- Készen vagytok már? - Toporogtam az ajtóban idegesen. Nem akartam elkésni. - Te csak ne pattogj. Alig van rajtad ruha! Persze, hogy hamar elkészültél! - Kiabált ki Alexa a fürdőből, ahol a tükörből néztem végig, ahogy éppen a haját igazgatja. - Igaza van. - Libbent mellém Pepi. - Ne morgolódj. Időben odaérünk. - Hol van már Lex? - Került elő Juni a konyhából. - Higgadjatok már le. Nélkülem el sem kezdődik a buli. - Jött ki kacsintva. - Majd, ha a rohadt szárnyaiddal nem bököd ki a szemem, akkor indulhatunk is. - Pirulva tüntette el a tollas testrészeit. - Bocsánat. - Ez most komoly? - Nevetett fel Réka. - Mi feketében, ti meg fehérben jöttök? - Stílusoson. - Kacsintott Juni. Tudni kellett, hogy a "fehér" lánykák igazi angyalok voltak. Úgy értem: IGAZI, igazi angyalok. Pepi viszont az alvilág királyát szolgálta, míg én mindegyikőjükkel vadászat során találkoztam. A sors furcsa fintoraként mégis jó barátnők lettünk így négyen, hiába próbáltam igazából mindegyikőjükkel végezni. Éppen egy rock koncertre tartottunk. Volt egy hely itt LA-ben, aminek Crowley volt a tulajdonosa és a különlegessége az volt, hogy senkit nem érdekelt mi vagy. Természetesen civileket nem engedtek át, de démon, angyal, vadász, pishtaco, vámpír, vérfarkas.... bárki bemehetett és elfelejthette egy időre a gyűlölködést. A mai nap sem volt más. Mióta Pepi megmutatta a helyet, odajártunk és imádtuk. A mai este mégis különleges volt. Versenyt hirdettek múlt hónapban, miszerint vegyes felállású zenekarok mérhetik össze a tudásukat. Így történt hát, hogy a drágalátos párjainkat nem hagyta nyugodni a versenyszellem. A bárba érve már hangolt a nyertes zenekar és alig lehetett megmozdulni a bejáratnál. - Mondtam, hogy jöjjünk hamarabb. - Duzzogtam fennhangon, de Pepi előkapta a telóját és pötyögött valakinek. Megkérdezni nem maradt időm, már ott is termett mellettünk a semmiből Crowley.- Gyönyörűségeim. - Tárta szét a karját. Elegáns volt, mint mindig. Emlékszem régen a fél világot átkutattam, hogy megtaláljam a módját, hogy is lehet végképp eltenni láb alól. Végül persze a szívembe lopta magát. - Meg fogok fagyni. - Reszketett Juni. - Több ruha, nagyobb hő. - Szúrta oda a király, de már vitt is a hátsó bejárathoz. Benn fülledt meleg volt. A hangszóból dübörgött a rock. A taxik és mentők zaja után, megnyugtatónak találtuk mind a négyen. - Isztok valamit? - Hajoltam a lányokhoz, mindenki egyhangúan akasztotta be a művész öltözőbe a kabátját és megindultunk a pulthoz. Kikértem három vodkanarancsot a csajoknak, én pedig rendeltem magamnak egy világos sört és egy kis vodkát. A rövidet lehúztam, aztán asztalt mentünk keresni. Elég macerás volt, de végül találtunk egy - nekünk fenntartott - helyet. Az italok fogytak, de a koncert csak nem akart elkezdődni. Végül eluntuk magunkat és Pepivel kimentünk rágyújtani. - Hallod, kitekerem a nyakukat, ha nem állnak neki zenélni. - Morogta két slukk közt. - Igen. Én meg még siettettelek titeket. Kíváncsi leszek mit hoznak ki ebből az egészből. - Helyeseltem. - Elkezdtééék! - Nyomta el a cigit, követtem és siettünk be, hogy le ne maradjunk a nagy fellépésről. Junihoz és Lexyhez csapódva ácsorogtunk az első sorokban. A nézőtér elsötétült, a színpadra pedig elkezdtek felszállingózni a "sztárok". Elsőként Pepi imádni való szerencsétlen kis angyala érkezett, megszokott ballonkabátjában, aminek a hátára sprayvel rá volt fújva egy szöveg: "Your pretty face is going to hell". A haja az ég felé zselézve, tüskékben meredezett és rikító kék szemeit fekete szemceruza keretezte. Szelíd mosoly kíséretében állt meg a szintetizátor mögött, mire Pepi rákacsintott. Következőnek jobb oldalról, kimért léptekkel lépdelt be Sam Winchester, basszusgitárral a nyakában. Hajában pirosra festett tincsek rikítottak, szemei neki is feketére festve, pólója köldökig felvágva és mintha az orrában egy karika is csillogott volna. - Édes istenem... - Sóhajtott Juni ájuldozva. Az arca paradicsom piros volt. Akarom mondani, pont olyan, mint Sam kamu tincsei. - Oda nézzetek! -Sikkantott Lexy és a karomba kapaszkodott. Ha éltetek még angyal és angyal közti szerelmet, na az az övéké volt. A dobosunk szexi mosoly kíséretében libbent a színpadra, előre jött "körülnézni", akár a nagyok. Igen, ehhez értett, a showhoz. Szaggatott trapéz farmernadrágja és oldalt kivágott SexPistols pólója vadító volt. Keretezett szemeit pirosan ránk villantotta, mire Lex elfelejtett levegőt venni, míg Lucifer helyet foglalt a hangszere mögött. Vártam és egy örökkévalóságnak tűnt, mire végre megjelent Ő. Bőrnadrágja feszesen tapadt az izmos lábára, laza Metallica pólója csak a mellkasa felső részét takarta. Zöld szemei világítottak, akár egy macskának. A szívem kihagyott egy ütemet. Lenéztem az ujjamon csillogó smaragd színű kőre. Dean Winchester az enyém és csak az enyém. Istenem... - Sziasztok! - Karolt át minket egy alacsonyabb illető. Csak emlegetni kellett. - Chuck! - Ugrott Pepi a nyakába. - De jó, hogy el tudtál jönni! - Ki nem hagytam volna a fiaim fellépést. - Vigyorgott, mint a tejbe tök. - Ki kér? - Ért mellénk kezében egyensúlyozva egy tálcával Gabriel. Levettük az italokat, a színpad pedig elsötétült. Csak annyi időre, hogy robbanás szerűen úja kivilágítsa a retinánkat és a dob hangja szétszakítsa a mellkasunkat. Azonnal felismertem, hogy Metallica számmal nyitnak. Sad but true... Dean hangja olyan volt, akár egy profié. Istenien énekelt és a szólók is tökéletesek voltak. Sorra jöttek a számok. Mind ismert előadótól szemezgettek. Volt ott AC/DC, Black Sabbath, Led Zeppelin, Nirvana, SexPistols (ahol Lucifer énekelt), meg persze még több Metallica.... A koncert végén Crowley állt egy kört, aztán bementünk a fiúkhoz hátra. Mindegyik izzadtan ölelt magához mindenkit. - Ez katasztrofális. - Képedt el Juni, ahogy a Sammy orrában lévő karikát bámulta. - Kiszedem otthon, nyugi. - Nevetett a srác boldogan. - Cas, ezt a kabátot így hagyhatnád. - Vonogatta Pepi a szemöldökét csintalanul. - Én mondtam nekik, hogy nem fog kijönni mosásnál. Nem foglalkoztak az ellenérveimmel. - Mondta komoly képpel, mire kitört belőlem a röhögés. - Hol van az uram? - Rángattam meg Lexy és Luci csókban összefonódó párosát. - Szerintem a mosdóban. - Bökött Lucifer a WC felé. Elindultam a mutatott irányba. Bekopogtam. - Jól vagy? - Válasz nélkül csapta ki az ajtót és szó nélkül kapott fel. - Soha jobban. - Vigyorgott pár centiről a képembe. - Büdös vagy. - Fogtam be az orrom. - Tudom. - Dörgölte hozzám magát. - Fúúúúúj! Segítsééég! - Kiáltottam a többieknek, de azok persze kárörvendve kivonultak piát szerezni. - Kiszáradok. - Adott csókot cserepes szájjal. - Menjünk, keressük meg őket. - Fogtam kézen. Akkor tűnt fel, hogy a körme feketére van festve. - Remélem ezt nem szeretnéd így hordani mindennap, mert elválok. - Áhh, pedig szerintem csini. - Nevetett fel. - Na húzzunk inni. - Karolt át és csatlakoztunk a többiekhez. ~°~°~