\___/

A flörtölős hanglejtéséből már rögtön levágtam simán csak férfi ösztönből, hogy lényegében nyert ügyem van vele. Persze számomra sem Lily volt a legnagyobb hal a vízben, ez tény, hiszen a bár tele volt csinosabbnál csinosabb fiúkkal, akikkel már csak anyu diszkriminációjából kifolyólag is szívesen összefeküdtem volna ma este, de nem akartam dobni szegény Lilyt, mivel olyan aranyos lány. Szórakozni jöttem ide, szóval most ezt fogom tenni, Lily pedig tudom, hogy partner lesz benne.

Az említett lánnyal ezután besétáltunk a parketten táncoló emberek közé, majd nemes egyszerűséggel szorosan átfogtam Lily derekát, s egymás felé megvillantva egy mosolyt beleélten ropni kezdtük a hangos zene ritmusára. Lily elképesztően jól mulatott, csak úgy dobálta a dús haját, s az igazat megvallva én is irtó hamar elengedtem magam, átadva magam az érzésnek, annak ellenére, hogy még nem is volt a szervezetemben semmi alkohol.

- Nagyon jól nyomod, Minho - pusmogta bele a nyakamba Lily, hiszen egyre inkább átadtam magam a buli érzetének, a lány leheletének hatására pedig csak jólesően rándult egyet a gyomrom. Az említett testrészemet árvízként lepte be a libabőr, mellkasomban pedig kellemes melegség áradt szét.

- Te is, Lily - feleltem vissza csábosan pislogva. - Iszunk valamit? - vetettem fel, hangosan beszélve, próbálva túlkiabálni a dobhártyaszaggatóan dübörgő zenét.

- Gyerünk! - bólogatott a lány, majd kezemet lágyan megfogva átverekedtük magunkat a táncoló sokaság között, hogy odajussunk a bárpulthoz.

- Két vodkaszódát kérnék! - szóltam oda a pultos srácnak, aki erre csak bólintott, s már készítette is elő a kért italainkat, miközben én Lily felé fordultam, aki csak egy sejtelmes vigyorral várta, hogy mit fogok mondani. - Nem is mondtam, hogy nagyon szép vagy ma este Lily. Mindig az vagy, de ma kifejezetten - nyomatékosítottam, próbálva a legszívdöglesztőbb formámat hozni.

- Ugyan Minho, mondd inkább csak úgy, hogy meg akarsz baszni, nem kell itt a felesleges köntörfalazás - forgatta meg a szemeit Lily, elfojtva egy tudálékos mosolyt, mire irtó zavarba jöttem, s próbáltam menteni a menthetőt.

- Nem, én nem! - tiltakoztam hevesen, miközben dehogynem, csak nem akartam vele ennyire nyers lenni, hiszen tudtommal a lányok érzékenyebb lények nálunk pasiknál, és általában zokon vesznek indokolatlan dolgokat, főleg ami a szexszel kapcsolatos.

- Minho, nem vagyok hülye.

- De... - habogtam tovább, hogy valahogy kimossam magam a kínos szembesítés alól, viszont Lily váratlanul a szavamba vágott, miközben szelíden a vállamra rakta a kecses kezét.

- Minho, nyugodj meg, én is ezt akarom. Tulajdonképpen hozzád hasonlóan én is csak alkalmi partnert keresek, szóval ezzel a szituációval mindketten csak nyerünk, nem?

- Hmm, de - vágtam rá pár pillanatnyi töprengés után. - Akkor nem haragszol?

- Miért haragudnék? - nevette el magát Lily, s kissé közelebb hajolt hozzám. - Én is akarok szexelni veled. 

Oh, hát mégis ki mondana erre a nemes kijelentésre nemet? Ki lenne az a bolond, fafejű, aki ennek hallatán nem ugrana ki a bőréből örömében, főleg ha mindez egy ilyen páratlan szépséggel megáldott leányzó száját hagyja el? Hát bizony nem én.

Ekkor a pultos srác lerakta elénk a márványos pultra a két rendelt vodkaszódánkat, amit mi nyomban el is kezdtünk inni, mélyen egymás szemébe nézve. Azonban amikor óvatlanul Lily mögé, azon belül is a táncolók közé pillantottam, akkor egy olyan kép tárult 3D-ben a szemem elé, amit sosem szerettem volna újra megtekinteni, mivel illetéktelennek éreztem magam. Legjobb barátom, San, és Wooyoung beleélten vonaglottak a fülbemászó zene ritmusára, az aprócska érdekesség viszont nem volt más, minthogy közben úgy smároltak, mintha legalábbis élve kívánták volna bekebelezni a másikat. A piercinges legjobb barátom már kis híján ledugta a nyelvét a másik torkán, aki mint valami ponty; grandiózusra tátott szájjal, készségesen hagyta is neki mindezt. Mindig ez van; bulik alkalmával mindketten miután alaposan becsípnek, szinte egymásnak ugranak, s csak az hiszi el nekik azt, hogy nincs köztük semmi akit fejre ejtettek kiskorában. Én nem értem, hogy a barátság extrákkal helyett miért nem jönnek végre valahára inkább össze, hiszen a Napnál is világosabb, hogy bolondulnak egymásért.

- Mi az, mit nézel? - pillantott hátra ekkor már Lily is, akinek nyilván feltűnt, hogy a csinos kis pofiján kívül valami más is felkeltette ám a figyelmemet. - Oh, mi a...? - kapta tenyereit a szája elé kigúvadt szemekkel megspékelve a lány, mikor ő is megpillantotta Sanék félreérthetetlen viselkedését. - Minho, ők most járnak? - fordult vissza felém teljesen letaglózva, ámbár egy nagy adag kíváncsisággal, s túlcsorduló izgalommal a hangjában.

- Nem. Csak barátok. - feleltem szemrebbenés nélkül, ami azért is hangzott furán, mert az alábbi tettük teljesen az ellenkezőjéről tanúskodott. Nekem azonban ez a jelenet már olyan természetesnek és mindennapinak hatott, hogy már csodálkozni sem jutott eszembe.

- Ez volna a barátság? - horkantott fel értetlenül Lily. - Már elnézést, de én mondjuk nem szoktam nyelvesezni Yunával - utalt a legjobb barátnőjére. - Legalábbis nem nyilvánosan... - motyogta az orra alatt, azonban az üvöltő muzsika elnyomta a hangját.

- Hát én sem, de... mindig ezt csinálják. Gondolom egy barát akkor is barát ha beteszi. Vagy mi - heherésztem zavartan, hiszen ez a mondat kimondva sokkalta hülyébben és értelmetlenebbül hangzott mint a fejemben. Egy barát rohadtul nem barát ha beteszi, de bízom benne, hogy San és Wooyoung tisztában vannak azzal, hogy mit csinálnak, s hogy nem fog egyikük sem sérülni érzelmileg a folyamat közben. Szerintem csak félnek, hogy tönkremegy a barátságuk, hogyha kapcsolatba kezdenek, pedig én úgy látom, hogy ők igenis jó párost alkotnának együtt.

- És te kinek teszed be?

- Tessék?! - kérdeztem vissza meglepve.

- Hát, hallottam olyasmi pletykákat a suliban, hogy bi vagy, vagy pán, de senki nem tudta megerősíteni ezt az információt ezer százalékra, szóval ha már ilyen nyíltak vagyunk, akkor gondoltam megkérdezem. Buksz a faszra? Vagy csak a puncikat szereted? Esetleg mindkettő oldalt preferálod? - dobálta felém nyersen és őszintén az alábbi kérdéseket, mire nyelnem kellett egyet zavaromban, hisz' úgy tűnt, hogy Lilyből már egy fél pohár vodka is kihozza a szégyentelen énjét.

Felsóhajtottam, miközben a poharamban lévő alkoholos italra meredtem mintha az annyira érdekes lenne. Én nyílt vagyok a szexualitásommal kapcsolatban, ennek ellenére az iskola falai között mégis össze-vissza mennek a pletykák erről, aminek a kereszttüzébe ezek szerint Lily is bekerült. Inkább úgy mondanám, hogy senki sem tudja biztosra, hogy mi vagyok.

- Bi vagyok, ezt jól hallottad, akárki is mondta neked - feleltem végül, lehúzva a vodkát az utolsó cseppig, majd sietve kértem is utántöltést mindkettőnknek a pult mögött tüsténkedő kiszolgálótól. 

A szexualitásomat semmilyen szín alatt nem szégyelltem, így nem okozott nekem különösebb nehézséget bevallani Lilynek, hogy nem csak a lányokat szeretem.

- Azta, figyelj, szerintem tök menő, hogy felvállalod. Mármint nincs ezzel semmi baj, a nagybátyámnak is volt már pasija - biccentett egyet elismerően a lány. - Meleg szexben aktív vagy amúgy, vagy passzív? - jött a következő kérdés.

- Természetesen aktív. Nem fekszek be senki alá - jelentettem ki határozottan, habár még mindig nem teljesen értettem, hogy mire megy ki a játék ezekkel a személyes kérdésekkel kapcsolatban.

- Hmm értem. És mondd csak, te amúgy hármasoztál már valaha?

- Ööö... nem? - vallottam be. - Miért?

- Csak kérdeztem - legyintett egyet a lány, én azonban láttam rajta, hogy forgat valamit a fejében. Valamit, amit közel sem biztos, hogy támogatni fogok. - És amúgy ha lenne rá lehetőséged, akkor kipróbálnád? - firtatta tovább a témát.

- Hát, ha tálcán kínálkozik az alkalom, akkor... miért is ne? - nevettem el magam, zavartan a tarkómra simítva.

- Két csajjal, két sráccal, vagy is-is? - ment bele ismét a részletekbe.

- Igazából mindegy - vontam meg a vállaimat. - De még mindig nem értem, hogy ez miért fontos.

- Akkor mit szólnál ahhoz, hogyha fognánk magunknak egy srácot? - vetette fel egy kéjsóvár vigyorral az arcán Lily az ötletet, mire a szemeim konkrétan a kétszeresére tágultak ki döbbenetemben.

- Ezt meg hogy érted? - tudakoltam visszafojtott lélegzettel.

- Hát, te tetszel nekem és én is tetszem neked. Ezenkívül te bírod a pasikat, szóval mindkettőnk plussz élvezete érdekében felcsíphetnénk egy másik csáveszt egy jó kis hármasra. Tudod, én nem vagyok semmi jónak az elrontója, hanem inkább a szervezője, főleg akkor nem ha egy laza többesről van szó - fejtette ki bővebben a gondolatait a lány, amit végighallgatva természetesen köpni-nyelni nem tudtam. - Mit szólsz hozzá, Minho?

- Szerintem ez nem jó ötlet. Tökre beégethetjük magunkat - visszakoztam, a világért sem ismerve be azt, hogy tulajdonképpen rettegek attól, hogy esetleg megalázom magam más előtt.

- Jaj, ne csináld már, lazíts! - bődült fel Lily, mellkasomra vezetve egerésző ujjait. - Nyugi, majd én elintézem, te csak gyere velem. Meggyőző vagyok, higgy nekem, seperc alatt felcsípek valakit.

- Nem mindenkinek jönnek be a pasik. Nem téged fognak valami homofóbok összeverni a bár mögött - kerestem újabb kifogásokat, egyre jobban kétségbeesve.

- Ugyan, ezt te sem gondolod komolyan - kuncogta el magát a lány. - Csak egy okot mondj ami visszatart. - kötötte az ebet a karóhoz.

- Csak félek, hogy ciki helyzetbe kerülünk, vagy nem tudom - nyafogtam.

- Ígérem, hogy megoldom - bizonygatta tovább Lily. - Nos, mit mondasz?

- Legyen - egyeztem bele végül bazsalyogva, hiszen bár tagadhatatlanul az ínyemre volt ez a rendkívüli ötlet, mégis tartottam attól, hogy leégetjük magunkat. Lilybe fektettem minden reményemet, hogy karizmatikus lányocska révén ő majd megoldja, remélhetőleg a lehetséges kínos helyzet valószínűségét a minimumra csökkentve. - De mégis ki legyen az? Nem mehetünk oda random módon akárkihez, hogy "bocsi, hármasoznál velünk?". - csóváltam meg tanácstalanul a fejemet, hiszen a létező, vagy még épp egyáltalán nem létező terv valahogy nem akart összeállni a fejemben, s elég kivitelezhetetlennek hangzott már csak a puszta elképzelés is.

- Dehogyisnem - legyintett le engem Lily, lehúzva fenékig a vodkáját, majd random módon egyenesen a bárpult legvégén egyedül ücsörgő rózsaszínes hajú srácra mutatott, sajnos a lehető legfeltűnőbb módon, akinek a jelenléte eddig fel sem tűnt. - Tessék, ő mondjuk bejön?

Pislogva néztem a Lily által kiszemelt srácra, s mi tagadás, megállapítottam, hogy igenis helyes arca van, ellenben még mindig sötétben tapogatóztam a lány szándékaival kapcsolatban, hogy mégis miképp tervezi "felszedni" a prédát.

- Igen, de...

- Nekem is bejön, szóval innentől kezdve nincs több kérdés! - ragadott meg ekkor a csuklómnál fogva Lily, majd még fel sem eszméltem, de a lány már papírsárkány módjára rángatott engem maga után, szögegyenesen a kiszemelt rózsaszín hajú fiú felé nyargalva, én pedig csak igazi papucs módjára lépegettem utána, tehetetlenül, aláírva ezzel egyben a halálos ítéletemet.

- Lily, szerintem ez nem jó ötlet... jobban meg kéne ezt tervezni...! - hadartam utolsó mentsváramként, de az említett teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a zavarodott hápogásomat, mígnem fénysebességgel megérkeztünk a még ismeretlen rózsaszín hajú srác mellé.

Szegény fiú csak értetlen, kérdőjelekkel telve kapkodta köztünk kissé megriadt tekintetét, hiszen nem tudta mire vélni ő sem a mi hirtelen, már-már állatias odarohanásunkat. Ezt meg is tudom érteni. Láttam szegényen, hogy szinte őrlődik fejben, hogy kérdezzen-e ő, vagy inkább várja meg a mi kezdeményezésünket. Legszívesebben elsüllyedtem volna, olyannyira égett a pofám, amit csak tetézett az, hogy Kim Lily szólásra nyitotta a száját, szokásához híven át is véve az irányítást.

- Szia - mosolygott rá ragyogóan a fiúra. - Hogy hívnak? - kérdezte barátságosan.

- Khm, Yeosang vagyok - köszörülte meg a torkát az említett rózsaszín hajú, s így elsőre úgy tűnt, hogy szimpatikusak vagyunk neki, tartottam attól, hogy ez hamarosan megváltozik az ellenkezőjére. - És titeket hogy hívnak? - kérdezett vissza.

- Én Lily vagyok - csavargatta az ujja köré az egyik hajtincsét a lány.

- Én pedig Minho - feleltem, miközben erősen koncentrálva mustráltam a fiút, arra várva, hogy az a bizonyos meleg radarom jelezzen, miszerint van-e nála egyáltalán esélyünk egy hármasra, vagy érdemesebb lenne másnál próbálkoznunk, mert itt rossz ajtón kopogtatunk. A radarom nyomban szirénázni is kezdett; valahogy éreztem Yeosang aurájában, hogy nem lenne ellenére, hogy egy vele azonos neművel érintkezzen, persze rákérdezni az életben nem mertem volna.

- Amúgy egyedül vagy itt? - érdeklődött óvatosan tovább Lily, közelebb lépve egyet  a még mit sem sejtő Yeosanghoz.

- Nem, az egyik haverommal, de egy fél órája lelépett csajozni, szóval most igen - legyintett egyet szórakozott hangon a rózsaszín hajú, s tényleg úgy tűnt, hogy eddig jól haladunk, akármit is akarunk kihozni ebből. - Amúgy ti együtt vagytok? - tette fel a kérdést, felváltva pislogva rám, majd Lilyre.

- Hahahaha, nem - nevetett fel erre Lily. - Vagyis pontosabban ma este igen. Figyelj, lenne egy őszinte kérdésem. Lehet kissé nyersen hangozhat, de...

- Lily, ne... - szisszentem fel kínosan, de ez természetesen nem állította meg a lányt abban, hogy befejezze a már javában elkezdett mondatot.

- De..., az a nagy helyzet, hogy Minho haverommal kéne valami helyes pasi egy hármas erejéig ma éjszakára. Mit szólsz hozzá Yeosang, benne lennél? Esetleg érdekel az ajánlat? - vonogatta meg feléje a kifestett szemöldökét, én pedig a ciki pillanat ellensúlyozása érdekében csak összeszorítottam a szemeimet, várva, hogy a csak most megismert fiú itthagy minket, miután alaposan kiosztott a mi, pontosabban Lily modortalanságáért. De legnagyobb meglepetésemre közel sem ez történt.

- Ööö, úgy értitek, hogy ma legyen hármas szex köztem és köztetek? - dadogott összezavarodva szegény Yeosang, mutatóujjával felváltva mutogatva ránk, próbálva valamilyen úton-módon felfogni a helyzetet. - Ezt most ti komolyan gondoljátok? Nem is ismerlek titeket! - sipította irreálisan magas hangon.

- Édesem, az egyéjszakás kalandoknak épp ez a lényege! Nyugi, nagyon jó vagyok az ágyban, s bár Minhoval eddig még nem feküdtem le, kezeskedem róla, hogy ő sem tartozik a bénák közé. Legalábbis a pletykák szerint - hadovált tovább Lily, próbálva... "meggyőzni" Yeosangot a számunkra tetszetős hármas ötletéről, én azonban attól tartottam, hogy csak minél inkább eltántorítja őt. - Vagy nem tetszenek a fiúk, ez a baj? - tapintott rá a lényegre. - Minho, szólalj már meg te is, hisz' amott még te is meg akartál dugni mindkettőnket! - fordult felém a lány méltatlankodva, s szinte már toporzékolt az alkohol hatására felemelve hangját, mire végleg megelégeltem az égő viselkedését, s úgy döntöttem, hogy itt a legfőbb ideje annak, hogy kezembe vegyem az irányítást. Basszus, ez a csaj totál beéget minket! Mikor mondtam én olyat, hogy karóra akarom húzni mindkettejüket?! Hiszen egész végig tiltakoztam mindez ellen!

- Lily, fejezd be! - pirítottam rá a lányra ezúttal sokkalta erélyesebben, mire Lily duzzogva ugyan, de végre befogta a csuszalesőjét, elhúzott szájjal, de átadva nekem a terepet. - Figyelj, Yeosang - szóltam, ezúttal a rózsaszín hajú fiúhoz intézve szavaimat. - Igazából Lily csak arra szeretett volna rákérdezni, hogy nincs-e ellenedre velünk egy többes? Persze ha nem tetszenek a fiúk megértem, semmi sem kényszer, csak ugyebár kérdezni nem kerül semmibe - szabadkoztam. - Istenem, ez olyan ciki... - nevettem el magam erőltetetten.

- De tetszenek - felelte végül egy örökkévalóságnak tűnő hallgatás után a fiú, kínjában az eléje, a bárpultra lehelyezett poharát kezdve piszkálni. - És a lányok is, csak még nem volt részem soha ilyen felkérésben, tehát pusztán csak meglepődtem, ennyi az egész.

- Nem értem! Ez most akkor egy igen vagy nem? - csattant fel türelmetlenül Lily, mire a lány alkarjára helyezve kezemet szavak nélkül ismét hallgatásra bírtam őt.

Yeosang vagy egy percig teljes hallgatásba burkolódzott. Szinte láttam, amint a rozsdás, megolajozatlan fogaskerekek pörögnek az agyában, miközben töretlenül gondolkozott és mérlegelt, mi Lilyvel pedig csak visszafojtott lélegzettel vártuk, hogy miképp is dönt majd az attraktív fiúcska. Eddigre már totálisan fellelkesültem a lehetséges többes ötletétől, ezért őszintén mertem remélni, hogy Yeosang belemegy ha már így megalázkodtunk.

- Oké, legyen, de csakis és kizárólag óvszerrel! - emelte fel végül a mutatóujját, előállva egy igen nívós és egyébként evidens feltétellel a továbbiak kapcsán, mire Lilynek és nekem egyszerre csillantak fel a szemeink.

- Hidd el, nagyon jól döntöttél - zendült fel Lily dallamos, egyben elégedett hangja, miközben pajkosan közelebb hajolt Yeosanghoz. - De hová menjünk? Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én egy bár klozetján nem akarok dugni. Az olyan undorító, hát egy kis higiénia elkelne. 

  - Menjünk hozzám. Itt lakom a bárral szembeni utcában - vetette fel a fiú, mire mi erre a lánnyal csak hevesen bólogattunk, hiszen számunkra is ez bizonyult volna a legkényelmesebb megoldásnak.

Hozzám nyilván nem mehettünk, mivel egyrészt az ittas állapotunkhoz viszonyítva messze lakom, másrészt pedig lényegében szökésben vagyok, ráadásul nem lenne túl optimális egy fiút és egy lányt bevinni az ágyamban, miközben az egész családom valószínűleg alszik. Ha anyu felfedezné, akkor szerintem kitépné az összes szál hajamat, de ezen a ponton már meg is érdemlem. Ezenkívül szerintem Lily szülei, főleg az apja sem repesne az örömtől, hogyha a kislányukat két másik fiúval találnák együtt a dunsztolt paplan alatt.

- Nagyszerű ötlet - vigyorgott rá Lily. - Akkor akár indulhatunk is!

- Egy pillanat - csitítottam őket, az eszemet még mindig magamnál hordozva. - Nem kellene szólnunk a srácoknak, hogy elmegyünk? Nemhogy keresni fognak minket - aggodalmaskodtam, rögtön Sanra, Wooyoungra és Seungminra gondolva, akik nem kizárt, hogy riadtan kereshetnek minket majd az éjszaka folyamán.

- Ugyan már, Minho, te kis túlgondolós  - forgatta meg az egekig a szemeit Lily, hitetlenkedve elnevetve magát. - San valószínűleg már éppen a klozeton vagy otthon a párnák közt dugja Wooyoungot, s őszintén szólva szerintem Seungmin sem tesz másként. Még azt sem tartom kizártnak, hogy velük van, már ha érted mire gondolok - demonstrálta kézmozdulatokkal, hogy pontosan mire gondol, amit valahogy nem szerettem volna elképzelni. - Tehát nekünk is szabad a pálya - tárta szét a karjait, egy amolyan "meg van oldva" mozdulattal.

- Jó, ez igaz lehet - simítottam rá a tarkómra, hiszen mindenbizonnyal Lily nem beszél mellé. San és Wooyoung úgyis mindig ezt csinálják, de Seungmint sem kell ám félteni. Végül aztán úgy döntöttem, hogy sodródom az árral, s ma éjszaka legalább azt cselekszem ami őszintén jól esik, hogy aztán holnap reggel, ha kitisztul a fejem legyen mit megbánnom. - Rendben, akkor menjünk - biccentettem egyet végül.

- Ez a beszéd - mosolyodott el Yeosang, lehúzva poharából az utolsó csepp alkoholt is. - Esküszöm egyre jobban meghozod a kedvemet; szeretem a körültekintő és figyelmes pasikat. - futtatta végig rajtam elismerően a tekintetét, ami kétségtelenül termékeny táptalajaként szolgált önbizalmamnak.

Yeosang és én is gyorsan fizettünk az italokért, majd valamelyest összekaptuk magunkat, hogy két lábon eljussunk a fiú lakásához. A biztonság kedvéért azért én még gyorsan körbepillantottam a bárban, hátha valahol felbukkannak a barátaim, de mivel sasolásom ellenére egyiküket sem láttam, ezért végül nem is kerestem őket tovább. Biztos minden rendben van velük, ahogyan velem is. Pluszba izgatott voltam, s melegem volt; egyértelmű, hogy alaposan becsíptem, illetve hogy nagyon várom a közelgő eseményt, de az igazat megvallva Lily és Yeosang is az enyémhez kísértetiesen hasonló állapotokban leledzettek.

Nem is húztuk tovább az időt, hanem csak szimplán átverekedtük magunkat a táncolókon, majd egyenesen a kijárat felé vettük az irányt. Mikor odakint a kezdődő ősz lágy, éjjeli szele arcon csapott, az valamelyest észhez térített legalább annyira, hogy képes legyek dőcörgés nélkül lépkedni a járdán. Lily és Yeosang közben két oldalról belémkapaszkodtak, s így indultunk el hárman, dülöngélve arra, amerre a rózsaszín hajú fiú vezetett minket. Persze menet közben a becsípettség miatt folyamatosan vihorásztunk, s ugrattuk egymást, de végül csak-csak elérkeztünk a lakóházhoz, amelyben elméletileg Yeosang lakott. A fiú ugyan percekig matatott kulcsaival, de végül sikerrel bejutottunk az épületbe.

Bár nem kérdeztem tőle, de egyértelmű volt, hogy egyedül lakik, különben nem hurcolt volna fel magához minket ennyire lazán. Hála Istennek, legalább nyugodtan kiélhetjük egymáson a vágyainkat, bár a szomszédok ennek nem biztos, hogy örülni fognak. Yeosang egyébként mindjárt a földszinten lakott, ezért szerencsére nem kellett lépcsőt mászni, hanem mindjárt beléphettünk a fiatal fiú lakásába.

Odabent a levegőben kellemes eperszag terjengett, s bár a félhomályban nem sokat láttam a berendezésből, a lakásban lenni mégis amolyan otthonos érzéssel töltött el. Bár most jártam itt életemben először, tisztára dèja vu érzésem támadt. Közben persze az izgalom egyre inkább a tetőfokára hágott bennem, amit már az ágyékomban is érzékeltem, s mihamarabb szerettem volna könnyíteni magamon.

Yeosang közben ügyetlenül becsukta magunk mögött a bejárati ajtót, majd nemes egyszerűséggel ráfordította a kulcsot a zárban, utána pedig bizonytalan tekintettel fordult felém és Lily felé, mintha azt várná, hogy 𝘮𝘪 iniciáljuk a továbbiakat.

- Merre van a hálószoba, gyönyörűm? - hajolt közelebb a rózsaszín hajúhoz Lily, mire amaz csak félénken válaszolt a lány kérdésére.

- A folyosó végén az első ajtó balra..

- Nagyszerű - vigyorodott el dagadó magabiztosság által megszállva a lány, majd buksijával a megadott irány felé bökött. - Akkor gyerünk, mert elázik már a bugyogóm! Jó lenne, hogyha kezdenétek már velem valamit! - hőbörgött, talán ismét egy kissé túl őszintén fejezve ki gondolatait.

___

Sziasztok🥺❤️
Nagyon köszönöm, hogy sokan támogattok ezzel a történetemmel kapcsolatosan is🥺❤️ remélem tetszett ez a rész is🥺❤️❤️