Már csak két ember hiányzott az asztaltól: Az egyik azért, mert valószínűleg elaludt, a másikat pedig elküldték érte, hogy keltse föl... már úgy fél órája. 

- Megnézem, hogy minden oké-e, rendben? - kérdezte halkan Merida, akinek igen nyúzott arca volt aznap reggel. 

- Rendben, megyek veled én is - pattant föl a Kapitány is, aki láthatóan nagyon aggódott a legjobb barátjáért. 

- Addig főzök nekik egy-egy kávét, rendben? - kérdezte Aranyhaj. 

- Nekem is csinálj! - mondta szinte egyszerre az egész csapat, majd mindenki elnevette magát. 

Merida és Steve futólépésben közeledett a szoba felé. Már csak egy saroknyira voltak onnan, amikor halk szipogást hallottak. Rohanni kezdtek, teljes erejükből. Biztosak voltak abban, hogy valami történt a két harcossal. Merida pontosan tudta, hogy Elsa nem az a sírós kislány. Ha ő sír, akkor ott valami szörnyűség történt. Aztán a folyosóra érve egy földön kucorgó hercegnőt találtak, aki mellett a fémkarú katona ült, és próbálta megnyugtatni őt. 

- Mi történt? - kérdezte Merida melléjük érve. 

- Rosszat álmodott - nézett fel Bucky a lányra - Nyugi Elsa, csak egy álom volt! Nézd meg, Steve is itt van! 

- Ho-hogy mi? - sápadt le Merida, majd letérdelt a szőke lány mellé - Mit álmodtál? 

- Meghaltak! - suttogta Elsa, miközben letörölt pár könnycseppet az arcáról. 

- Kik Elsa? Kik haltak meg? Tudnom kell! - sürgette Merida a barátnőjét, de a lány csak a fejét rázta - Figyelj Elsa... lehet hogy ugyanazt álmodtam mint te. Tehát kik haltak meg és hogyan?

- Barnes és Rogers - motyogta a lány halkan, fejébe pedig megint lejátszódott a jelent, ahogy otthagyta őket.

- Ez nem lehet igaz - suttogta Merida - Ez tutira jelent valamit! Nem létezik olyan, hogy csak úgy véletlenül ugyanazt az álmot látjuk más szemszögből! Még valami Elsa! Mi ölte meg őket? 

- A medve... azaz a néni... vagy mit tudom én! Az a szörny! - csattant föl a végére a világosszőke. 

- Akkor biztos ugyanaz. Csak... az enyém folytatódott - tette hozzá Merida. 

- Oké, nem tudom miről van szó lányok, de szerintem gyerünk vissza enni! - vetett véget a beszélgetésnek Steve. 

A négy fős kis csapat pár perc múlva már a konyhába ért, ahol mindenki aggódva nézett a két újonnan érkezettre. Mind láthatták, hogy történt valami. Csakhogy azt senki se merte megkérdezni, hogy pontosan mi. Azaz, majdnem senki se, ugyanis Steve-nek, már elege lett abból, hogy nem érti, miről van szó. 

- Tehát, mi történt? 

- Egy... rossz álom. Azaz kettő, de azok összefonódnak - mondta Merida. 

- Ezt kifejtenétek egy kicsit? Zavar, hogy ne tudom, miről hablatyoltok! 

- Az álmomban megtámadta a tornyot egy szörny, akit pár pillanatig sikerült megfékeznem, de Steve azt mondta, hogy fussunk, így valószínűleg ő és Bucky egyedül maradt a toronyban, és megölte őket a medve - magyarázta Elsa, majd Meridára nézett. Az ő részét még nem ismerte. 

- Hasonló álom, én láttam a halott Tony-t, utána a szörny rám támadt, és Pietro mentett meg, de őt az ajtóban elkapta a medve, míg én kijutottam. Kint találkoztam Elsával, aki elmesélte a történteket, majd szép lassan láttam mindenkit meghalni. És ezt nem tudom, hogy tudtam ezt ilyen nyugodtan elmondani - sóhajtott egy nagyot a vörös hajú hercegnő. 

- Én palacsintáztam álmomban! - próbálta feldobni a lányok kedvét Aranyhaj. 

- Mázlis! Legalább meg akart valami ölni? - mosolyodott el Elsa. 

- Nem, nem emlékszem, hogy bármi meg akart volna engem ölni. Tudod, engem mindenki szeret! - nevetett Aranyhaj, és megölelte két barátnőjét.

- Tud valaki álmot fejteni? - szólalt meg hirtelen Tony.  

- Hát, én lehet, hogy tudok - szólalt meg hirtelen Wanda - Végül is agyakban tudok rohangálni! 

- Akkor szerinted ez mit jelenthet? 

- NA az egy nagyon jó kérdés! Ezennel fel is adtam az álomfejtős karrierem. 

- Bárki más? - kérdezte Tony, de mivel most mindenki csöndbe maradt, ő maga kezdett beszélni - Mind a kettőtöknél hirtelen jött a szörny. Semmi előzmény? Milyen szörny volt? Neme? Mit tudunk róla? 

- Egy hatalmas fekete medve, aki egy idős néni hangján beszél - mondta Merida. 

-Oh, akkor medve. Bárkinek bármi tippje, hogy ez mit jelenthet? Utalhat valamire? Medve... MaciLaci? Nem, mert lány - gondolkozott a körszakállas férfi, majd végignézett a társoságon - Bárki bármi? 

- A Merida a Bátorban viszonylag sok szó van a medvékről. Esetleg bármi köze... - próbált gondolkodni Pietro, de a vörös hajú lány félbeszakította. 

- NEM! Nem lehet köze hozzám! Elegem van a medvékből! Hagyjanak engem békén! - mondta egyre hangosabban - Miért csak hozzám lehet köze? Lehet, hogy Pocahontas gonosz lett, és ki akar nyírni minket! Vagy nem tudom! - a végén már kiabált, majd egy mély lélegzetet vett, és szinte suttogva újra megszólalt - De... csak ne legyen köze hozzám. Bár amilyen szerencsés vagyok... biztos hogy van 

- Figyelj, ha ide is jön, akkor sem lesz úgy mint álmodban! - próbálta megvigasztalni Steve a lányt. 

- És ezt miből gondolod, ha szabad kérdeznem? Az, hogy eddig mindent legyőztetek, az nem jelenti azt, hogy ez így is marad! Mi van, ha egyszer jön egy szörny, amit még csak meg se tudtok sebesíteni? Vagy éppen csak egy apró sebet kap? Őt hogy győzitek le? - kérdezte a vörös hajú hercegnő gúnyos hangon. Steve már éppen megszólalt volna, amikor Tony a szavába vágott. 

- Együtt. Együtt mindent megoldunk. 

- Ez nem a Kapitány szövege? - szólalt meg Clint az asztal végén. 

- De az övé. Azt mondják, az idős emberek tudnak okos dolgokat is mondani - mosolyodott el Tony. 

- Hé! Még így is fiatalabbnak nézek ki mint te, Stark! 

- Bocsi Nagyapó, nem beszélnél hangosabban? Nem hallom mit mondasz! - vigyorgott a zseni, mire a kapitány csak legyintett egyet, és inkább nekiállt egy fánk elfogyasztásának - Nem tetted be a hallókészüléket? Hahó! 

- Abbahagynád Stark? Épp egy komoly üggyel kéne foglalkoznunk - mordult fel Wanda. 

- Igaza van! - állt Steve azonnal a lány oldalára. 

- Mindenki egyetért velem? - kérdezte Wanda, a szobából pedig egy majdnem egyhangú igen volt a válasz Stark kivételével, aki teli torokból kiabálni kezdett, hogy "Neeeem, senki se ért veled egyet" - Akkor visszatérve az álomhoz. Azt hiszem fel kéne fegyverezni magunkat. Tony, nincs kedved erősíteni a védelmi rendszert? Valamint PÉNTEK folyamatosan kutasson hatalmas, gyilkos szándékú medvék után. Valamint... ha már hercegnőket hozunk, kettőt még ér áthozni? 
Mármint, arra gondoltam meg kéne még szereznünk Mulant és Annát, valamint esetleg Moana-t. Pietro megmutatta a listát, hogy ki milyen erős, és utánatok ők foglaltak helyet, Tonynak meg úgyis van még vagy tíz üres szobája, kettőt még csak felhasználhatunk nektek! 

- Na nem! Annát nem keveritek bele semmibe! Ha bármi baja esne, én belehalnék! - közölte Elsa komoly hangon. 

- Elsa, szükségünk van rá. Az álom szerint gyengék vagyunk. Lehet, hogy igaza van Wandának - mondta Merida halkan. 

- Rendben. De ígérjétek meg, hogy nem lesz baja, és hogy jó kiképzést fog kapni. Ő nem harcos, csak nagyon magabiztos.  

- Srácok, ahhoz kell a gép is nem? És... az holnapig nem hinném, hogy elérhető lenne. 

- Miért Tony? 

- A visszautukra is kéne, viszont a gép magja már csak 3 utat bír ki. Ha ebből most elhasználunk kettőt, akkor négyen biztos hogy itt maradnak. Nem tudom, mennyire tudom növelni az utazások mennyiségét. Kettőt még biztos hozzá tudok majd írni, de az öt már nem biztos hogy menni fog, a hat pedig szinte lehetetlen!

- Én... tudom mivel lehetne megoldani a végtelen utazás lehetőségét - szólalt meg hirtelen Loki. 

- Na és mivel kecske herceg? - kérdezte Tony.

- A Tesseract egy végtelen kő. Egészen pontosan a Térkő. Ha azt használnánk magnak, akkor akármennyit utazhatnánk, és talán még teleportálni is tudnánk - magyarázta az isten. 

- És ezt miért nem mondtad el eddig nekem öcsi? - vonta föl az egyik szemöldökét Thor. 

- Bocsánat, el voltam foglalva azzal, hogy kitaláljam, hogyan foglak a Valhallába küldeni - mondta Loki egy hatalmas vigyorral. 

- De ugye most nem pici késekkel akarsz eltávolítani? Tudod, már nem vagy 8 éves! 

- Mégis milyen hatásosak! Úgy meg tudsz tőlük lepődni! Minden egyes alkalommal. 

- Fiúk, visszatérhetnénk a témához? - kérdezte Wanda egy hatalmas sóhajjal. 

- Ahhoz, hogy miért nem mondtam el neki? Túl idióta ahhoz, hogy megértse! - mondta Loki,  de Thor visszaszólását Wanda megelőzte. 

- Nem! Ahhoz, hogy van egy Tesseract nevű kő, amivel meg tudnánk oldani a problémát! Hol van ez? 

- Azt hiszem Asgardban. Nem lesz nehéz megszerezni. Csak ellopom, és jövök vissza - magyarázta Loki. 

- Most akkor megbízzunk benne? 

- Teljesen? Soha! Simán lehet, hogy lenyúlom. Lehet, hogy hazudok, de...

- Akkor megy veled Steve! - szólt közbe Tony.

- HOGY MI?! - akadt ki Loki.

- Steve nem szokott hazudni, és megbízható, valamint szerintem kordában tud tartani téged. Valamint érdemes lenne Thort is veletek küldeni. Mindenki beleegyezik? - kérdezte a zseni, mire Thor és Steve összenéztek, majd egyszerre mondták ki a választ.

- Részünkről oké! 

- NEM OKÉ! DEHOGY OKÉ! 

- Na ebből látszik, hogy most elvágtuk a tervét. Egy óra múlva indulhatunk? - kérdezte Thor, mire mindenki bólintott - Akkor holnap reggelre, vagy rosszabb esetben egy hét múlva, de majd jövünk vissza! Akkor mi pakoljunk. Hozz sok fegyvert Steve! Addig fogjátok le az öcsém! 

- Rendben... - mondta a Kapitány, majd elindult a szobája felé Thorral a nyomában. 

- Akkor... reggelizzünk! - mondta Tony, mire Wanda megrázta a fejét - Miért ne? 

- Mert már dél van! Eldumáltátok az időt! 

- Akkor rendelek egy pizzát! Azaz.. pár pizzát. Sokat. Fél óra múlva mindenki legyen itt! - adta ki az utasításokat Tony, majd PÉNTEK-hez fordult - Steven és Tarzan kivételével mindenkinek állíts be egy "ébresztőt", valamelyik jó számmal, hogy jelenjen meg az ebédnél!

- Melyiket kéri Mr.Stark? 

- Legyen... Válasz egy ACDC-t! - mondta, majd a csendben ülő társasághoz fordult - Hahó srácok! Szabadidő! Edzetek, vagy valami! Sipirc!  

- Menjünk! - állt fel az asztaltól Merida, és a két hercegnő társaságában elindult a kisebb edzőterem felé.