Hazaérve a suliból, behajítottam a lakásba a táskámat, majd épphogy lerúgtam a cipőmet, már ugrottam is a kanapéra a telefonommal a kezemben. Egész nap csak erre vártam, mivel időközben elfogyott a mobilnetem, így a második óra utáni szünetben már nem tudtam megnézni, hogy Louis írt-e nekem. Olyan boldog voltam egész nap. Annyira szédületes volt ez az egész. Beszélgetett velem a lelkitársam. Az életem. A mindenem. Levakarhatatlan volt a vigyor az arcomról.
Kényelembe helyeztem magam, majd felmentem Instagramra és rányomtam a Louis-val közös privát beszélgetésünkre. A legutóbbi üzenetet több mint két órája írta.

                                                                    Today 1:11 p.m.

louist91: Na itt vagyok baba , csak még be kellett ugranom pár dolgot elintézni a stúdióba ..

louist91: Mit csinálsz ?

                                                                    Today 2:42 p.m.

louist91: Azta , már vissza sem írsz

louist91: Az kemény !

louist91: Akkor csá

Nagyra nyílt szemekkel meredtem szavait olvasva, majd pötyögni kezdtem a billentyűzeten.

                                                                   Today 3:21 p.m.

adelinedarling: úristen louis!!!

adelinedarling: suliban voltam és elfogyott a netem

adelinedarling: ne haragudj rám :(

Egy ideig csak lélegzet visszafojtva bámultam a képernyőt, de Louis nem nyitotta meg az üzenetemet, így lezártam a telóm és hátravetettem magam a díványon. Baszki, be se kellett volna mennem iskolába. Mindent elbasztam. Hogy lehetek ekkora idióta? Most biztosan azt hiszi, hogy van fontosabb dolgom is annál, minthogy vele csevegjek. - a sírásroham kerülgetett éppen, mikor rezzent egyet a telefonom. Fénysebességgel kaptam a készülék után és feloldva azt, azonnal az üzenetekhez mentem.

louist91: Oh

louist91: Ez esetben minden meg van bocsátva , édesem

Egyszerre könnyebbültem meg és kaptam majdnem szívinfarktust. Részben megnyugtatott, hogy nem haragszik rám, viszont majd' megállt a szívem amiatt, hogy „édesem"-nek szólított. Azt hiszem, itt az ideje hozzászoknod, Adeline!

adelinedarling: 😅

louist91: Várj , azt mondtad suli ?

louist91: Hova jársz egyetemre ?

Egyetem?

adelinedarling: igazság szerint nem egyetemre járok :D

louist91: ...

louist91: Mégis hány édes vagy , drágám ?

Ez az ember teljesen ki akar csinálni?

adelinedarling: nem tudom, mennyinek nézel ?

louist91: Hát ezek után ?

louist91: Amúgy olyan 21-nek kb .

louist91: Így képek alapján kicsit nehéz megmondani , élőben könnyebb lenne ;)

Élőben, mi? Az lenne csak instant szívinfarktus... - gondoltam magamban.

adelinedarling: 18 vagyok, a képek tényleg csalnak egy kicsit

louist91: Ó , bazmeg !!

Most mi baja? Ez elég fura volt.

louist91: Mondd , hogy viccelsz

adelinedarling: én nem tennék olyat.

louist91: Ez azt jelenti , hogy még gimibe jársz ?

Louis Einstein Tomlinson kimatekozta...

adelinedarling: aha, az utolsó évemet taposom...

louist91: Komolyan mondod ?

adelinedarling: esküszöm...

Ezután pedig nem érkezett több üzenet. Nem értettem, mi történik. Mi baj van a korommal? Mégis miféle szándékai voltak vagy vannak velem, ami miatt ez ennyire lényeges?

adelinedarling: mi a baj?

adelinedarling: most komolyan ezért nem írsz?

Szemeimet könnyek marták. Most biztosan úgy tűnik, egy hisztis picsa vagyok, aki mindenen csak picsogni tud, de ez nem így volt. Engem nehéz megsiratni. De Louis-nak ez valahogy mindig nagyon jól ment. Már azelőtt is ezt csinálta, hogy beszélgetni kezdtünk volna. Tudtán kívül is kínzott engem...
Húsz kibaszott percen keresztül bámultam a plafont, mígnem őnagysága végre vette a fáradtságot és visszaírt nekem.

                                                          Today 4:16 p.m.

louist91: Na , itt vagyok

louist91: Csak hívott a managerem és nem várhatott

louist91: Baszki !!

louist91: Te komolyan azt hitted

louist91: Azt hitted , zavar engem ?

adelinedarling: ...

adelinedarling: ahm.. nem?

louist91: Hogy zavarna , baba ?.. :) Ne butáskodj már !

A szívem csak úgy dübörgött. Ő olyan kedves.

louist91: Bár kicsit megdöbbentem azon , hogy majdnem Phoebe-ékkel egy idős vagy, bevallom kicsit többnek néztelek

adelinedarling: ezt most nem veszem bóknak, ha nem haragszol :D

adelinedarling: szerintem nem nézek ki 20-nál többnek, de ha te mondod...

louist91: nem is az Instád alapján mondtam a 21-et, a leveleid miatt tűntél tök érettnek

louist91: meg kell hagyni, a képeken tényleg elég kisbabának tűnsz :D

Hogy minek, Louis?

louist91: Csak 18 , de kis édes

adelinedarling: :D?

adelinedarling: amúgy...

louist91: Mondd !

adelinedarling: te tényleg elolvastad őket?

louist91: Miket? :D

adelinedarling: tudod mire gondolok...

adelinedarling: olvastad mind a 28-at?

louist91: Vagy úgy

louist91: A levelek

louist91: Igen, olvastam őket

louist91: A legutóbbit épp ma kaptam meg

adelinedarling: hm...

adelinedarling: az para

louist91: Őszintén , mire számítottál ?

louist91: Leveleket küldtél a címemre , gondoltad nem kapom meg és olvasom el őket ?

adelinedarling: nem tudom

adelinedarling: elég abszurdnak tűnt a gondolat

adelinedarling: szóval nem, nem számítottam erre a legkevésbé sem

adelinedarling: arra meg főleg nem, hogy majd megkeresel!

louist91: Akkor minek írtál?

Ezt komolyan kérdezi?

adelinedarling: nem tudom

adelinedarling: talán mert megnyugtatott

Nem tudom, miért hiszi, hogy minden körülötte forog – ez után egy ideig nem írt, én pedig nem bántam. Furán éreztem magam. Védtelennel. Hisz végtére is, minden titkom tudója volt. Könyvet írhatott volna az érzéseimről, olyan egyértelmű volt számára minden. Hiszen őszintébb voltam vele, mint bárki mással. Olyan dolgokat írtam le neki, amiket talán a pszichológusommal sem osztottam volna meg – ha nem hagyom ott a terápiát egy éve -, de mert biztos voltam benne, hogy leveleimet nem olvassa senki, neki leírtam őket. Aztán el is küldtem. Okkal kérdezte: Mégis mire számítottam?

louist91: Kérdezhetek valamit ?

Na, ez érdekesen kezdődik.

adelinedarling: akármit

louist91: Honnan tudtad a címemet ?

Ilyen tekintetben keményebb vagyok, mint a CIA.

adelinedarling: többet tudok rólad, mint gondolnád

louist91: Igen

louist91: Azt vettem észre

adelinedarling: amúgy nem volt olyan nehéz

adelinedarling: csak két napomba telt kinyomozni

louist91: Őrült vagy

Az voltam, tőle mégis rosszul esett.

adelinedarling: az biztos

Nem volt kétség.

louist91: Ne vedd magadra , ez tetszik

louist91: Egyébként megleptél ..

adelinedarling: mivel?

Tudni akartam.

louist91: Már több mint fél napja , hogy elkezdtünk beszélgetni és még egy Louis Update oldalon se láttam a dm-ünk screenshot-jait.

louist91: Le vagyok döbbenve !! :D

Igen, én is le voltam... csak én éppen teljesen mástól. Hogy mi?

adelinedarling: ...

adelinedarling: ez most komoly, louis?

louist91: Mármint mi ?

adelinedarling: te komolyan azt hitted, hogy amint elköszönsz tőlem, kiposztolom az összes létező közösségi oldalra, hogy miről beszélgettünk?

louist91: Nem tudom , számításba vettem , hogy ez lesz

adelinedarling: már ne is haragudj lou, de ez elég bántó feltételezés volt.

Hirtelen nem is tudtam, mivel folytassam, Louis pedig látta az üzenetemet.

adelinedarling: 28 levelet küldtem neked az elmúlt hét hónapban...

adelinedarling: 28-at.

adelinedarling: minden kicseszett héten egyet.

adelinedarling: azt hiszem, elég részletesen kifejtettem neked, mennyit jelentesz nekem. a szívem legmélyéről írtam neked, gondoltad kiraknám... vagy csak elmondanám bárkinek is, hogy van köztünk valami személyes?

adelinedarling: azt hiszed, odaadnám ezt az egészet... ezt, ami a boldogságot jelenti nekem öt perc hírnévért cserébe?

adelinedarling: baszki, louis

adelinedarling: ez sok

Sokk.

adelinedarling: kurva sok

Csak úgy ömlöttek belőlem a szavak, le kellett volna állnom, de nem ment. Nem kellett volna ekkora feneket kerítenem ennek a dolognak.

louist91: Okés , most kezd kicsit bűntudatom lenni :/

Nem akartam, hogy rosszul érezze magát, de nagyon szarul esett az, amit írt. Vérig lettem sértve.

louist91: Kérlek , ne vedd rossznéven !!

Ezt olvasva hangosan felnevettem.

adelinedarling: lol azt mondja ne vegyem rossznéven. hát én sírok, komolyan!

Tényleg sírtam.

adelinedarling: bazmeg...

adelinedarling: tudod mit? inkább hagyjuk!

adelinedarling: nekem most mennem kell

adelinedarling: szia

Azzal fogtam és kikapcsoltam a telefonomat, mielőtt még megkaphattam volna Louis üzenetét, amit idő közben írni kezdett. Tudtam, ha hallanám az értesítést, túl nagy lenne a kísértés, hogy megnézzem. Nem értettem... Tényleg ennyire fura lennék? Hogy még ő sem érti? Ő, akiről az egész szól? Azért kezdtem el leveleket írni neki, mert azt hittem, ő megértené, hogy ő azt mondaná „nincs semmi gáz azzal, amit érzel". Mégis mi baj van a világgal, hogy az emberek nem tudják felfogni vagy csak egyszerűen elfogadni az őszinte, feltétel nélküli szeretetet? Miért hitte azt, hogy ki akarom használni őt?                                 

***
na, itt már lett egy kis bonyodalom a végére! :) lassan beindulnak az események (bár egyenlőre csak itt az "instán"). remélem elnyerte a tetszéseteket a rész! ha igen, ne hagyjátok reakció nélkül, nagyon sokat jelent!
/louis' little shit/