3. fejezet - 2. rész
- Nem tesz semmit . - Rántottam vállat majd kisegítettem a kádból . Be állt az a kínos csend . Nem tudtam ,hova nézzek , vagy , hogy egyáltalán nézhetek e rá , vagy , hogy zavarja e ha másfele nézek . Tehetetlen voltam .
- Ha gondolod ki megyek , öltözz át . - Fordultam sarkon , mire elkapta a karom . És erőszakosan közelebb rántott.
-Doroti , én akármit mondtam , vagy utaltam akármire részegen , nem volt komoly . - Motyogta mire enyhe mosolyt húztam az ajkaimra . Alig volt közöttünk maradék hely de nem zavartattam magam .
-Nyugalom Dominik , az egyetlen értelmes dolog , amit mondtál az ott vagyunk e már volt. - Nevettem halkan , mire enyhült a szorítása , mintha megkönnyebbült volna . Tekintete sötét és komoly volt . Bólintott , majd elindultam kifele. Gondoltam kapok az alkalmon , és gyorsan át öltözöm , pizsamába mielőtt még kijön a fürdőből . Odáig el is jutottam , hogy fehérneműre vetkőzzek de nem találtam meg a fehér combközépig érő puha pulcsimat , amit pizsama ként használok . Idegesen kotortam a dolgaim közé de nem találtam sehol , ráadásképp a fürdőszoba ajtó is kicsapódott amikor az alsó polcon kutattam. Meg fordulni sem mertem , mivel fölösleges lett volna , tudtam Dominik a hátsómat vizslatja .
-Szép szoba. - Jegyezte meg , hangja mély volt ... olyan amitől végig rázott a hideg és elgyengültek a térdeim .
-Köszönöm . A tiéd sem volt rossz. - Haraptam be az ajkam a szó végén , nem tudtam , hogy rá is ilyen hatással vannak e a szavaim mint az övék én rám , de nagyon reméltem . Lassan felegyenesedtem , a szívem egyre hevesebben kalapált , ahogy valóban meg győződtem róla , hogy tényleg engem bámul . Az ajkaiba harapott majd lecsukta szemeit fejét hátra döntötte és mélyet sóhajtott .
-Öltözz fel , meg fogsz fázni . - Nem értettem egy szót sem , megzavarodtam , és azt sem tudtam egy pillanatra mit kell tennem . Halkan hümmögtem majd kirántottam végre egy ruhadarabot a szekrényből , már nem érdekelt milyet . Tekintetével ugyan úgy követett és nézett rám , mintha továbbra is csak fehérnemű lenne rajtam , de ha ettől jobban érezte magát , hát felvettem azt a pólót.
-És én hol alszom ? - Tette fel a költői kérdést , mire biccentettem a mellettem lévő hely felé . Tulajdonképpen , nem mondanám , hogy egy francia ágy volt , picit nagyobb mint egy egy személyes , de nem elég nagy két embernek , így az , hogy összepréselődjünk elkerülhetetlen volt.
- Oh és még valami . A szüleim nem tudják , hogy itt vagy . Szóval , ha lehet reggel ne az legyen az első dolgod , hogy ki mész tévét nézni . - Húztam a lábaimra a takarót , majd ásítottam egyet .
- De akár megtehetném azt is. - Biccentett az ajtóm felé , és csak most vettem észre , hogy egy papír volt becsúsztatva a küszöb alatt . Lassan kikászálódtam az ágyból majd fel vettem a cetlit amire apa olvashatatlan kézírásával írtak .
" A hétvégére egyedül maradsz , Krisztina nagynénéd szül , és anyád mindenképp ott akart lenni . Puszi apa "
- Oh , ez esetben . - Motyogtam kínomban , mire bólintott . Nem akarta tovább feszegetni a témát . Volt egy olyan érzésem , hogy a közelemben sem akar lenni , mármint , az egyik pillanatban úgy érzem kínzóan vonzódik hozzám a másikban pedig taszít . Nem értettem magam , sem őt .
A villany kapcsolóhoz sétáltam , majd leoltottam az utolsó fényt is a szobában , és az ágy melletti kis éjjeli lámpát felkapcsolva bújtam be a paplanok közé .
- Jó éjt Doroti . - Hallatszott végül a mély hang , és rá jöttem , hogy sokat jelent nekem Dominik . Sokkal többet mint magát a szerelem érzését . Karjaival lassan közelebb húzott engem a derekamnál fogva , és csak annyira emlékeztem , hogy a szuszogására aludtam el .
...
A reggeli nap a szemembe világított. Tulajdonképpen csak emiatt keltem fel . Fáradtan ásítottam és nyitogattam a szemeim , nem voltam benne biztos egy pillanatra , hogy a tegnap tényleg megtörtént . Minden esetre Dominik nem feküdt mellettem . Mély sóhajt hagytak el az ajkaim. A tegnapi pólómban döngicséltem le a lépcsőn , a szemeimet törölgetve fordultam be a konyhába , majd szinte halálra rémültem , ugyan is Dominik ott állt a gáztűzhely előtt és rántottát sütött.
-Jó reggelt . - Hangom meglepett volt , lassan le ültem a konyha asztalhoz , és arra könyökölve figyeltem a fiút.
-Neked is. - Mosolyodott el . Attól a mosolytól a rég megdermedt pillangók veszett repdesésbe kezdtek bennem. Nem tudtam ,mi lenne a helyes lépés , oda menni és átölelni , vagy maradni az asztalnál . De minden esetre az agyam kikapcsolt egy pillanatra , és az épp elég idő volt , hogy fel huppanjak a konyhapultra és elővegyem a Nutellát , és megpróbáljam ki sajtolni belőle azt ami még benne maradt.
- Mi jót csinálsz ? - Néztem rá kislányosan mire a szemébe hulló haja alatt ismét egy őszinte mosoly jelent meg .
- Azt amihez egyedül értek . - Nevetett kínosan , aranyos volt. Annyira más , olyan ... mintha lenne rá esély , hogy osztja az érzelmeim .
- Dominik , te mindenhez értesz . - Pirult ki az arcom , és hirtelen ezután úgy éreztem , ha nem engedem ki a pillangókat az alhasamból akkor szét szakítanak . A szívem hevesen dobogott , már csak a mosolyától is , vagy a jelenlététől , a modorától magától Dominiktól . Félre csúsztatta a serpenyőt amiben halkan pattogott a még mindig piruló tojás , a hatalmas hófehér konyhát elöntötte a fény . A fiú a kezeit egy konyharuhába törölve pillantott rám , majd a hajába túrt .
- Éhes vagy ? - Nézett végig rajtam , illedelmes mosolya szinte furcsa volt , de annál jobb.
-Nagyon . - Szorítottam össze ajkaim majd azokba haraptam . Félre csúsztattam a kezemből a Nutellát , nem engedtem el a tekintetét ahogy ő sem az enyémet. Olyan volt , mintha a köztünk lévő levegő vibrálna . De lehet , csak én éreztem így. Lesütöttem a szemeimet mire halkan fel szusszant és elindult felém . A nyelvemen táncolt a gondolat , hogy most bevalljam az érzéseim , nem is lenne más ilyen alkalom . De valami még is visszatartott , a félelem. Dominik lassan elém ért és meg torpant a pult előtt. Engem figyelt . Lassan emeltem fel a tekintetem rá .
- Doroti . - Mondta ki a nevem , és úgy mint még soha ezelőtt , érzelmeket tükröztek a szavak és nem is akármilyeneket . Nyeltem egyet , próbálva segíteni a torkomban lévő gombócon de nem igen sikerült . Ott állt előttem a dilemma , hogy 'kezdeményezzek e , akármit is , hogy helyes lenne e ...' a gondolatok martalékául vettek amíg egy pillanat alatt sikerült neki kikapcsolnia minden indokot és ellen érvet . A kezét a derekam köré csúsztatta ,picit közelebb húzott magához , éreztem ajkai és teste melegét a bőrömön , ahogy bizonytalan összeszorítja ajkait . Szemeim lecsuklottak , egy pillanatig sem bírták volna tovább , olyan voltam mint aki álmodik . A férfi ajkak lassan tapadtak az enyémhez és nyomtak egy gyengéd bizonytalan csókot az enyéimre . A kezeim a mellkasáról a nyakáig vezettem , majd ügyetlen visszacsókoltam . Ez volt az első . Dominik volt az első , és jelen pillanatban azt akartam , hogy ő maradjon az utolsó is . Halkan szuszogtam ahogy el váltak ajkaink , karjaiban tartott ahogy lassan le emelt a konyhapultról . Biztonságban éreztem magam . Lassan át cipelt a konyha asztalra majd egy puszit nyomva a nyakamba indult meg szavak nélkül a gőzölgő étel felé . Mintha nem is történt volna semmi.
- Reggelizzünk . - Vett elő két tányért , fogalmam sem volt , hogy mozog ilyen otthonosan , de örültem , hogy feltalálja magát , és nem kell ott lennem . Ki tette az asztalra a két tányért majd le ült a székre és én pedig az a mellettire . Csendben eszegettünk , csak a kanalak csattogtak . A szívem hevesen vert akárhányszor csak az ajkai ízére gondoltam . És hirtelen rándult görcsbe a gyomrom , ahogy kezét a csupasz combomra csúsztatta.
- Végeztél ? - Pillantottam rá , majd megigazítottam a kócos haját .
-Még csak most jöttem bele . - Fürkészte az arcom mire elmosolyodtam . Halkan nevetni kezdtem , majd hajam át dobtam egy oldalra .
- És mi van a bunkó Dominikkal ? - Néztem rá majd ő is elmosolyodott . Lassan közelebb hajolt , tudtam nem fog megcsókolni , hiszen mosolygott . Amikor elég közel ért az ajkaimhoz halkan megszólalt .
- Miattad megpróbálok változni . - Suttogta . Majd egy csókot nyomott a homlokomra .
l Picit késve , de megérkezett a 2. rész :3 Véleményeket várok , hogy milyenek együtt a srácok illetve csillagozni is szabad . További szép napot :* l
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro