Levi kicsit eltávolodott és a kapu felé fordult mire én is abba az irányba kapom fejemet.És ott kint a két fa közt álltak ők...Mikasa és Armin.Nagyokat pislogva nézem hogy nem vagyok e vak és ők azok.Hát nem gondoltam, hogy épp most fognak itt teremni.De nincs mit tenni.
-ök.Kölyök!-szólongat törpe barátom szetintem már egy ideje.
-I-igen?-nézek vissza rá mikörbe ő szemöldök ráncolva vizsgálgat mi bajom lehet.
-Azt kérdem mit nézel annyira?-teszi fel logikus kérdését.
-Hát tudod nagyon szépek a fák és ahogy süt a nap--kezdenék össze-vissza hablatyolni,de ő van olyan kedves és közbe vág.
-Ne is folytasd.Nem kell itt kertelned.- mondja éllel a hangjába amit nem nagyon értek.-Látom, hogy azt a lányt nézted úgy megbabonázva.-mintha csak köpte volna a szavakat.Furcsán nézek rá majd elesik kire is gondol.
-Jaaa hogy őt, Mikasa a mostoha testvérem.És igen érdekesnek találom hogy itt van.Úgy beszéltünk meg hogy otthon fogunk találkozni.-hebegtem neki, nem is értve mér magyarázkodok.
-Ohh értem..-néz el más irányba kissé vörösen, lehet azt hiszi nem láttom. Erre egy erős szorítást érzek vállamon mire ijedten ugrok egyet,pont Rivaille-nak.DE gyors reflexének hála könnyen elkapott engem.Derekamon és lapockámnál fogva,én pedig vállába kapaszkodtam.Idegesen nézek hátra ki volt ez a barom és Mikasát látom mögötte Armin fészkelödik zavartan. Mire észbe kapok és kibontakozok az 'ölelésből'.
-Sziasztok!-köszönök nekik vigyorogva és tarkomat vakarva.
-Mit csinálsz ezzel a kerti törpével?!- von kérdőre Mikasa,mintha anyámat hallottam volna.Vérben forgó szemekkel szugerálja Levit,ki mereven néz vissza rá cseppet se ijedten.
-Kit neveztél te törpének,szaros kölyök?!-förmed rá a lányra.
-Hé Hé Hé(ez olyan Bokutos🤔😂). Álljatok le.Inkább el se kezdjétek ezt kérlek.-néztem rájuk felváltva szigorúan.-Mikasa ő itt a gyerekkori barátom Rivaille Ackerman.Levi ő itt Mikasa Jäger...