- Mehetünk? - érdeklődött Louis, mire én bólintottam, ő pedig a hátam mögé nyúlva elzárta a csapot. Elhúzta a zuhanykabin ajtaját és ekkor hirtelen megcsapott a rosszuleső, hideg levegő a fürdőből. Lou biccentett, hogy menjek előre, de én erre csak hevesen a fejemet kezdtem rázni.
- Menj te előre, kibaszott hideg van! - motyogtam, mire válaszul halkan felnevetett, de tette, amit mondtam, kilépett a zuhanyzóból. A törölközőkért nyúlt, amik közül az egyiket a vállára dobta, míg a másikat felém nyújtotta:
- Tessék. - mosolygott rám kedvesen, miközben én még mindig a hidegtől összegörnyedve ácsorogtam a zuhanykabinban.
- Kösz! - viszonoztam gesztusát, miközben elvettem tőle a törölközőt és anélkül, hogy megtörölköztem volna, magam köré csavartam. Végig éreztem Louis tekintetét magamon, ahogy elléptem előtte és a mosdóhoz sétálva belenéztem a tükörbe. Nem voltam a toppon, ez nem is volt kérdés, a sminkem igencsak el volt kenődve a párától és a sírástól, a hajgumi meg már kis híján kicsúszott a hajamból, ezért rögtön ki is vettem belőle. - Néztem már ki jobban is, mi tagadás... - húztam el a számat, miközben párszor beletúrtam a hajamba, illetve az ujjaim végével kicsit megtapogattam itt-ott az arcomon elmászott korrektoromat, de őszintén szólva nem sokat segített az összképen. Régen veszett ügy volt.
- Szerintem kifejezetten szexi vagy így. - lépett mögém a következő pillanatban Louis, tekintetünk pedig ekkor találkozott a tükrön keresztül. Nedves, meleg mellkasa a hátamnak simult, az öle a fenekemnek nyomódott, mire még a szívem is félrevert és átkoztam azt a fránya törölközőt, amit magamon hagytam, hisz köztem és Louis közé állt. - Fogalmad sincs, mennyire kívánlak. - morogta a fülembe valamivel mélyebb hangon, mint amin általában megszólalt, miközben arrébb söpörte vállamra omló barna tincseimet és nyomott egy lágy csókot a nyakam oldalára. Behunytam a szemem, a fejem reflexszerűen az ellentétes irányba bicsaklott, biztosítva Louis-nak, hogy jobban hozzám férjen. Nem volt kérdés, hogy én is vágytam rá. A testem sóvárgott érte. A lelkem áhítozott utána.
- Hm... Lou! - nyöszörögtem halkan, miközben éreztem, amint ő előre nyúl a mellkasomhoz és a törölközőm széléhez helyezi a kezét, pont a jobb mellem fölé, ahol be volt tűrve az anyag.
- Fázol még? - érdeklődött, az én szemeim pedig ekkor kipattantak. Azt akartam mondani, hogy nem, de hangom néma volt, így végül csak megráztam a fejemet. Lássuk be, ha fáztam volna se valószínű, hogy bevallottam volna neki. - Leveszem, jó? - motyogta, miközben a szemembe nézett a tükörben, én pedig bólintottam egyet. Bár nem mutattam ki, nagyon is jól esett, hogy az engedélyemet kérte hozzá, érződött belőle, hogy a legkevésbé sem célja olyasvalamit tenni, ami nekem esetleg nem férne bele. Louis egy mozdulattal megszabadított engem a testemet takaró fehér törölközőtől, ami a következő pillanatban lehullott a fürdő kövére, nekem pedig meg kellett kapaszkodnom a mosdó pultjába meztelen testeink láttán. Tagadhatatlanul csodásan festettünk együtt.
- Tetszik a látvány, igaz? - súgta mindentudó mosolyával az arcán Lou, miközben átölelte a derekamat és ismét belecsókolt a nyakamba. Ekkor már összetéveszthetetlenül éreztem merev férfiasságát a fenekemnél, mire libabőr futott végig a testemen.
- Uhum... - hümmögtem, miközben szembe fordultam vele és kissé váratlanul érintett, mikor majdnem lekapott. Amíg a hátam mögött volt, fel sem tűnt, hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz. Borostás arcára simítottam a kezem, miközben felnéztem rá és szinte éreztem meleg leheletét a bőrömön, miközben beszélt hozzám:
- Akkor imádni fogod a hálót nálam, Londonban. Van egy baszott nagy tükör az ággyal szembe, ha esetleg nézni szeretnéd, ahogy magamévá teszlek. - azt hiszem, ezt mondta, de őszintén a szívem dobogásától nem sok mindent hallottam azokban a percekben.
- Jézus... - hüledeztem a vállába markolva, miközben beharaptam a számat, majd nyomtam egy puszit közvetlenül a fülcimpája alá, érzékeny bőrére.
- Az nem lesz ott, angyalom, ezt garantálom neked. Olyan dolgokat fogok veled tenni, amiket elhiheted, Jézus jobb, ha nem lát! - én csak azt nem értem, hogy nem estem össze menten e szavak hallatán. Tippelek, csak azért, mert épp disszociáltam. Ilyenkor hálát adtam az égnek, hogy pánikbeteg voltam, csak mert ép ésszel kétlem, hogy normálisan le tudtam volna reagálni a szituációt. Ezt az érzést úgy tudnám a legkönnyebben leírni, mintha az ember elvesztené a kapcsolatát a külvilággal. Bizarr dolog, ami egyik pillanatról a másikra kezdődik, teljesen váratlan szituációkban, és olyan, mintha hirtelen „elromlana" valami fejben. A világ egyszer csak furcsán valószerűtlenné válik, a hallás tompább lesz, vagy éppen zavaróan éles, a látás mintha beszűkülne és minden olyan álomszerűen, idegennek hat. Amolyan valóságvesztés érzés, ami a legtöbb esetben kibaszott idegesítő tudott lenni, akkor egyszer megmentett engem. A legtöbb esetben pánikroham kísérte nálam, amit viszont szerettem volna elkerülni. - Gyere! - Louis mintha csak tudta volna, miről van szó, kézen ragadott és maga után kezdett húzni a hálóba. Olyan tompán érzékeltem magam körül mindent, mintha be lettem volna állva, de nem szóltam egy szót se, csak követtem őt az ágyig, amire aztán leültem.
- Meg akarlak kóstolni. - guggolt elém Louis, miközben megnyalta az ajkait, nem is sejtve, hogy min megyek keresztül éppen.
- Az most esélytelen. - jelentettem ki a lehető legkomolyabb hangomon, magam elé meredve.
- Miért? - vonta föl a szemöldökét játékosan, szerintem azt gondolta, csak szórakozom vele.
- Mert mindjárt pánikrohamom lesz. - feleltem, mire az ő szemei elkerekedtek. Arckifejezésén ijedtség ült ki, én meg közben igyekeztem nagy levegőket venni.
- Rendben! Mit csináljak? - pattant fel hirtelen, miközben idegesen végigsimított homlokára lapult, nedves tincsein. - Hozzak neked vizet? Szerintem van jég a fagyasztóban, ne mozdulj innen! - és már épp indult volna meg az ajtó felé, mikor hirtelen elkaptam a karját.
- Tereld el a figyelmem! - mondtam, mire ő felém kapta a fejét, tekintetünk pedig ekkor találkozott.
- De mégis hogyan? - érdeklődött értetlenül, de közben tudtam, hogy elméje ezerrel azon pörög, hogy kitalálja, miként segíthetne nekem. Szerencsétlennek fogalma sem volt, mire készülök.
- Gyere ide. - húztam közelebb magamhoz, ő pedig ekkor megállt velem szemben. Félkemény farka majdnem szájmagasságban volt velem, miközben ültem az ágyon és ekkor felnéztem rá.
- Adeline... - nem hagytam, hogy befejezze, biztos voltam benne, akármit is akar mondani, nem lehet fontosabb annál, hogy én jobban legyek, így hát megtettem. A számba vettem őt, mire a hang bennrekedt Lou tüdejében és szinte automatikusan nyúlt a hajamért, hogy megfogja nekem, nehogy útban legyen. Tempósan mozgatni kezdtem rajta a fejemet, de közben azt sem tudtam, milyen erősen csinálom, mert a valóságnak köze nem volt ahhoz, amit én éreztem. Kicsit nagyobb terpeszbe raktam a lábam és pucsítanom kellett, hogy jobban elérjem őt, de nem érdekelt, mert ezek a kis apróságok mind hozzásegítettek ahhoz, hogy ne bent legyen a fókusz, hanem odakint. - Ez az... - nyögte rekedtes hangon Louis és hirtelen még egy dolog bejött a képbe, amire figyelni tudtam. Szabad kezével végigsimított a gerincem mentén egészen a fenekemig, amibe aztán jólesően belemarkolt. Felnéztem rá és a farkával a számban félszegen elmosolyogtam. - Nagyon jól csinálod! - biztosított, én pedig folytattam: előre-hátra mozgattam a fejemet, miközben minél többször igyekeztem érinteni a makkját, mivel tudtam, ott a legérzékenyebb. Louis közben az arcomat cirógatta és hátravetett fejjel élvezte szájmunkámat. - Várj, hadd feküdjek le! - kérte, én pedig egy pillanatra elhúzódtam tőle és kicsit megtöröltem a szám szélét. Lou hanyat vetette magát az ágyon, pont időben, mert közben éreztem, hogy az a félelmetes érzés, amitől épp megszabadulni igyekeztem, ismét úrrá lesz rajtam. A lábai közé másztam, miközben ő felkönyökölt, hogy jobban lásson, a következő pillanatban pedig már ismét a farkát szoptam. Nem akartam mást, csak rá fókuszálni. Kellett nekem, hogy elterelje a figyelmem. Szükségem volt rá és lefogadom, mélyen, legbelül ezt ő is tudta.

***
hát így előrevetítve elég dirty részek következnek ismét, remélem nem bánjátok! :) bocsánat, amiért ritkábban van mostanában frissítés, sok minden összejött, de igyekszem áthidalni a dolgot. ha tetszett nektek a rész, kérlek jelezzétek valamilyen módon nekem, a kommentek kifejezetten jól szoktak esni! <3
/louis' little shit/