◇Levi◇

Mikor visszaértünk a moziból rögtön megcéloztam a fürdőt.
-Használatba venném a zuhanyzód.- kiáltok ki neki-Ha nem gond.
-Csak nyugodtan, érezd magad otthon.- kiabál vissza, asszem a konyhából.Le is vetem ruhám majd a zuhany alá állok.
Mikor kilépek egy szál törölközöbe realizálom magamba,hogy nem hoztam váltó cuccot.Így Eren szobáját keresve indulok útnak a házba.
Benyitva egy ajtón,mit az ő szobájának vélek.És igen ott volt Eren felmesztelenül a szekrényébe kutatva.
-Tudnál adni valami ruhát alváshoz?- kérdem tőle,mire kisebb szívrohamot kapott-Bocsi,nem akartam frászt hozni rád.
-Semmiség.Persze.-mondta és kivett a szekrényből egy bő polót és alsót. Majd felém nyúltja őket és kendőzetlenül végig nézett testemen, mibe belepirultam.Szerencsémre nem vette észre.
-Köszi.-fogtam meg a ruhákat-És hol tudnék aludni?Nekem a kanapé is megfelel.
-Nem,nem.Nem hagyom,hogy a vendégem aludjon ott.Majd én alszok a kanapén és te itt a szobában.-                     ellenkezik  egyből  felvetésemre.
-Nem turhatlak ki a SAJÁT szobádból! Akkor már aludjunk együtt,így nem érzem magam annyira tolakodónak.
-Rendbe.Mindjárt előveszem(tudom hogy arra gondolsz, te kis huncut;)) a másik ágyneműt és megágyazok neked is.
Végül mindketten vízszintbe kerültünk és leoltottuk a lámpákat. Aztán jó éjszakát kivántunk és elnyelt az álmok országa.