Hódítsuk Meg Park Seonghwa-t 4
Harmadik. Segíts neki, légy udvarias! Például; húzd ki neki a széket, nyisd ki előtte az ajtót, vedd le a polcról azt, amit ő nem ért fel, stb
Hongjoong megőrült megvadult, Seonghwa önnállóságától.
,,Miért nem szorul segítségre, nem hiszem el.'' bosszankodott magában.
Mikor élete Hwa-babája (találó név nem? Igaz, Hwa idősebb is, magasabb is Hongie-nál, őt ez cseppet sem zavarja. Hwa-baba és pont) azon az imádnivaló parancsoló hangján kikiáltott a konyhából, hogy kész az ebéd, Joong már sprintelt is, és kihúzta Seonghwa-nak a széket.
- Mit művelsz? - nézett rá értetlenül Seonghwa.
- Kihúzom neked a széket... - motyogta Hongie.
- Minek? Még nem ülök le. Szedni kell enni a gyerekeknek, aztán gondolom Minginek lesz valami extrém kívánsága, Jongho csatlakozik, Wooyoung csinál valami őrült dolgot, Yeosang kineveti, Yunho rámozdul Mingire... És az egészet nekem kell majd megoldani. - sóhajtott Seonghwa. - De azért édi vagy.
~
- Bazd meg Kim, frankón fellöktél. - hőbörgött Seonghwa, leporolva a nadrágját.
- Ne haragudj. Sajnálom. - szabadkozott Hongjoong őszinte bűntudattal a hangjában. - Csak... Csak ki akartam nyitni neked az ajtót.
- Mert? Úgy nézek ki, mint akinek valami baj van a kezével? He? - lépett a mosdó ajtajához Seonghwa.
- Nem... Én csak... Seonghwa... - biggyeszette le az alsóajkát Hongjoong, miközben szomorúan nézte a csukott ajtót.
~
Itt az alkalom. Seonghwa épp valamit nagyon el akart érni, de nem igazán sikerült neki.
Hongjoong mögé lépett, átölelte a derekát, és a felső polchoz nyúlt.
Egy dologról feledkezett meg. Hogy ő bizony alacsonyabb Seonghwa-nál.
- Hongjoong... - suttogta mély hangon Seonghwa.
Ez pedig rettenetesen bejött Joong-nak. És még Hwa kerek popsija is, a testéhez simult...
- Hongjoong - szólította meg újra a rangidős.
- Hmm? - szakadt ki a kapitány az ábrándozásból.
- Mit csinálsz?
- Segítek?
- Szerinted ha én nem érem fel, akkor te igen? - kérdezte Seonghwa játékosan csengő hangon. - Ha tényleg nagyon segíteni akarsz, akkor kérlek szólj Yunho-nak.
És Hongjoong (bár kelletlenül) szólt Yunho-nak.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro