Egy pár óra múlva már a repülőtéren vártuk a gépünket, amire sikerült ott megvennünk a jegyet.

- Jimin... Szerinted Nam mit fog szólni ha megtudja, hogy Vegas-ba megyünk? - nézett fel Kook a telójából.

- Oh... Hát ezt így nem gondoltam végig. - realizálódott bennem, hogy a leader valószínűleg fellógat minket a csillárra, ha rájön, hogy szó nélkül leléptünk Las Vegas-ba. - Hívd fel.

- Mi?! Miért én?! A te ötleted volt, hogy jöjjünk!

- De téged jobban szeret... - néztem rá könyörgően. - Jungkook kérlek, ki engem ki fog végezni. - rángattam meg a vállát. Kook végül a szemét forgatva elővette a telefonját, és tárcsát Namjoon számát.

- Namjoonie... Sziaa... - köszönt bele a telefonba.

- Hangosítsd ki! - suttogtam.

- Miaz? - hallottam Nam hangját a telefonból.

- Szóval... Jártál már Vegas-ban? Szép lehet ilyenkor, nem?

- Kook, erre most nem érek rá, Jhope és Tae összevesztek, Jin hiszti rohamot kapott és fakanál van nála, Yoongit pedig két órája nem láttam, mondd hogy mit akarsz!

- Oké. Ne legyél ideges...

- Tudtam, már megint baromságot csináltál! Fogadjunk Jimin is ott van veled! - szakította félbe.

- Honnan a francból tud mindent?! - tátogtam Kooknak.

- Szóval ne légy ideges... De képzeld utazunk Vegas-ba Jiminnel... - mondta ártatlanul.

- HOGY MIT CSINÁLTOK JIMINNEL??

- Az én ötletem volt. - vallottam be, hogy nehogy Kook-on csattanjon.

- Miért nem lepődök meg?... - felelte Nam unottan. - Mi a picsát akartok csinálni Las Vegasba?

- Csak egy kis elintézni való.

- A Narae ügy? - kérdezte úgy, mint aki pontosan tudja a választ.

- Honnan tudtad?

- Szerinted Coco és Shuhua nem kotyognak ki mindent? - kérdezte szórakozottan. - Nézd, én nem foglak vissza tartani titeket. Menj ha ilyen fontos, megértem, én is bírtam Rae-t. Csak vigyázzatok magatokra, és élve jussatok vissza.

- Ígérjük. - mondta Kook vigyorogva.

~°•☆•°~

Nemsokára meg is érkezett a gépünk. Elég nagy volt a nyomorgás, bár Vegas-ba menet nagyon nem is vár mást az ember.

Pár órával később, úton Amerika felé, amikor Kook már aludt, újból ráírtam az ismeretlen számra.

És ismét eltűnt... De legalább már tudom, hogy nem a semmiért utazzuk át a fél bolygót.

~°•☆•°~

- Valyon kit köröznek ennyire? - kérdeztem, amikor leszálltunk a gépről, és megláttuk a körözési képekkel tele ragasztgatott repteret. Az összesen egy maszkos valaki volt.

- Fogalmam sincs, de Szöulban is láttam egy pár ilyet. Durva lehet, ha még egy fantom képet se tudtak róla összehozni.

Miután sikerült visszakapni a bőröndöket, fogtunk egy taxit, és elindultunk a hotelbe.

- Szerinted egy tízes skálán mennyire lesz gagyi a szállás? - kérdezte Kook.

- Én a helyedben nem fűznék hozzá túl nagy reményeket. A repülőn foglaltam le 10 perc alatt, örüljünk ha tényleg egy hotel és nem csak online pénz le húzás.

- A Gold Spike? - szólalt meg a sofőr. - Tényleg egy hotel... Bár örüljenek ha lesz meleg víz.

- Csúcs... - forgatta a szemét Kook.

- Amúgy Jimin... Te nem szédülsz? kérdezte egy pár perccel később.

- Most, hogy így mondod...

- Talán a Szén-dioxid túladagolástól. - mondta a sofőr, és felhúzta a vezetőfülke és az utastér közti ablakot. Aztán minden elhomályisult.

Legközelebb egy székhez kötözve ébredtem fel, a fejemhez pedig puskát tartottak. Jungkook ugyan ilyen helyzetben ült mellettem.

- Han Narae után nyomoznak, igaz? - kérdezte egy tetovált karú, fekete ruhás ember. Határozottan bajban voltunk.

- I-Igen... Ismerték? - kérdeztem vissza, egy kicsit még mindig szédülve.

- Volt vele egy lezáratlan ügyem. Maguk szerint életben van?

- Dehogy, ott voltam a temetésén. - mondta lesápadva Kook.

- Biztos benne? Vagy csak szeretné bevédeni a kis barátját... - mondta miközben betöltötte a kezében lévő pisztolyt.

- Han Narae halott. - jelentette ki.

- Ezesetben, ha nem tudnak segíteni... Lőjjétek le őket. - mondta az embereinek, akik mellettünk álltak.

- Várjon! - mondtam, mire érdeklődően rám nézett. - Ha megakarja találni... Keresse Velencében. Ott rejtőzik. Azthiszem valamilyen divatmárkának dolgozik. - meséltem az instant kitalált sztorit, mire Kook kérdőn nézett rám

- Ha átmer verni... - kezdett volna a fenyegetőzésbe. De egyszer csak megállt... az ingét vér kezdte átitatni... és nemsokára a kés hegye is megjelent, ami ezt okozta. Hátranéztem a két őrre, de ők is hasonló csendes halált haltak. Mindhárom tettes olyan maszkban volt, mint amilyet a reptéren láttunk. De kérdésekre nem volt idő, mivel mire kikerültem az újabb sokkból, csak annyit láttam, hogy Kook-ot, egy szimpla ütéssel elkábítják. Aztán engem is. Kíváncsi lennék hányszor fogunk ma még elájulni.

~°•☆•°~

Mire magamhoz tértem, a "megmentőknek" már hűlt helye volt.

- Na végre, magadnál vagy. - szólalt meg Kook. - Hogy oldozzuk el magunkat?

- Passz... De kurvára fáj az arcom. - fintorogtam.

- Nekem is, de ki kéne találni, hogy hogy jussunk ki, mielőtt megint kiüt minket valaki.

- Van a zsebemben egy bicska... Már csak el kéne érni... - próbáltam nyújtózkodni.

- Várj, én lehet elérem a zsebed. - próbált meg közelebb húzódni Kook. - Megvan! - elősször eloldozta magát, aztán engem is. - És mostmár csak ki kell jutni innen. - indult meg az ajtó felé.

- Most komolyan ki akarsz ott menni? Szerinted nincs valami biztonsági őr vagy ilyesmi?...

- Mert hol akarsz akkor- Neeeem... - fejezte be a mondatot amikor meglátta, hogy az ablak felé nézelődök. - Biztos hogy nem.

- Inkább beválalod, hogy fejbe lőjjenek?

- De... Te nem tériszonyos vagy? - próbálta terelni a témát, miszerint kurvára fél kamászni az ablakon. Nem hibáztatom érte.

- A magasságtól kevésbé félek, mint attól, hogy fejbe lőnek. Meg amúgy az ablak nem gáz, egész kamasz koromban ott lógtam ki otthonról. - győzködtem Jungkook-ot. Végül a szemét forgatva elindult amerre mondtam.

- De ha meghalunk, esküszöm kinyírlak.

- Nem lesz gáz. - mondtam, miközben kimásztam, és a széles párkányon elindultam a kémény felé, ahol fel tudtunk mászni a tűzlétrára. - Jól vagy? - kérdeztem lenézve Kook-ra, amikor már majdnem a tetőn jártunk.

- A jó az nem ilyen. - mondta szemrehányóan. - És most? - kérdezte amikor a tetőn voltunk.

- Átugrunk arra a másik épületre, bemegyünk a tetőnél a vészkijáraton, aztán csak simán le a lépcsőn. - mutattam a szomszédos házra, aminek a teteje kábé egy és fél méterre lehetett tőlünk.

- Na jó te nem vagy komplett. Nem tudom, hogy csak az agyadra mentek a parkúrozós videók tiktokról, vagy benyomtál míg nem figyeltem, de az biztos, hogy én, nem fogok átugrálni itt egyik házról a másikra 50 kibaszott méter magasan.

- Hanem megvárod, hogy egy mutáns galamb lerepítsen, vagy mi? - forgattam a szemem. - Csak egy ugrás, és meg is vagyunk.

- Aghhh ilyenkor de letudnálak ütni. - mondta idegesen. Végül három percnyi imádkozás, két percnyi könyörgés, és egy határozott lökés után már mindketten a túloldalon voltunk.

~°•☆•°~

Miután sikerült leérnünk a házból, megkérdeztünk egy járókelőt, hogy merre van a Gold Spike, és ezúttal szigorúan gyalog, végül oda is értünk.

- Jimin, eddig is ilyen paranoiás volt a nyomozásod, vagy most lett ilyen elcseszett horrorfilm az egész?

- Eddig egész normális volt, ez a te érkezésed óta van. - vontam meg a vállam.

- Kurva jó. - bámult maga elé Kook, miközben a kávéját kavargatta.

- Ne igyál több kávét, holnap korán kelünk. - mondtam neki, és elindultam zuhanyozni.

___________________________________________