Az életem talán 15 éves koromban fordul jobbra, mert egy kedves pár fogad örökbe. Normálisan járok iskolába, barátaim is vannak és van egy srác az évfolyamon aki elég helyes. Aaron-nak hívják. Minden nap őt bámulom a szünetekben. Épp Sarah-val beszélek amikor egy kéz támaszkodik a szekrényemnek. Sarah vigyorogva kacsint és elmegy. Lassan megfordulok és szemben áll velem Ő.
- Szia, Melody - villant egy 500 wattos mosolyt.
- Szi-szia Aaron - dadogok zavartan a srácnak.
- Nincs kedved ma délután moziba jönni?
- De szívesen! - vidultam fel rögtön. Úristen, Aaron Montgomery elhívott moziba! Ááá!
- Oké, akkor legyél ott ma háromkor. Szia - kacsint, majd elmegy. Vigyorogva futok Sarah-hoz.

Pontban háromkor ott állok a mozi előtt, de Aaron még nincs itt. A szám szélét harapdálva állok kint a hűvös februári időben. Eltelik félóra. Aaron sehol. Csalódottan hajtom le a fejem mire rezegni kezd a telefonom. Rögtön előveszem azt.

Sarah: Sajnálom, Mel :(

Me: Micsodát?

Sarah képet küldött

A képet nézve a tekintetem fátyolos lesz. Nem hiszem el, hogy felültetett. Könnyezve lehunyom a szemeimet és rohanok haza. Félúton találok egy üvegszilánkot a földön. Felveszem és rögtön a kezemhez emelem. Egy gyenge vágást ejtek rajta. Csak egy karcolás van a bőrömön. Újra belevágok. Már a vörös vérem csordul ki. Még két vágást ejtek a bőrömön utána eldobom és haza támolygok. Otthon belépek a házba és véres kézzel összeesek.