Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

75. rész

Harry

Megkönnyebbülve néztem JB után mikor otthagyott az autóban, mert még néhány perc és letepertem volna. Ez már az induláskor is majdnem megtörtént és csak az ő lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem a karjaim közt végezte. Mióta beköltözött a szomszédomba egyre többet beszélgettünk és nekem újra előjöttek a régi érzéseim felé. Ajtónyitódásra figyeltem fel, miközben a fiúk sms-eire válaszoltam, akik folyamatosan nyaggattak valamiért.

- Minden rendben ment? - kérdeztem miközben tekintetemet végig futtattam rajta. Nagyon szép volt és a terhességtől teljesen kivirult.

- Igen - mosolygott jókedvűen. - Manócska teljesen jól van - simított végig a hasán, amitől furcsa érzés tört rám. Én is megakartam simítani a hasát, hogy érezzem a szíve alatt növekvő babát. Hazza, te megőrültél - súgta egy hang. - Ő nem a te gyereked és nem is lesz az! Szívemet mintha egy láthatatlan kéz markolta volna meg és jó erősen megszorította.

- Szuper - erőltettem egy mosolyt az arcomra majd szótlanul haza vezettem.

- Bejössz? - nézett rám édesen úgy, hogy még véletlenül se tudjak nemet mondani. Mikor pedig az éhséget hoztam fel kifogásként felajánlotta, hogy csinál vacsorát. Hát, ha Niall ezt tudná! . vigyorodtam el és igent mondtam. Beálltam a garázsomba majd a lakásba érve lerúgtam a cipőmet. A szobámba levetkőztem, hogy átvegyek egy kényelmesebb ruhát. Épphogy felvettem a pólómat, mikor meghallottam a csengő hangját.

- Ki a fene az? - dohogtam mérgesen, miközben ajtót nyitottam. - Hát ti?

- Neked is szia Bongyi - röhögött a képembe Louis. - Talán nem látogathatjuk meg a barátunkat?

- De, de csak... - dadogtam idegesen. Meglepődni sem volt időm, mert a fiúk félretoltak az útból és bemasíroztak a lakásba. - Dolgom lenne - fejeztem be a megkezdett mondatom. Mire becsuktam az ajtót és felkészültem rá, hogy elküldöm őket, már kényelembe helyezték magukat a nappalimban. Egyedül Niall nem volt köztük, de gondolom ő már a hűtőmmel készült közelebbi barátságot kötni. Louis kezében a távirányítóval szörfölt a csatornák között. Zayn fejét hátrahajtva lehunyt szemekkel szundikált az egyik fotelben, míg Liam a dvd-im közt turkált.

- Minek köszönhetem a látogatásotokat? - fontam karba a kezeimet.

- Unatkoztam - vonta meg a vállát Louis.

- Ezért felhívott minket, hogy találjunk ki valamit - fordult felém Liam kezében egy jó pár filmmel.

- És ti azt találtátok ki, hogy eljöttök engem boldogítani - vontam fel a szemöldököm.

- Gondoltuk, te is unatkozol és együtt sokkal élvezetesebb lenne a semmittevés, de ahogy nézem nem örülsz nekünk - állt meg a konyha ajtóban Niall a kezében egy hatalmas szendviccsel.

- Dehogynem, csak... - hallgattam el, hogy valami hihető kifogással állhassak elő, de mielőtt kinyithattam volna a számat, az asztalon felejtett telefonom jelzett, hogy sms-em érkezett. Utána kaptam, de Louis gyorsabb volt így az ő kezében landolt a készülék.

- Tomlinson, add vissza - léptem felé fenyegetőn, de felugrott és nevetve elszaladt előlem. Kergetőzni kezdtünk a bútorok közt. Lou nevetve ugrált át a srácokon, mire végre elkaptam.

- Kérem - nyújtottam felé a tenyeremet. Duzzogva ejtette bele a készüléket.

- Legalább jól néz ki? - pislogott rám kajánul.

- Kicsoda? - értetlenkedtem.

- Hát a szomszédod.

Az ereimben meghűlt a vér.

- Ho...honnan? - dadogtam leforrázva míg a többiek érdeklődve fordultak felénk, még Zayn is kinyitotta a szemeit.

- Véletlenül elolvastam az üzit amit küldött - pirult el a kék szemű. - "Mikor jössz? Kihűl a vacsi. Szomszédasszony" - idézte a sorokat nyávogó hangon. Hatalmas kő gördült le a mellkasomról. Marha nagy szerencse, hogy Jade nem a nevét írta alá.

- Véletlenül mi? - vetettem mérges pillantást a barátomra.

- Bocsi - nézett rám bűnbánó képpel, amitől még a jégszív is megolvad.

- Mi van ezzel a szomszédasszonnyal? - pislogott érdeklődve Liam.

- Mennyi idős? Csinos? Van esélyed? - záporoztak rám a kérdések, még levegőt sem hagyva nekem.

- Nyugi - intette le őket Niall. - Annyit kérdeztek, hogy nincs ideje válaszolni. Tehát? Ki ez a nő? - vigyorgott rám cinkosan.

- Ő,...ő csak nem rég költözött ide - válaszoltam az igazsághoz hűen.

- És már most úgy összemelegedtetek, hogy vacsizni hív? - somolygott Louis perverz vigyorral a szája sarkában.

- Mi? Nem... - habogtam. - Én csak segítettem neki valamelyik nap és így akarja meghálálni.

- Te meg az önzetlen segítség - röhögött fel Zayn. - Fogadjunk, hogy csak a bugyijába akarsz bemászni?

- Kuss - intettem le. - Ő más - pirultam el, amit a többiek is észre vettek és éktelen "húúúzásba " kezdtek.

Vigyorogva emeltem fel a középsőujjamat.

- Fiúk szerintem menjünk és hagyjuk, hogy Hazza szomszédolni menjen - lépett az ajtó felé. Hálásan néztem rá. Végre valaki felfogta, hogy dolgom lenne.

- Remélem hamarosan bemutatod nekünk - nyafogott Niall - nehogy már csak neked jusson a házi kosztból!

Röhögve ráztam meg a fejemet, mikor végre valahára beszálltak a kocsijukba és elhúztak, ahogy a szőke ír nyafogásából kivettem a Nando'sba. Nagyot sóhajtva zártam be az ajtót magam után és sietős léptekkel indultam el a szomszédba.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro