékszem mikor , de azt hiszem hagytam neki . Ezt miből gondolom ? Fogalmam sincs, de a 2. pohár whisky után már abban sem voltam biztos , hogy ismerem Dominikot és nem álmodtam e az egészet . Ilyenkor imádni tudtam a szüleimet amiért volt egy egész vitrinünk drágábbnál drágább italokkal . Legalább valamit kapok is tőlük ha már évekig próbálták belém nevelni azt aki nem vagyok . A fél várost végig sétáltam az üveggel a kezemben , míg meg nem érkeztem oda ahol minden elkezdődött . A főutca másik oldaláról néztem a kávézót , ahol először láttam Dominikot . Ajkam becsíptem a fogammal egy pillanatra . Felelőtlen indultam meg előre , hogy bemenjek és mindenkinek megmondjam a magamét . Élni akartam , és jelen pillanatban a testemben dolgozó alkohol el is hitette velem , hogy csodákra vagyok képes. Lépteim hirtelen felgyorsultak , azt gondoltam , már igazán nem számít semmi . De döntéseim átértékelődtek a hangos , csikorgó fékhang után . Hirtelen elvágódtam a kemény aszfalton , az oldalamat ért ütés hatására . Azt hiszem , nem is éreztem fájdalmat  , szédültem és csak homályos emlékem maradt egy fekete bakancsról , ami az aszfalton áll meg előttem .

.

.

.

Fogalmam sincs mi történt, vagy mennyi idő telt el . Őszintén szólva mikor felkeltem nem mertem kinyitni a szemeimet , ujjaim kulcsba raktam , hátha otthon kelek fel az ágyamban , és csak egy rossz vicc volt minden amire emlékszem , vagy azt hiszem , hogy emlékszem rá . Kénytelen voltam kinyitni a szemem , és ahogy gondoltam , nem otthon voltam . De őszintén szólva ez a hely nem is hasonlított semmire amit ez előtt valaha is láttam. Fehér falak és fekete bútorok tették ki a szoba nagy részét . Egy hatalmas üvegajtó volt az ággyal szemközt , ahonnan kilátás nyílt a tengerre . Résnyire volt nyitva az oda vezető kijárat , ezért minden lélegzetemmel a tenger jellegzetes illatát szívtam mélyen a tüdőmbe . Nem volt különösebben jó idő , szürke felhők takarták el a meleg napot , egy nyári zápor lehetett készülőben . Elernyedt végtagjaim mozgásra próbáltam rávenni , csakhogy minden nagyobb mozdulatnál fájdalmas szúró érzést tapasztaltam valahol a jobb bordáim környékén .

- Istenem . - Sziszegtem , mire nagy nehezen felálltam és , csak ekkor tudatosult bennem , hogy , azért érzem ilyen huzatosnak a szobát mert fehérnemüben állok . Most már ,tényleg kezdtem komolyabban aggódni afelől , hogy merre lehetek , arról nem is beszélve , hogy kinél. A hófehér paplant lerántva az ágyról , fogtam valamit magam köré . Olyan volt mintha valami hatalmas fehér szoknya uszály követné minden lépésem . Az üveg ajtó felé vettem az irányt , hátha több mindent meg tudok Tulajdonképpen semmi nem volt nálam , se telefon , se ruhák , sőt abban sem voltam biztos , hogy nem e vagyok elrabolva . Bár ezt kizártam , mivel akkor valószinüleg nem egy tenger melletti házban ébrednék , hanem egy sötét pincébe lennék egy székhez kötözve.

- Hahó ! - Hallatszott gyenge hangom , ahogy ki értem a , már már hatalmasnak mondható teraszra . Fehér csempe , és egy két fém korlát ami elválaszt a sziklaszirtről való zuhanástól . A terasz permeméig sétáltam , majd a korlátra markolva hajoltam előre , hogy szemügyre vehessem , ahogy a hullámok összecsapnak alattam .

- Vigyázz ki ne ess . - Hallatszott egy ismerős még is  , egy pillanatra félelmetes hang . Össze rezzentem . Nem mertem át nézni a vállaim felett , megdermedtem mint valami kőszobor . Tulajdonképpen haragudnom kellett volna , de sehogy sem tudtam össze rakni , hogy mit keres itt ő , vagy hogy mit keresek itt én .

- Bár kiesnék . - Vetettem oda Dominiknak , és jelen pillanatban úgy is éreztem , kevesebb fájdalom érne akkor ha most a tengerbe vetném magam , mint ha elkezdenék beszélni vele rólunk , illetve Lilláról .

- Doroti ... - Hangja mélyen csengett , mintha csak tudta volna , hogy tudom a kis titkát . Legalább is én azt gondoltam , hogy az engem való megcsalás lehet a legrosszabb tette .

- Tessék Dominik ? - Hangsúlyoztam a nevét , és erőt vettem magamon , hogy megforduljak és rá nézhessek . - Egyáltalán mit keresek én itt ? - Vontam kérdőre érzelem mentes hangon .

- Kis-híján elgázoltalak , haza kellett hozzalak . - Magyarázta . Én csak összefontam a karjaim magam előtt . - Nagyon fáj az oldalad ? - Kérdezte óvatosan egy kis hallgatás után , és meg próbált közelebb lépni de én csak hátrébb hőköltem .

- Sokkal jobban fáj a szívem . Amit megint csak te törtél szilánkosra bennem . - Mondtam mindenféle hangsúly nélkül , pedig igen is fájtak a szavak . Chh , még is mennyi esélye van annak , hogy a világ összes embere közül , pont Dominik akar elütni részegen . Csak én lehetek ilyen szerencsétlen .

l Ellie Goulding - Love me Like you do , elinditása ajánlott ;) l

- Tessék ? - Ráncolta a szemöldökét , én pedig éreztem , hogy nem fogom tudni sokáig magamban tartani a felgyülemlett , dühöt , élkésérettséget és fájdalmat.

- Tudod pár nappal ezelőtt elkísértem Ádámot egy buliba , nem akartam elmenni eleinte , de megtettem érte , mert tudtam , hogy szeretné , hogy ott legyek . Meg ígértem neki , és magamnak is , hogy minden ami akkor , az az az éjjel történik , ott is marad , mivel senki sem tudta , hogy ott vagyok  ezért meg nem történtnek akartuk tenni az egészet . Bárcsak azzá tehettük volna . - Halt el a hangom , már most láttam Dominik arcán , hogy tudja hova akarok kilyukadni , csak azt nem tudta , hogy azon az estén nem csak ő ártott nekem .

- Doroti én ... - Kezdett volna bele , de durván bele vágtam a monológjába . - Ne szólj egy szót se ! - Hallatszott hisztérikus kétségbe esett hangom és csak folytattam a történetemet . - Abban a buliban 3 dolog történt az első az én hibám volt . Azt hiszem többet ittam a kelletetténél , és ezután azt gondoltam enyém a világ. A második dolog , hogy te rámozdultál az osztálytársnőmre , és a harmadik... a harmadik szinte ugyanakkor történt mint a második , az egyik rosszakaród meg akart ismerni közelebbről is , és hiába ellenkeztem ...  - Motyogtam az orrom alá a mondat végét , és ekkor éreztem , hogy  megtelik a könnycsatornám . Lehajtottam a fejem , nem bírtam a szemeibe nézni . - Megerőszakoltak Dominik . - Halt el a hangom , és egy forró könny folyt végig a hófehér bőrömön .
Beállt az a kínos csend . A lepedőt összébb húztam magam előtt . Lehunytam a szemeimet . Pár csendes pillanat után fájó érintést éreztem meg az oldalam felől . Dominik a derekam köré fonta a karjait . Haragudtam rá , de a közelsége még is megnyugtatott , így  nem fáztam , ajkaim összeszorítva nyitottam ki a szemeimet . Bal kezével maga felé terelgette a tekintetem . Megcsókolt , és most ellenkeznem kellett volna de nem bírtam , mert féltem ez lehet életem egyik utolsó csókja amit tőle kapok . Jobb kezét összekulcsolta az enyémmel . A sziklákon összecsaptak a hullámok , a távolban dörgött az ég és a vízbe villám csapott , de ő erősen tartott . A csókunk keserű volt , mintha csak egy búcsúcsók lett volna .  Egy könnycsepp gördült ki a szemeimből amint visszacsókoltam . Azt akartam hinni , hogy egy ritmusra ver a szívünk , és ebben a pillanatban éreztem , hogy ő minden tettével csak meg akart védeni , nem mondta ki és én sem kérdeztem , de éreztem , hogy nem bántana . Lassan eltávolodtak az ajkaink , azt vártam , hogy bocsánatot kér . De nem tette . Helyette a szemeimbe nézett , és próbálta közölni az igazságot , amit talán sosem mondhatott el .

- Doroti , tudod azt gondolom , rájöttem miről szól a szerelem . Arról , hogy a másik boldogsága és biztonsága fontosabb a tiednél , és azt hiszem , hogy ... te jobb vagy nélkülem . Te vagy az én jobbik felem , és én csak elrontanálak , mindent elrontok amit a kezeim közé veszek , talán mert ezzel az átokkal születtem , vagy azért mert ez van nekem megírva . Tudod , azt akarom , hogy boldog légy , és ez... ez nem történhet meg velem. - Motyogta az ajkaimra . Majd szép lassan kibontakozott a kis ölelésünkből . Olyan fájdalmat éreztem amit még soha ezelőtt , össze dőlt az életem egy pillanat alatt , és csak annyit tehettem , hogy hátradőlök és végig nézem .

- Légy boldog , mocskosul boldog , mert megérdemled . Te egy igazi , belevaló rossz lány vagy , aki angyal bőrbe bújt. Te vagy az én őrangyalom . Viszlát Doroti  - Mosolygott keserűen , majd lassan elengedte a kezem és elindult , én pedig ott álltam egy lepedővel magam körül , és csak néztem ahogy elmegy. Megszólalni sem bírtam , beszélt helyettem a könnytől csillogó tekintetem . Szinte hallottam , ahogy megreped a szívem majd szilánkokra robban . Átnéztem a vállam felett , át a háborgó tengerre . Mély lélegzetet vettem majd előre pillantottam , a szél a hófehér lepedőbe kapott én pedig azt elengedve hagytam , hogy elragadja tőlem . Az anyag a levegőbe repült és tett pár kört amíg zuhanásba nem kezdett és leesett a sziklák közé.

l Tudom ez a rész nagyon drámai lett , és picit nyálas is , de remélem azért tetszett . :'D Szeretném megköszönni a sok megtekintést és csillagot amiket tőletek kaptam ,  még pár rész van hátra az utolsó részig , de folytatás várható a továbbiakban amennyiben lesz érdeklődés . ^^ Csillagozni és Kommentelni hasznos , legyetek jók üdvöskéim ^^ :*  l