Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2. fejezet - 4. rész

lTatatamm .. itt az utolsó előtti rész a 2. fejezetből . Jó olvasást ;) l


Az esőcseppek lassan gurultak le az ablakon. Lassan lehunytam a szemeimet és felsóhajtottam . Az asztal tetején ültem . Cortez és Ann nagyban versenyeztek valami internetes játékkal .. és Dominik ? Dominik elment , és erős sejtésem , hogy többé nem találkozunk . Elvégre , Cortez fél óra múlva hazavisz és valószínűleg , soha-többé nem látom ezt a helyet .A helyet ami elvarázsolt , de valólyában azt sem tudom , hogy jutottam el idáig. Persze minden hely szép lenne Dominikkal de ebben volt valami más is .


-Cortez...- Nyöszörögtem fájdalmasan , anyámnak azt ígértem , hogy pár órán belül otthon leszek ... két órája . Fáradtan csavargattam a hajam mire , gyorsan hátra pillantott egy tized másodperce.

-Mi az hercegnő? - Gúnyolódott , mire egy erőltetett nevetést engedtem ki a torkomon.

-Csak siess . - Húztam összébb magam , majd a szemembe lógó hajtincsem kifújtam a szememből , mint valami durcás 9 éves.

-Sietek 180 al hajtok . - Nevetett fel , mire Ann is . Nem értettem a kocka humort úgy látszik . Ugyan is egyedül én nem tudtam nevetni . Semmin . Ennyire megviselne a gondolat , hogy nem látok egy idegent akit kerek két napig ismertem... és egy ágyban aludtam vele. A hajamból ki rángattam a fekete gumit majd a csuklómra csúsztattam . Lassan le szálltam az asztalról . És elindultam ki .. ki az esőbe .

-Hova mész? - Kért számon Ann , de annyira már nem érdekelte , hogy utánam jöjjön .

-Amire végeztek én is itt leszek . - Mondtam hangsúlytalanul a mondatot , majd enyhén elhúztam a hatalmas helység ajtaját . Egy pillanatra vissza néztem a kis résen . Majd lassan visszahúztam az ajtót. Az első esőcseppek már folytak a karomon , és nem ellenkeztem . Le akartam mosni magamról a szerelem mocskát. Nem kellett . Nem akartam ezt az érzést . Lassú lépteim mellett enyhén szét tártam a karom , hagytam , hogy az érzelmek magába fogadjanak . A keserűen édes fájdalom , a szerelem . Az első könnycsepp lassan kibukott a szememből , és hála az esőnek , nem éreztem ahogy végig folyik az arcomon . Már elég messze voltam a műhelytől. Az úton nem járt egy autó sem , így lépteim arra vezettek , elnyelt a köd , a ruhám a mellkasomra tapadt , a hajam csomókban vizesedett , a szemfestékem szét folyt , és olyan lehettem mint valami elkeseredett depressziós , de senki sem látott , és emiatt volt olyan fájdalmas a dolog. Nem hittem, hogy egy ilyen jelentéktelen érzelem ilyen könnyen leteper . Az idő olyan gyorsan múlt , így hogy ami nekem pár pillanatnak tűnt valólyában pont annyi idő volt , amennyi Annéknak kellet , hogy befejezzék a játékot . Erre akkor jöttem rá amikor dideregve be értem az épületbe , nem gondolkodtam ,hogy még is hogy fogok így hazamenni , vizesen , és átázva , de már mindegy volt.

-Hogy nézel ki Doroti ? - Nevetett Cortez , látszott , hogy próbálja visszafogni magát , amitől még nevetségesebb lett a dolog.

-Lokneszi szörnyet játszom . - Vigyorogtam álszenten , majd halkan felnevettem . - Nyugi , csak akad egy póló nekem , ami már senkinek sem kell . - Mosolyodtam el most őszintén majd dideregve be léptem.

-Ann , hozz ki egy pólót !- Üvöltözött Cortez a lánynak majd pár másodperc gondolkodás után ismét megszólalt . - De ne az enyéim közül , hozd ki a bátyádét . - Hallatszott majd halkan felnevettem .

-Nem is akarnám elcsórni a márkás ruhadarabjaidat .- Ütöttem oldalba gyengéden majd megjelent Ann a "horizonton".

-Remélem , nem baj , hogy Dominik használt gönceit kell hordanod. - Nevetett halkan , szemeim enyhén elkerekedtek .. Dominik a bátyja ? Valahol mélyen örültem a ténynek de Ann kirángatott a világomból , el ment mellettem majd kezembe nyomott egy telljesen fekete itt ott olaj és festék foltos pólót. Nekem még is tökéletesnek tűnt . Tudtam , ha el viszem akkor csak rá fog emlékeztetni , de most minden morzsáért ölni tudtam volna szóval biccentettem és megköszöntem .

-Cortez , ezt hol vehetem át , olyan helyen ahol nem molesztálsz a tekinteteddel ? - Mosolyogtam ártatlan mire horkantott és egy hátsó ajtó felé biccentett . - Dominik szobája . Oda semmi pénzért be nem mennék . - Nevetett cinikusan , mire halvány mosollyal néztem rá .

-Akkor az a tökéletes hely. - Szökkentem az ajtó felé , majd nevetve csuktam be magam mögött . -Sötét volt , nem találtam meg a villanykapcsolót , de volt elég fény , hogy az orromig lássak. Eredetileg öltöznöm kellett volna , de tudtam soha nem lesz esélyem , hogy ismét lássam ezt a helyet . A fekete falon félmeztelen női poszterek és rock bandák képei voltak ki celluxozva , egy íróasztal az ablak alatt , aminek a fiókjai kulccsal zárhatók , szennyes szanaszét és egy fekete notesz. Annyira csábító volt , és tudtam , hogy magán sértés beleolvasni abba a könyvbe , de lábaim önálló életre keltek és megindultak az asztal felé , és mire észbe kaptam , már nyitottam is a könyvet.
Semmi kedves naplóm , vagy ilyesmi , ez csupán egy határidő napló volt . Szinte minden oldal üres volt , ezért is szúrtam ki az egyetlen dátumot , ami kitüremkedett. Nem is volt olyan régen , csak két hete.

"Április 19 - 11:20 Áru átvétel ."

Csupán ennyi volt bele írva , de a gondolataim még is tovább szőtték a dolgot . Nem kellett volna bele olvasnom , a Dominkról alkotott tökéletes képem most darabokra tört , és minél többet gondolkoztam rajta annál inkább félelmetes volt a dolog . Persze , olyan jó egy rossz fiúba bele esni , de minden könyv kihagyja a mocskos alvilági életet . Ami... most megrémített . Pedig csak két szó volt le írva abba a könyvbe de nekem még is egy egész világot teremtett . Ki hátrálltam a szobából , majd ahogy a kilincshez értem , rá jöttem , nem vettem át a pólómat ,ez az igazi oka amiért be jöttem a szobába . Gyorsan lekaptam a vizes kombiném és felvettem a bő pólót, majd a hajam copfba kötve léptem ki a szobából . Cortez látványosan szenvedett a várakozástól .

- Mi tartott eddig kíváncsi kislány ? - Húzott félmosolyt , mint aki tudja , hogy "kutattam" a barátja jegyzetei között. Nem válaszoltam , szóval a téma itt meg is halt.

-Indulhatunk? - Lépkedtem mellette , mire biccentett és nemsokára , már kint is voltunk az ajtón .

-Hol a kocsi kulcsod Cortez? - Pillantottam rá , majd beharapta az ajkát .

-Nekem nincs kocsim . - Vigyorgott , majd látványos válogatás után kiválasztott egyet a "munkái" közül . Egy telljesen fekete , még is matt kocsi volt , 4 személyes lapos tetős.

-De van hozzá kulcsod nem ? - Néztem fel rá naivan , mire nemlegesen rázni kezdte a fejét. - Mióta összetörtem , egy elég drága autót , a kuncsaftjaim nem adják oda a kocsikulcsot , szóval ... egy kicsit meg kell buherálnom őket . - Nyitotta ki az ajtót előttem mire felhorkantam .

- Ezt már sikerült is nem igaz? -Huppantam be az anyósülésre majd ő mellém . Ismét rázta a fejét , majd 'játszani' kezdett a kábelekkel , és pár perc múlva a motor megszólalt és a fényszórók ki gyulladtak .

- Mesteri . - Mosolyodtam el , majd Cortezre néztem aki elégedetten bólogatott. -Hát igen , majd megtanítalak . - Kacsintott erőltetetten , majd bevágta az ajtót , ahogyan én is . Csupán pár perc múlva , elhagyom ezt a helyet... és Dominikot is . El fogom felejteni , jobb lesz. Biztattam magam.


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro