Csak vigyorogtam, miközben újra és újra végigolvastam a Louis által írt sorokat. Hazudnék, ha azt mondanám sok mindent felfogtam abból, ami a telefonom képernyőjén volt, mindössze csak annyit, hogy nem volt szándékos. Louis... Louis nem akart megbántani. Hirtelen már emlékezni sem emlékeztem, mi miatt voltam szomorú az azt megelőző tizenkét órában, egyszerűen már nem tűnt olyan fontosnak! Nem történt semmi, Lou-nak nem kellett volna aggódnia amiatt, hogy nem beszélek vele többet, mégis jó érzéssel töltött el, hogy megbánta sértő szavait.
Nyilván azonnal visszaírtam neki, amint észhez tértem.

                                                       Today, 11:07 a.m.

adelinedarling: jó reggelt!! :)))

Legnagyobb meglepetésemre válaszom alatt azonnal megjelent a „Typing..." felirat, ami azt jelentette, Louis várt rám. Várta, hogy visszaírjak neki. Tényleg ennyire izgult volna amiatt, hogy olyannyira megbántott, hogy nem szólok hozzá többet?

louist91: Baszki , hála Istennek !!

louist91: Ha tudnád , hogy aggódtam ... Én

louist91: Tudnod kell , hogy tényleg nem akartam azt írni , meg tudom magyarázni !!

adelinedarling: valóban?

Kezdte nagyon felkelteni az érdeklődésemet.

louist91: Igen-igen , de még mennyire

adelinedarling: ez esetben, hallgatlak!

adelinedarling: akarom mondani

adelinedarling: figyelek!!

Helyesbítettem rögtön, elvégre írásban kommunikáltunk, így hallani nem hallhattam szavait (legnagyobb bánatomra, persze).

louist91: A. , én nem voltam tudatában annak , hogy mit beszélek

adelinedarling: részeg voltál?

louist91: Hát , nem egészen ...

louist91: Vagyis igazából az is

adelinedarling: ó, vagy úgy...

Rögtön leesett, mire gondol, de először nem mertem rákérdezni. Féltem, hogy tényleg azt csinálta, amit feltételeztem, hogy csinált.

adelinedarling: kérlek, mondd, hogy csak fű volt!

adelinedarling: ugye, csak az volt?

louist91: Csak és kizárólag , A. , én esküszöm ...

louist91: Hinned kell nekem, babe !

louist91: Nem hazudnék neked

Szavai nagyon megleptek. Úgy magyarázkodott, mintha elszámolással tartozna nekem, mintha nem is tudom én, kije lennék neki, aki számon kérheti őt. Nos, kétség sem fér hozzá, hittem neki és nem tudtam haragudni rá.

adelinedarling: oké

adelinedarling: de azt elmondod, miért csináltad ?

louist91: Ez bonyolult , babe , semmi fontos igazából

louist91: Tényleg

Tényleg azt hiszi, hogy ennyiben hagyom?

adelinedarling: ó, most jut eszembe, hogy nekem mennem kéne

adelinedarling: van egy kis elintézni valóm...

Reméltem, ezzel ráveszem, hogy beszéljen.

louist91: Na, jó , várj !!

louist91: Okés , értem én , muszáj elmondanom , rendben van !

louist91: Csak adj egy kis időt , össze kell szednem a gondolataimat . Kicsit tompa még az agyam

adelinedarling: csak nyugodtan, addig én csinálok magamnak egy teát

Azzal lezártam a telefonomat és az ágy végébe hajítva, lassan feltápászkodtam és kézbe vettem a bögrémet, ami majdnem teljesen üres volt, hisz kiittam még reggel, mikor bevettem a lázcsillapítót. Végtagjaim alig akartak megmozdulni, nem tudom, mikor éreztem magam utoljára ennyire gyengének. Felsóhajtottam, majd nagy nehezen levánszorogtam a konyhába és telitöltve a vízforralót, feltettem a vizet forrni. Őszintén, alig vártam, hogy végre elkészüljek a teámmal és visszamehessek az ágyamba hallgatni Louis magyarázkodását, mert... mert hogy őszinte legyek, jó érzés volt, hogy épp amiatt aggódik, hogy elveszíthet. Azt hiszem, valamennyire fontos voltam neki és ez rendkívül jó kedvre derített, annak ellenére, hogy épp baromi betegnek éreztem magam.

                                                   Today 11:47 a.m.

louist91: Na , szóval

louist91: Volt egy kis zűröm a menedzsmenttel , igazából nem nagy cucc , de akkor eléggé felhúzott

louist91: Feszült voltam és feldúlt , aztán nem is tudom , jött az a hülye ötletem , hogy be kéne tépni, amire aztán ráittam

louist91: Így visszagondolva elég faszság volt ezt csinálnom , mikor tudtam , hogy nálam a fű csak az alaphangulatomat erősíti , az alkohol meg még e nélkül is tud érdekes viselkedést produkálni az embernél , főleg ingerült állapotban ...

louist91: És bár ideiglenesen sikerült ellazulnom , az az érzés , a zaklatottság nem tudott teljesen megszűnni

louist91: De igazából nem is az volt a legnagyobb hülyeség , hogy be akartam állni hanem , hogy rád írtam ez idő alatt

louist91: Mentségemre szóljon , én csak jól akartam érezni magam veled

louist91: Hisz veled olyan jó beszélgetni

louist91: Mindig olyan jó témáink vannak és biztosan a sors fintora , hogy pont olyan dolgot kezdtél feszegetni , ami alapból ingerültté tesz , szóval ..

louist91: Én esküszöm nem akartam azt írni , de akkor , ott képtelen voltam megálljt parancsolni magamnak , egyszerűen nem gondolkodtam csak kiadtam magamból a dolgokat

louist91: Kemény ezt beismerni , de csak levezettem rajtad a feszültséget

louist91: Nem veled volt bajom

louist91: Nem volt az egészben semmi személyes , még akkor sem , ha sikerült úgy beállítanom

louist91: És még egyszer , bocsánatot kérek , A.

louist91: Remélem meg tudsz nekem bocsájtani , csak mert ...

louist91: Önszántamból sosem bántanálak , ezt te is tudod

louist91: ...

louist91: Adeline , figyelsz te rám ?

Összesen tizenhét, akarom mondani, tizennyolc olvasatlan üzenet várakozott az értesítéseim közt, mikor visszaértem a szobámba a bögre forró teámmal a kezemben.

adelinedarling: mi-mi-mi??

adelinedarling: várj egy picit, olvasok!

Gyorsan végigfuttattam a szemem a Louis által írt sorokon, igyekeztem értelmezni szavait, de ez elég lassan ment, mert hihetetlenül tompának éreztem magam a betegségtől. Hazudnék, ha azt mondanám, nem csavart az ujjai köré szavaival. Szinte ittam őket. Megmelengették a szívemet és elködösítették az elmémet.

adelinedarling: így minden más

adelinedarling: nagyon más

adelinedarling: és nem haragszom

adelinedarling: nyilván nem

louist91: Hm ..

adelinedarling: mi az?

louist91: Semmi

louist91: Csak azt hittem , ha ezt mondod , attól majd jobban fogom érezni magam, de a helyzet semmit sem javult

louist91: Kurvára bűntudatom van , és nem fér e fejembe , hogy írhattam le neked azt a sok szörnyűséget

Az a kellemes érzés, ami azelőtt bennem volt amiatt, hogy Louis mentegetőzik, teljesen megszűnt, hisz csak akkor esett le... Őt tényleg nagyon bántotta az, ahogy viselkedett és rosszul érezte magát miatta. Én nem akartam, hogy rosszul érezze magát!

adelinedarling: héj, ne csináld, lou, ne emészd magad!

adelinedarling: bárkivel előfordulhat ilyesmi :)

louist91: Mármint , hogy szétcsúszva vérig sérti a lányt, akivel kezd egyre szorosabbá válni a viszonya ?

louist91: Nos , nem . Kétlem, hogy mindennapos lenne !

Hirtelen szóhoz se jutottam. Az egy dolog, hogy én úgy éreztem, hogy kezdünk egyre közelebb kerülni egymáshoz, de álmaimban sem mertem volna feltételezni, hogy ezt ő is így gondolja.

adelinedarling: ne már, ne így fogd fel! :/

louist91: Jóvá szeretném tenni !

adelinedarling: de nem szükséges, komolyan!

louist91: Ragaszkodom hozzá !

louist91: Emellől nem tágítok !

adelinedarling: jó, de mégis hogyan gondoltad?

adelinedarling: csak, mert ha nem tűnt volna fel, kb. 200 mérföld választ el minket egymástól, ami jobb esetben is 4 óra kocsival.

louist91: Igen-igen , ez okozhat némi problémát ...

Miért beszél feltételes módban?! Nekem évek óta ez okozza a dilemmák 99,9%-át az életemben!

adelinedarling: na, látod, felesleges ezen rágódnod, csak lépjünk tovább!

louist91: Nem , ezt nem úszod meg ! Gondolkodom , addig mesélj valamit !

louist91: Mizu veled ?

adelinedarling: semmi.

adelinedarling: betegen fekszem otthon full egyedül

adelinedarling: élni tudni kell 😎

louist91: Uhh

louist91: Nem hangzik túl fényesen , angyalom :/

adelinedarling: annyira azért ne sajnálj, nem kimondottan hiányzik a suli! :D

louist91: Azt elhiszem ! :Dd

louist91: Na , várj !

louist91: Te most otthon vagy ?

adelinedarling: igen.

louist91: Egyedül ?

adelinedarling: igen.

louist91: Az ágyadban ?

adelinedarling: nos, tulajdonképpen...

adelinedarling: igen.

louist91: Kitaláltam !!

adelinedarling: úristen

adelinedarling: miért érzem azt, hogy én ezt nem akarom tudni??

Persze, csak próbáltam nem túlságosan lelkesnek hangzani, hogy ne tűnjek őrültnek, igazából mindennél jobban tudni akartam, mit eszelt ki.

louist91: FaceTime-olhatnánk !

***
tudom, nem éppen kedves dolog tőlem pont itt abbahagyni, de higgyétek el, megéri várni a kövi részeket! lesznek érdekes dolgok. :)) ha tetszett, kérlek jelezzétek, mindig jól esik a támogatás! <33
szép estét nektek!
/louis' little shit/