Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1. rész

              Hogy kerültem én ide

Sziasztok , Filip vagyok mondhatni normálisnak számítok, bár mások nem így látják. Az iskolámban a viselkedésem nem mondható szokványosnak. Verekedés, ,rendbontás, rongálás, emiatt nem is húzom sokáig a suliban. Ahová most megyek biztosan megváltoztat. Apám új állást kapott valahol az isten háta mögött, így hát én is oda megyek. Nagy sajnálatomra az új házunk közelében van egy iskola. Ha elkések, nem tudom azt mondani, hogy nagy volt a forgalom. Most ahogy itt állok az iskolakapu előtt nagy erő kell, hogy átlépjem a küszöböt. Nagy sóhaj kiséretében  át is lépem. Elkezdődik életem újabb szakasza. Ahogy kinyitom a grefitikkel teli ajtót , egy srác jön velem szembe, égő polóval. Férrelök maga mellől, hogy elérje a tűzcsapot aminek levan törve a teteje és úgy tör ki belőle a víz, mint egy szökőkútból. Mikor eléri a tűzcsapot és eloltja magát ezt kiáltja:
-Sanyi már megint miért?
Elfordulok a meglepő eset után, mintha semmi nem történt volna és megyek tovább. Ahogy egyre beljebb jutok ijesztőbb dolgokat látok. Balra felé egy fiúcsoport akik, csinibabának öltözve, kicicomázva a wc előtt állnak. Szemeiket úgy vizslatják rajtam, mintha én lennék a legfrissebb husika. Ahogy sietve tovább futok egy fekete hajú, gót lányba ütközöm. Pont úgy estem felé hogy öt centi kellet volna ahoz, hogy véletlenül szájon ne smároljam. Ahogy néz mintha, keresne valamit a szememben és furcsa módon ilyet mond:
-Neked barna, vagy inkább zöld a szemed? - hirtelen a kezével a szememhez nyúl és tágra nyitja a szemhéjamat. - Igen,inkább zöld. jegyzi meg utólag.
Feltápászkodom és felsegítem a lányt.
- Elnézést én nem figyeltem, egyébként tényleg zöld a szemem. Ha megbocsát sietnék az órámra. és futok is tovább.
Mikor megállok a terem előtt olyan, mint a pokol hetedik bugyra. Érzem a nap végére nem leszek épesszű. Óvatosan belépek az ajtón, de rögtön vissza is lépek, mert egy rózsaszín telefon röpűl el az orrom előtt ami, a falnak csapódik.

Egy szöke lány kiabálását hallom:

- VIKI! Tudom hogy mérges, de mondtam már, hogy ezt ne a telefonomon töltsdki.
Szinte már lángol a feje, ahogy úvölt. Le ülök egy szabad padba. Kényelmesen elhejeszkedek és rajzolgatok a füzetembe. Két fiú odajön hozzám gyüröt ingben és udvairasan köszönnek:
- Na mizu van új gyerek, firkálgac?
- Igen. Tetszik?kerdezem.
- Nem eléggé otromba.vágja visza a fiú.
Meg szolal a csengő. Abban a pillanatban a tanár úgy kicsapja az ajtót, hogy a fal is beleremeg. Hosszú börkabátot hord szájában cigaretta, kezében pedig félig teli borosüveg. A haja pedig úgy ál mina szénabogja. Háturrol egy diák bekiáltja:
- Tanárúr, már megint másnapos?- Most kivolt a párja Juliska, vagy Mariska?
- Fiam tudhatnád már, hogy vasárnap Bözsi van soron.dorgálja meg a tanár.
A tanár elővesz egy flaskát a tanáriasztalból. Kortyolbelőle és hirtelen ojan józan let, mint egy tiszteletes vasárnapreggel. Kiváncsiságom megállithatatlan és vékül kinyitom a számat:
- Tanárúr mi van a flaskában?
- Biztosan te vagy az új fiú. Tudod ez az amiről soha nem beszélek.
Vissza ül az asztalhoz és levezény- li az órát. A diákok meg úgy halgat- jákvégig mint a kis angyalok. Bár inkább szerintem kisördögök. Megszólal a kicsöngő és úgy rajza- nak ki a teremből mint a sáskák. Elmegyek az ebédlőbe mert, már lyukasra korog a hasam. Éppen lépekbe és egy pite váhodik az arcomnak. Körbe nyalom a számat és megjegyzem magamban, hogy egy kicsikét túl sűlt. Ahogy körül nézek a drámások egy kis kajacsa- tát rendeznek. Úgy gondolom jobblenne késöbb enni. Következő órám tetnevelés el megyek át öltözni. Elkezdődik az óra kicsikét feszéjezve érzemmagam, mert csak én vagyok tesi ruhában. Belép atanárnő:
- Gyerekek kiszeret nema tesizni? Szolalmeg vidám hangon a tanárnő. Mindenki felteszi a kezét hiszen ki mondhatna nemet az idomok kirájnőjének. Amelle, hogy az arca ojan mint egy barbi babáé a mellei akkorák mint egy göröv dinye. Az órán focizun. A kezdőru- gásnál már arba kapom a labát. Félórára ki is ütöt a labda. HOGY KERÜLTEM ÉN IDE!

😖😓😰😱😨😵😅

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: #anata