IV.
Will idegesen ül Nicóval szemben. Ez Nico tizenhatodik születésnapja és Will úgy határozott, hogy készít neki valamit.
Nico óvatosan lebontja a csomagoló papírt az ajándék dobozról és felnyitja a tetejét.
A szemei kitágulnak, ahogy felismeri a Mitomágia logóját, Will pedig csak mosolyog.
- Fordítsd meg - kotyog közbe a szőke.
Hezitálva veszi fel a kártya lapot. Megfordítja és egy lány rajzával találja szembe magát. Egy lány, barna hajjal és baseball sapkában. A lány, akivel Nico felnőtt. A testvére.
- Én... Ezt hogy..? - leállítja magát. - Köszönöm.
Úgy fest, mintha bármelyik pillanatban könnyekben törhetne ki, de sosem sír mások előtt, kiváltképp nem Will előtt.
- Láttam egy régi képet az asztalodon és megkértem Rachelt, hogy rajzolja le.
Nico Will karjába veti magát, szorosan öleli és visszafogja a könnyeit.
- Köszönöm - suttogja. - Köszönöm.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro