Hello!

Igen, ezt fogom most kidolgozni :D
Hirtelen megrohamozott az ihlet, úgyhogy ezt a lehetőséget sem szalasztom el ;)

Vágjunk is bele!

*Prussia szemszöge*

Március 23. Minden év legborzalmasabb napja, mivel ekkor ünnepli Hungary és Poland a Lengyel-Magyar barátság napját.

Mint minden esztendőben, most is tartanak egy felvonulást, majd valahol csapnak egy afterparty-t.

Eddig is nehezemre esett türtőztetni magamat, de most, hogy már sok ideje együtt vagyunk Alexával, ilyen szituációkra érzékenyebben reagálok.
Majd egy hintóban kell látnom egy másik fiúval, amint éljenzi őket a nép.

Szerintem Poland többet érez puszta barátságnál, - Arthur mondta, hogy a lányok szinte ragyognak,ha a szerelmükkel lehetnek, és akkor a legszebbek - de én bízom Hungary-ban, hisz tudom, hogy ő nem tenne velem ilyet.

Végülis Arthur hozzátette, hogy mi vagyunk jelenleg a Hetalia álompárja, így elvileg mindenki tud rólunk.

Ha viszont mégis harcra kerülne a sor Alexa szívéért, állok elébe.
Legszívesebben én is ott lennék a hintón, átölelném a lányt, és figyelném a lengyel minden mozzanatát.

Yeah, boiii, ez rímelt xd

*Hungary otthona előtt*

-Muszáj menned? - térdeltem a földön.
-Igen, egy barátságot ünneplünk - mosolygott a zöldszemű.
-LegalábbHaFelvettélVolnaValamiKevésbéDögöset...- hadartam gyorsan, vörös fejjel.
-Mit mondtál? -nézett engem kérdőn a lány.
-Csak azt, hogy érezd jól magad, подруга. (lány)
-Eh?

A lány arcán először értetlenkedést véltem felfedezni, ez viszont egy sokat sejtető mosollyal el is tűnt.
-Te ideges vagy.
-Ki, hogy én?! Ugyan már, mit beszélsz itt össze vissza, возлюбленная?- fürkésztem továbbra is a talajt, észre sem véve a nyelvváltást. (Barátnő)
-Csak akkor beszélsz oroszul, ha nagyon ideges vagy.
-N-nem is igaz...- hiába, ismer a csaj. Túl jól ismer.
-V-várj, oroszul beszéltem?
-Aha. Mielőtt kérdeznéd, nem értettem a mondataid végét - nézegette a karóráját Hungary .
-El fogsz késni - felálltam a földről, és megöleltem a lányt.

Alexa meglepődött, de mosolyogva visszaölelt. Ezután elsietett Éjfélért, és már a lóról integetett nekem.
Visszaintegettem, egy műmosolyt varázsolva az arcomra.

Besétáltam Alexa házába, elővettem a hűtőből egy túró rudit, és lehuppantam a kanapéra.
Valami nyálas film ment, amiben vámpírok és vérfarkasok "harcoltak" egymás ellen, és a csajt valami Bélának hívták.

Bocs, Alkonyat fanok, ezt muszáj volt xd

Néztem belőle fél órát, épp elég volt.
Kapcsolgattam a televíziót, de végül megnyomtam a piros gombot.
Álltam volna fel, amikor a tekintetem egy polcra tévedt. Egy képet láttam ott, amin Hungary és én vagyok, éppen fagyit ettünk.

Emlékszem, hogy nekem kellett megkérni egy járókelőt, hogy fotózzon le minket.

Az amelletti képen egy képsorozat volt kollázsként összerakva.
Alexa Ludwig és Feliciano között.
Hungary köztem és kinemejtemanevét között. Cöh. Én legalább jól nézek ki a képen.
Liz Alfred és Arthur között.

Olyan kép is van, amikor beöltöztem Draconak, ő pedig Hermionénak.
Az jó kép lett.

Akaratlanul is elmosolyodtam a képeinket nézegetve.

Hirtelen felindulásból úgy döntöttem, hogy odamegyek a fesztiválra.

Hipersebességgel felvettem valami elegáns ruhát, és kirohantam az ajtón.
Amikor az utcán voltam,eszembe jutott, hogy nem zártam be az ajtót.
-A rézangyalát!

Így hát visszarohantam a lány házához, viszont pechemre elkezdett esni az eső.

~Remélem nem áznak el.

⭕⭕⭕

Odaértem a fesztiválra, és észrevettem Hungary-t, amint Polanddal beszélget.

A magyarokról és lengyelekből álló közönség túlharsogta a zenét:
"-Lengyel, Magyar - két jó barát,
együtt harcol, s issza borát!"

~Nem vagy féltékeny, nem vagy féltékeny, te csodálatos vagy.
Ki fogom bírni...

Kirohantam a mosdóba.
-Nem fogom kibírni!
Megengedtem a csapot, és az arcomra fröcsköltem a vizet.
-Erősnek kell maradnod. Hallod? Nem lehetsz érzékeny.
Csak a büszkeségem miatt nem sírtam.
Legszívesebben megfojtanám azt a dummkopf-ot! (ostoba, tökfilkó)

Visszasétáltam, ügyelve arra, hogy ne vegyenek észre.
Poland valamit mondott Hungary-nek, amitől egy kis pír találta meg a helyét a fiú arcán.
Alexa meglepődött, és megpofozta Polandot.
Szép volt, frau! (lány)

A lány kirohant a teremből, én pedig odafutottam Poland-hez.
-MIT MONDTÁL NEKI, Dummkopf? - ordítottam a lengyel képébe.
-Nem rád tartozik.
-DE RÁM TARTOZIK, MERT... mert ő az enyém.
-Ezt hogy ért-
-A barátnőm.
Itt elakadt a lengyel szava.
-Azt mondtam neki, hogy szeretem. - nyelt egyet.
-Akkor szeress belőle ki.

Nem hagytam válaszolni, hanem Alexa után eredtem.
-Alexaaaa, hol vagy? - kiáltottam, miközben a lányt kerestem a tekintetemmel.

Hirtelen sírást hallottam, és megláttam, ahogy az esőben térdel.
-Alexa... - szinte megszakadt a szívem, hogy így láttam.
-Azt hittem, h-hogy a csak barátok vagyunk... Gilbert? Te hogy kerülsz ide?
-Eh, sehogy. Akarom mondani, figyelni akartalak.
-Értem.
Leguggoltam hozzá, és átöleltem hátulról, ahogy szoktam.
-Ez a védjegyed, mi? - törölt le egy könnycseppet az arcáról.
-Igen, ez az. - pihentettem a vállán az arcom.

Még elázva is gyönyörűséges volt.
Hirtelen úgy éreztem, hogy valaki figyel minket.
Így fentről. Frankón, tényleg a mennyországból.

*Mennyországban*

-Aphrodité, megint őket figyeled? - kérdezte Héra.
-Igen, baj?
-Csak nem értem, hogy miért pont őket... Athéné, te is?
-Igen, mert OTP! - nézte a párocskát csillogó szemekkel a bölcsesség és vadászat istennője.
Héra csak forgatta a szemét, és visszaindult keresni Apollót.

-Miért, most mondd, hogy nem aranyosak. - állt fel az eddig ülő szerelem és szépség istennője, és karba tette kezeit.
-Jó, jó, aranyosak. De attól még nem fogom őket nézni nulla huszonnégyben. - fordult Aphroditéhez Héra.
-Nem baj, fangörlösködök majd Athénével.
-Sok sikert.

Azzal Héra elfordult, és elsétált.

Istennői fangörcs xd

*Vissza a párocskánkhoz*

-No, menjünk be az épületbe, mielőtt felfázunk. Tudom, hogy romantikus az esőben ölelkezni, de megfázunk. - álltam fel.
-Menjünk inkább haza. Légyszíves. - vetette fel az ötletet Hungary.
-De nem akarsz elköszönni a tőle?
-Jó, de csak a nép miatt. - azzal visszasétáltunk az épületbe.

Bent határozottan melegebb volt, mint kint, és amíg Alexa elköszönt a társaságtól, én szereztem két törülközőt.

Odafurakodtam a tömegen át a lányhoz, és ráterítettem a selymes anyagot.
Poland szomorkásan köszönt el Hungary-től, én pedig boldogan lépdeltem ki, a lánnyal karöltve a házból.
-Te tényleg utálod őt. - nevetett.
-Hát persze, hogy utálom. Alap.

⭕⭕⭕

A házban lezuhanyoztunk, - felváltva, cöh - és míg Alexa ágyba bújt, én az ablakhoz ültem, s néztem a csillagokat.
-Gil, te nem vagy álmos? - kérdezte, miközben ásított.
-Egy kicsit. - álltam fel, és ledőltem az ágyra.
-Jóéjt.
-Jóéjszakát.

Még egy kis ideig virrasztottam, majd elnyomott az álom.

~The end~

Nos, itt a második bónusz, remélem tetszett 😉

Majdnem ezer szavas lett 😎

Arrivederci! 😘