Hol, volt hol nem...
Dís lenyomta a kilincset és bekukkantott a szobába. Bátyja a kandalló előtt állt és a háta mögött összekulcsolt kézzel meredt a tűzre. olyannak tűnt mintha bűvölné a tűzet, hogy magasabbra és mohón nyaldossa a rá dobot fahasábokat.
- Bátyám – szólalt meg Dís hosszú percek után, ami kizökkentette Thorint a kábulatból. A férfi rá nézet a húgára, aki a hálóingjében állt a küszöbön kezében a babájával.
- Mi a baj? Nem tudsz aludni?
- Nem - ingatta a fejét – rosszat álmodtam.
- Még is mit?
- Egy nagy mazsoláról, ami meg akart enni. Szörnyű volt. Ugye aludhatok ma veled? Frerin fel sem kelt, mikor ráztam csak horkolt tovább. Pedig már, majd nem leesik az ágyról annyira szétterült. A feje már le is lóg az ágy szélén – ingatta a fejét a kislány – Apa meg nem szereti, ha felébresztem a nagypapa meg szörcsög álmában. Thorin lágyan elmosolygott és bólintott.
- Persze. Menj, csak mindjárt megyek én is. Dís boldogan szaladt az ágyhoz először feldobta a babáját, majd nagy nehezen felmászott rá ő is.
- De mesélsz nekem előtte? Nézet vissza Dís a bátyára – tudod valami szépet.
- A bátor Dís hercegnőről, aki megküzdött a gonosz mazsolákkal jó mese lesz? Kérdezte Thorin széles mosollyal. A kislány felkuncogott és lelkesen bólintót.
- Igen – nevetett fel, majd a takaró alá bújt és hosszú pillanatokig csak alatta forgolódott, mikor nagy nehezen kibukkant a feje – kezdheted – helyezte maga mellé a babáját - Dela is figyel. Thorin a húga mellé bújt, aki közelebb kúszott hozzá.
- Hol, volt hol nem volt...
Rettenetes hosszú napom volt és kimerítő. Fáj a fejem és napok óta alig alszom tudja a fene miért. Szóval vegetálva körmölöm a naplóimat, írás jegyzeteket, rajzokat halál listákat. Életmentés címszó alatt cola-t nyitottam azt hiszem valamit hatott... de nem vagyok benne biztos. No, mindegy csak túl élem. XD
Remélem tetszett nektek ez a Durin szösz :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro