A szél idegedítően fújta Kadaj haját, miközben Cloud mögött ült a szőke motorján. Kadajt nem engedte Cloud motorra ülni egyedül, mivel azt állította, ha netán történik valami, akkor baja eshet a gyereknek s a többi , S a többi...
  Persze ebből lett egy kisebb veszekedés, s mikor Kadaj tiltakozni akart, Cloud fogta magát, és kilyukasztotta kardjával a motor mindkét kerekét. Így Kadaj rájött, hogy jobb inkább Cloudra hallgatni és azután meg sem szólaltak.

   Így ők ketten elhajtottak Midgarból, semmi nyomot sem hagyva maguk után. Cloud útközben elgondolkodott, hogy Tifa és a többiek lehet úgy gondolják, hogy eltűnt, mivel arra hogy az ellenségének egy motoron ülve, együtt szökjenek meg, soha még rá sem gondolnának.

  Tifa bizonyára azt hiszi, hogy meghalt. Mivel ő egyből mindig a legrosszabbra tud gondolni. De most nem volt ideje ezen gondolkodni.

    Egy idő után, kb. Egy órányira Midgartól, Cloud rájött, hogy ki kéne találnia, hogy hova menjenek. Leállította a motort, majd lábait letéve gondolkodni kezdett. Le is szállt a motorróp, csak azért hogy körbe körbe járkálhasson, de ezt megunva visszalépett e motorjához és nekidőlt. Kadaj eközben előrehajolt, hogy karjaira támaszkodva nézzen ki a fejéből.

   A két fiúra csend borult , mielött Kadaj megszólalt:

-... Fáradt vagyok...- motyogta, miközben álmosan megdörzsölte a szemét.

- Nem lep meg!- motyogta az orra alatt Cloud, mire Kadaj felegyenesedett ülő helyzetbe.

- Ennyire nyilvánvaló?- döntötte oldalra a fejét, ami iszonyú aranyos mozdulatra sikerült.

- Nos...Kmm- köszörülte meg a torkát Cloud, mivel teljesen megbabonázta Kadaj aranyossága.- ...Igen. Például amit ma csináltatok a tefsvéreiddel, vagy amit az elmúlt napokban tettetek... Nem tudnál csendben lenni most egy kicsit?

  Kadaj igaz fujtatott egy ideig, de csendben maradt, és ameddig Cloud gondolkozott, addig ő körülnézett egy kicsit.
   Körülöttük hatalmas vörös sziklák magasodtak, egy hatalmas sivatag egyik részében. Igaz árnyékot tartottak, de még így is elviselhetetlenül meleg volt.
 
   Kadaj nézelődését Cloud zavarta meg, mikor is visszaült a motorra és beindította.

- Hová megyünk?- kíváncsiskodott Kadaj miközben karjait Cloud dereka köré fonta, kapaszkodás céljából, de akárhogy próbálta nem tudta áténi, Cloud túl izmos volt az ő karjaihoz.

- Kalmba- jött a rövid és tömör válasz.

- Miért?

Cloud felsóhajtott.

- Téneg szükséged van egy okra? Ez a legközelebbi hely és azt hiszem van elég pénzünk bérelni egy lakást ott egy darabig.

- Oh...- ennyit mondott csupán az ezüst hajú fiú, miközben bólogatott, de ezt persze Cloud nem láthatta. Így inkább Cloudnak dőltve a fejét, lassan mély álomba merült.

   Kalmot elérve már késő este volt. Cloud felébresztette Kadajt , aki miután kinyitotta zöld macska szemeit, kissé zavartan pislogott rá. Cloud ismét felsóhajtott, mert ő nagyon szeret, amit gondolom mindenki észrevett...

- Várj meg itt, megpróbálok bérelni egy házat, hátha adnak ki ilyen későn is.- ezeket a szavakat maga után hagyva, meg sem várva Kadaj reakcióját, már el is ment.

   Nem telt bele sok idő, Cloud vissza is ért, egy hatalmas mosollyal az arcán, majd boldogan mesélte, hogy kapott kiadó szobát egy Hotelban. Majd késöbb talán vesznek egy házat de ez is több a semminél.

    Cloud leparkolta a motorját, majd Kadajal az oldalán fel is mentek. A szőke le is ült a legközelebbi ágyra, mivel annyira fáradt volt, hogy már alig tartotta nyitva a szemeit.
A szoba átlagos volt. Nem túl nagy de nekik megfelelt. Csupán két ágy egymás mellett, amit egy kis éjjeli szekrényi hely választott el egymástól. Ezen kívül még csak egy ablak volt, és egy kétszemélyes kisasztal.

- Itt maradunk éjszakára, majd holnap reggel kérésünk egy kiadó házat.- vázolta a holnapi tervét Cloud, miközben hátradőlt az ágyon.

  Kadaj lassan a másik ágyhoz ment, és leült Clouddal szemben.

- Te nem hiszel nekem igaz?- kérdezte Kadaj mereven figyelve Cloudot, aki befagyott mosollyal az arcán mereven nézte a plafont.

- Nem tudom...- fordította a fejét Kadaj felé, mostmár gondterheltebb arccal.- túl fáradt vagyok most, hogy belegondoljak.... Aludj!- parancsolt rá a kissebbre, miközben bebújt a takarója alá.

  Kadaj ismét csak fújtatott, mivel folyton csak parancsolgatnak neki.

- S mi van ha nem tudok aludni?!

Cloud csak felhúzta a szemöldökét.

- Nem tudsz?

- Mi van ha rémálmomesz?- duzzogott Kadaj miközben kárba tett kézzel felhúzta a vállait. Komolyan, már majdnem olyan volt mint egy kakadu.

  Cloud félkönyökölt az ágyon, majd csak megrázta a fejét.

- Olyan vagy, mint egy kisgyerek!- motyogta- Csak aludj!- dőlt vissza párnájára.

    Cloud pár perc múlva aludt is, így részben egyedül hagyva Kadajt.

   A fiú megpróbált aludni. A szoba csendjében csak az ő fejében felcsendülő hang zavarta meg ebben. Eleinte ugyan csak halkan hallotta, de mikor egyre erősödött az ő feje is egyre jobban fájt. Nem annyira ugyan, mint amikor a templomban Clouddal beszélt, de eléggé ahhoz ,hogy megakadályozza az alvásban.

Fejét a párnába temette, azzal a céllal, hogy így talán elmúlik a fejfájás. Terve nem jött be, mivel az éles fájdalom csak erősödött.
Mikor már nem bírta hirtelen felült, pont úgy, mint amikor egy kisgyerek rosszat álmodik.

  Lihegve ült az ágyon egy darabig. Rápillantott a mellette nyugodtan alvó Cloudra, ami kissé megnyugtatta.

   A fejfájás halványodni kezdett ( öhm..Igen halványodni..) , valami más furcsa érzés váltotta fel. Hirtelen Kadaj azon kapta magát, hogy eszebeszettül fut a mosdó felé, ami a szobából nyílt.
  Fölé érve azonnal kipakolt mindent amit addig evett.

  Felállva, majdnem hátraesett, mikor meglátta az ajtófélfának támaszkodó álmos Cloudot, ahogy karbatett kézzel, álmosan őt figyeli.

- Része a terhességnek?

- Ummm...- Kadaj nem tudta, hogy mit válaszoljon, de nem úgy látszott, hogy Cloud választ várna. Csupán a szőke egy pohár vizet nyújtott a fiatalabbik felé.

- Menj vissza aludni- mondta Cloud, miközben figyelte, ahogy Kadaj kiissza a pohár tartalmát.

   Kadaj lerakta a kiürült poharat a kisasztalra.

- Nem tudok aludni.

  Most Cloud fujtafott, mivel még mindig azt hitte, hogy Kadaj viccel. De inkább ráhagyta, és megfordulva újra elnyúlt az ágyon. Most Kadaj dőlt neki az ajtófélfának.

  Cloud észrevéve Kadajt ismét felvonta a szemdökeit.

- Mi van?

Kadaj nem válaszolt semmit, csak csendesen figyelte Cloudot.

  De a szőke ismét próbálkozott.

- Nem méssz vissza az ágyba?- kérdezte, miközben visszaejtette fejét a párnájára, S ekkor érezte azt, hogy ő mennyire fáradt.

   Kadaj most sem válaszolt semmit, csak lassan elindult Cloud felé, mindvégig tartva a szemkontaktust.
  Lassaneült a szőke ágyára, majd lefeküdt oda. Próbált minél közelebb férközni Cloudhoz.

   Egy kis idő után karokat érzett meg a derekán. Meglepődött, nem is kicsit, mivel Cloud nem is húzódott el, de még magához is ölelte.

  Kadaj egy idő után érezte, hogy szemei kezdenek lecsukódni, így az alvás már n volt probléma.

   Cloud karjai szorosan tartották, így Kadaj háta nekipréselődött a szőke izmos melkasának. Cloud jó meleg volt. Clouddal Kadaj valahogy biztonságban érezte magát.

Cloud segítségével Kadajnak sikerült elaludnia.

Hát itt is az ujjabb rész:))
Bocsi az esetleges hibákért, szerintem látszik hogy fáradtan írtam deee... Nem baj ;'))
Hamarosan hozom a következő részt.

~ ST ~

A rész helyszínei és szereplői:

Midgar, Kadajék pusztítása után .

Kalm

Cloud barátai.
Balról jobbra: Yuffie, Cid, Tifa, Vincent és Barret.