- Akkor ez most azt jelenti , hogy én benne vagyok ebben a marhaságban ? - Fordultam egyetlen cinkostársam felé , Ádi felé , akinek az arcán egy sokatmondó vigyor pihent .

- Nem nagy dolog két hét és 18 leszel , és ha addig sikerül eltitkolnod , akkor utána már senki nem vonhat felelősségre. - Győzködött . Idegességemben a farmer ingem alját gyűrögettem. A neoncsöves tetoválószalon cseppet sem volt hívogató szemközt .

- Ádi , tudod te egyáltalán , hogy készülnek az ilyen tetoválások ? Huh ? - Mértem végig rajta , idegesen kezdtem dobolni a szakadt padon , mire csak elmosolyodott .

- Igen , több mint ötvenszer hatolhat a bőrödbe a tű másodpercenként . - Magyarázta átéléssel az arcán , mire csak szem forgatva álltam fel .

- Őszintén , szerinted ez segít ? - Morogtam az orrom alatt , majd egyszerűen felálltam . - Nem akarok semmiféle tetoválást , már azzal elég bajban vagyok , hogy elmegyünk ebbe a buliba , amiről már is késünk nem mellesleg. - Villantottam meg a nemlétező karórámat Ádinak .

- Egy buliról nem lehet késni . - Vonogatta a vállát , majd előre dőlt a lábaira támaszkodva. - De ha ez annyira zavar , akkor késsünk okkal , és adjuk meg a módját. - Pillantott rám , majd a szalonra és próbált meggyőző lenni , de a hangsúly a próbálton maradt.

- Ádi , vagy felállsz , vagy itt hagylak . - Tettem meg az első lépést a sötét bekötő úton nyomatékosításképp. De mindketten tudtuk nem volt bennem annyi , hogy végig sétáljak ezen az úton . Csak azt reméltem Ádi megérti ezzel milyen komoly vagyok. Szerencsémre felállt , és mint egy nyolc éves kislány , duzzogva sétált ki mellettem egészen a főutcáig , ahol Aranka is lakott .

- És te... voltál már abban a házban ? - Törtem meg a csendet , majd elrúgtam egy követ az aszfalton , és amint beértem ismét belerúgtam .

- A modernizáltba ? Nem . - Jelentette ki , olyan helyről volt szó , ahova a legtöbb ember csak álmodni mer . Egy olyan házról beszéltünk ami többe került , mint egy átlag ember 30 éven belüli keresete . Örökség . Azt mondják már 150 éve a Booker családé , és mindig apáról fiúra száll . És ha modernizálva is lett , akkor is csak a birtok marad a főutca végén , a birtok ahol Ádival először csókolóztam . Nem . Nem Dominik volt az első , de mindig is annak tekintettem . Csak rugdostam tovább a kavicsot az aszfalton , és ismét úgy éreztem , hogy 2009 et írunk. Különösen amikor Ádi hirtelen kicselezett az apró kaviccsal . Ezentúl úgy ugráltunk egymás elé , mint a bolondok , próbálva megszerezni egy apró kis kőzetet a másik elől .

- Megjöttünk . - Löktem oldalba nevetve, majd lassan felém fordult és átfogta a karom , együtt lépegetett velem egy darabig , mintha valami pingvincsalád lettünk volna bukdácsoltunk a ház előtt , majd hirtelen a fejét a vállamba fúrta .

- Készen állsz arra , hogy kilépj a korfontzónádból ? - Susogta , majd hirtelen ellökött . - Megvagy . - Szaladt a házféle , mintha csak 6 évesek lennének , és fogócskázhatnánk . Hirtelen azon kaptam magam , hogy Ádival bent vagyunk a terem közepén körülöttünk rengeteg ember táncolt a dobhártya szakasztó zenére . 

- Fogd meg a kezem ... nehogy elveszítselek . - Húzott ismét közelebb , majd halvány féloldalas mosoly jelent meg . Ujjainkat összekulcsolta , majd hirtelen rájöttem , hogy miért . Itt kaptam tőle az első csókomat .

- Ugye tudod , hogy ezt anya nem fogja megtudni , ez az egész este meg sem történik . Minden amit teszünk itt marad . A szüleim sosem szerezhetnek róla tudomást . Ettől olyan jó. - Mosolyodtam el , mire hirtelen egy  puszit nyomott a homlokomra .

- Azt teszünk amit akarunk . - Lépett el tőlem , majd beletúrt a hajába . Egy féloldalas huncut mosolyt húzott az ajkaira , majd megragadta a karom .

- Addig nem hagyom , hogy elmenj amíg teljesen részeg nem leszel . - Lépkedett a fal mellett majd elvett egy már megkezdett üveget , és belekortyolt . Látszott , hogy nem kezdő , én viszont kisebbségi komplexust kezdtem érezni , hogy a leginkább az anyáékkal való újévi pezsgőzésékben kerültem illuminált állapotba.

-Gyerünk , 5 korty . - Adta a kezembe a borostyán színű italt . Whisky lehetett , éreztem ahogy megtelik a szervezetem adrenalinnal , ahogy a gyenge kezeimbe vettem az üveg nyakát , majd az ajkaim elé emeltem .

- Ádi ez... - Hirtelen belevágott , a szavamba , majd csak összefonta maga előtt a kezeit .

- 5 korty . - Ismételte el magát , majd összeszedtem magam , és hirtelen bele kortyoltam az italba. Az alkohol íze keserűen marta a torkomat , és azt hittem elhányom magam  , ahogy letettem az üveget az asztalra. Ádi vigyorogva paskolta meg a vállam .

- Milyen érzés ? - Harapott az ajkába , majd csak vállat vontam , nem éreztem a különbséget  . Biztosan többet kellene innom . Kaptam el hirtelen felindulásból ismét az üveget , és újabb 5 kortyot gyömöszöltem le a torkomon .

- Doroti ! - Mordult fel Ádi , hangja haragjáról árulkodott . - Én akartam előbb . - Vigyorodott el , majd vele együtt elindultam , egészen a lépcsőig együtt baktattunk, és ahogy leültünk annak első fokaira , hirtelen úgy éreztem nevetnem kell . Hangosan kacagtam fel amint Ádira pillantottam.

- Ilyen hamar beütött? - Húzta az agyam , majd végig nézett rajtam . - Mi lenne , ha én megkeresném
Lillát , te pedig megvárnál itt ? - Tette fel a kérdést , mire hevesen bólogattam . Ádi hamar eltűnt a tömegben , és a fülsüketítő zene hirtelen kezdett játszani , valami parti szenny számot . Lábaim életre keltettek , és beindultam a táncparkettre . Egyedül andalogtam befelé , majd odabent hagytam a ritmusnak , hogy magával rántson . Könnyen elhitette velem az alkohol , hogy remek táncos vagyok , így mi sem kellett több. A hajamba túrva mozgattam a testem a zenére .Hirtelen valaki elkapott hátulról , és erőszakosan megragadva a csípőm húzott magához. A fejem hátrakapva löktem el magamtól . Egy 30 as éveiben járó férfi lehetett , és abban biztos voltam , hogy még sosem láttam se az iskolánkban , sem pedig Arankával . Enyhén kidolgozott felsőtest , még is vékony alkata volt . Vöröses haj , inkább már a barnába ütött át , hirtelen visszarántott , majd magához húzott .

- Hova mész angyalom ? Trust bácsinak , még szüksége lesz rád . - Duruzsolta , majd hirtelen emelt fel , és hiába kapálóztam nem tett le . Hirtelen csókolt meg , nyelvét erőszakosan  a számba dugva , ha eddig részeg voltam , akkor a helyzet teljesen kijózanított . Hiába kiabáltam , a zene mindent eltompított , és jelen pillanatban az alkoholszagú szájával gátolt ebben az opcióban . Hatalmas jéghideg kezeit a pólóm alá csúsztatta , majd a mellemre markolt . Hirtelen próbáltam ellökni magamról . Ami majdnem sikerült is , de a tömegben nehéz volt elmenekülni . Megragadta a csuklóm , és maga után rángatott el a táncparkettről , fel az emeletre . Kétségbeesetten kiabáltam , szemeimből könnyek szöktek elő , szinte fojtogatott a tudat , hogy ez az állat mire készül . Már többedszerre bántam meg , hogy eljöttem , és ahogy egyre messzebb értünk , a tömegtől , már szinte senki sem segített . Egy sötét folyosón hurcolt át , arcomat marták a könnyeim , próbáltam kiszabadulni a szorításából , de csak nem sikerült . Végül berántott egy sötét szobába és bezárta maga mögött az ajtót . Erősen a falnak lökött , majd letolta a nadrágomat , ekkor már szó szerint üvöltöttem , de úgy látszott semmi esélye annak , hogy meghallanának . Róla is hamar lekerült az alsó , és erőszakosan vezetett az ablakhoz , majd a felsőtestem kilökte azon , hogy könnyebben hozzám férhessen . Ekkor megláttam Ádit a kertben , elég messze volt , és éreztem , hogy részeg is , de jelen pillanatban ő volt az egyetlen reményem .

- Ádám ! - Üvöltöttem utána amilyen hangosan csak tudtam , és ezt folytattam , kétségbe esett hangom szinte visszhangzott. A barátom meglátott,  majd láttam , hogy rohanni kezd befelé , de akkorra már késő volt . Egy fájdalmas sikoly hagyta el az ajkaimat , könnyeim folytak az arcomon . Ez az undorító alak elvette ... elvette a szüzességemet . A fájdalommal társuló kétségbe esés majdnem 2 percig tartott , legalábbis a szobában lévő falióra szerint , csupán két percre volt szüksége ennek a férfinek , ahhoz , hogy megerőszakoljon . Ádi hirtelen nyitott be , láttam ,hogy elkapja a düh , ahogy kisírt szemeimbe néz. Próbálom megállítani , de az idegennek esik . Ezek az emlék képek  maradtak meg .

....

A fal tövében kuporogtam , és halkan hüppögtem , a támadóm már elkotródott , ugyan is az előző pillanatban vágta be az ajtót maga mögött.

- Doroti nincs semmi baj . - Indult meg felém Ádi . Reszkettem . Nem tehettem róla , a rémkép előttem lebegett . Lehajtottam a fejem , és csak sírtam .

-Doroti nézz rám! Hallod?! Nézz rám . - Hangja kétségbe esetten csengett .Lassan emeltem fel a fejem . Csak csendben néztünk egymás szemeibe . Akkor még nem sejtettem ,hogy ez ilyen komplikált lesz. Ajkai hirtelen az enyémre tapadtak , és egy lassú bizonytalan gyengéd csókkal jutalmazott, amit nem tudom miért, de viszonoztam . Semmi logika nem volt az egészben , de olyan biztonságot adott , már már úgy éreztem , hogy otthon vagyok. Ez sem tartott tovább , mint egy perc. Pár centire távolodott tőlem , ajkaiba harapott majd mélyet sóhajtva kinyögött egy szót , és az kívántam bár sosem mondta volna ki .

- Szeretlek . - Suttogta , majd felállt , és az ölébe véve vitt le a lépcsőn , ki a házból , és egészen hazáig kísért . Egy szót sem váltottunk egész úton , tudtam , hogy kiakarom mondani , hogy én is szeretem , de közben Dominik kísértett , és már tényleg nem tudtam , hogy érzek . Ádi körvonala lassan kifordult az utcánkból otthagyva engem , engem és a gondolataimat.

l Itt is vagyok a 3. résszel , csillagozni továbbra is hasznos , és a kommenteket szívesen várom . l