-MICSODA?-mondtuk Kenny-vel tökéletesen egyszerre.
-Van egy húgotok is. A neve Karen
-Karen?
-Igen. Hét éves. Tudjátok, mikor Ed úgy döntött, hogy Kelly-t neveli fel, jól megvoltunk négyen. Viszont aztán jött még egy testvér. Őt nem mertük örökbe adni. Ezért az én testvéremhez került, ahol felnőtt-mesélte anya-Nem tudtuk megteremteni azt az anyagi hátteret, hogy négy gyereket el tudjunk tartani
Mi Kenny-vel csak egymásra néztünk. Nem tudtuk, hogy mit kéne mondanunk. Sírjunk? Vagy akadjunk ki?
-É-és most mit akartok csinálni?-törte meg a csendet Kenny.
-Karen visszajön a családunkba. Ugyan úgy, mint Kelly
-Anya... Hét éves. Hogy fogja megszokni az új környezetét?-kérdezte a bátyám.
-Mindent meg fogunk oldani Kenny
Anyáékkal még beszélgettünk. Egyátalán nincs már bennem harag. Sőt, örülök, hogy végre a vérszerinti családommal lehetek. Hirtelen dörömböltek az ajtón.
-Carol, azonnal nyisd ki-kiabált Karen (a nénikém).
Anya csak félve odament az ajtóhoz, majd kinyitotta. Amint Karen meglátott, odajött hozzám, majd megragadta a karom. Ideges volt. Nem láttam még ilyennek, soha.
-Engedj el-próbáltam kihúzni kezem szorításából, de nem ment.
Kenny közbe akart lépni, de Karen maga elé állított, hátam mögött összefogta a kezeimet, és egy kést a torkomhoz szegezett.
-Karen. Tedd azt le-közeledett anya.
-Vissza. Vagy megteszem-szorította az éles tárgyat a torkomhoz.
Én csak nyeltem egy nagyot, majd a szememből kibuggyant egy könnycsepp. Most meg fogok halni?
-M-mit akarsz?-kérdezte ijedten Kenny.
-Te kussolj
-Ne merészelj így beszélni vele-mondtam.
-Úgy beszélek ahogy akarok-mondta idegesen.
-Mit akarsz Karen?-kérdezte ijedten apa is.
-Engem illet az a pénz. Nem én akartam felnevelni a szaros kölykötöket. Most pedig, szépen elviszem magammal California-ba
-Nem megyek sehová
-De bizony, hogy mész. Nem hallgattam mást 17 éven keresztül, hogy Kelly így, Kelly úgy. Velem nem is foglalkoztak. Csak te voltál. És ez a te hibád-mutatott Kenny-re a késével.
-A gyerekeket hagyd ki ebből
-Miért? Miért hagyjam. Az ő kicseszett hibájuk. Sőt. Talán még őt is magammal viszem. Hátha kapok mellé plusz pénzt. Az egészet a pénz miatt csináltam. És mit kapok? 10 millió szaros dollárt. Kelly, meg az összes vagyont
Én nekem volt egy ötletem. Én Kenny-re néztem, majd egy aprót biccentettem az asztal felé, mivel ott volt a telefonom. Ő vette a célzást, majd a háta mögött sunyiban elő vette a telefonját. Azt nem tudom, hogy mit csinált. Karen csak tovább magyarázott. Majd pár perc múlva berúgták az ajtót.
-Kezeket fel. Senki ne mozduljon-jöttek be a rendőrök-Mrs. Blye. Tegye le a kést
-Nem. Hagyjanak-fordultunk a rendőrök felé.
A rendőr közelebb jött.
-Még egy lépés és elvágom a torkát-kiabálta.
Hirtelen, valaki elkapta Karen kezét, így kiszabadultam a szorításából. Apa fogta le.
-Engedj el-kiáltozott.
A rendőrök rátették a bilincset, majd elvitték. Én sírva szorosan megöleltem Kenny-t. Ő szorosan magához ölelt.
-Itt vagyok. Semmi baj. Többet nem fog bántani-simogatta a hajam.
Én csak mellkasába fúrtam a fejem és zokogtam. Miután elmentek a rendőrök, anya csinált nekem kávét, majd az asztalhoz ültünk.
-Szerintem az lesz a legjobb, ha már hétvégén átköltözünk-mondta apa.
-Hová?
-Ahol jelenleg laksz-mosolyodott el apa.
-Tényleg?
Ő csak bólintott. Én elmosolyodtam.
-Ez tudod mit jelent Kelly?-nézett rám Kenny.
-Hogy egy házban fogunk lakni?
-Dehogy is.... Bármikor idegesíthetem Stan-t
Én csak elmosolyodtam. Annyira örülök, hogy Kenny itt van nekem. Nem is tudom mi lenne velem nélküle. De nem is akarok bele gondolni.

Hétvégén

-Na jó. Minden cucc bent van?-kérdezte anya.
-Igen-monduk Kenny-vel egyszerre.
-Kelly. Mutasd meg Kenny-nek a szobáját. Én addig elintézek pár dolgot-ölelt meg anya, majd elment.
-Gyere-fogtam meg az egyik dobozt, amiben Kenny cuccai voltak.
Kenny követett a lépcsőn, majd az én szobám melletti helységbe léptünk.
-Jujj. Hát szomszédok vagyunk-lelkesedett Kenny-Apropó szomszédok-mondta, majd megragadta a karom.
-Kenny, hová viszel?
Kenny csak tovább ráncigált, egyenesen Stan-ékhez, majd becsöngetett. Stan egy fehér pólóban, és egy alsónadrágban nyitott ajtót. Fekete haja össze volt kócolódva. Ő csak megdörzsölte a szemét, majd ránk nézett.
-Mit akarsz itt hajnali fél kilenckor Kenny?-kérdezte álmosan a srác.
-Csak gondoltam köszönöm az új szomszédnak
-Ne bassz már... Szomszédok leszünk?
-Úgy bizony. Csak ennyit akartam. Aludhatsz tovább. Cső
-Hogy kapnád be-mondta álmosan Stan, majd becsukta az ajtót.
Mi Kenny-vel visszamentünk a lakásba. Felmentünk a szobájába, és segítettem neki kipakolni

Olyan két óra múlva meg is voltunk.
-Na? Hogy tetszik?-kérdeztem.
-Imádom-ölelt meg jó szorosan.
Én csak elmosolyodtam, majd vissza öleltem.
-Átmegyünk Stan-hez?
-De már voltunk nála
-De mostmár hátha felkelt
Én csak elmosolyodtam majd indultunk a szomszédba. Kenny ismét becsengetett.
-Mi a fasz van már megint?-nyitott ajtót a fiú.
Ugyan úgy volt felöltözve mint előbb.
-Csak gondoltuk átjövünk boldogítani. Azt hittem, hogy két óra alvás még elég lesz-mondta Kenny.
Stan csak megforgatta a szemeit.
-Ha már így felkeltettetek gyertek be-forgatta meg a szemét.
Mi Kenny-vel leültünk a kanapéra, majd Stan fölment a lépcsőn.
-Hová mész?-kérdezte Kenny.
-Aludni?
-Itt?
-Mivel itt lakom....
-De most vendégeid vannak
-És?
-Velük kéne foglalkoznod
Stan csek bemutatott a testvéremnek, majd a szobájába ment.
-Addig játsszunk valamit az xbox-án-nézett rám Kenny.
-Nem fog megharagudni?
-Dehogy is
Én csak elvettem egy konzolt, aztán játszottunk. Viszont hirtelen megcsörrent a telefonom.
-Kelly. Ráérsz?-kérdezte Craig.
-Persze, mondjad
-Figyi. Vigyáznál Tricia-ra? Anyáék nincsenek itthon, és én meg Tweek-kel szeretnék kettesben lenni
-Persze. Hozd át
-Igazából itt vagyok a házatok előtt
-Mi? Honnan tudtad, hogy igent fogok mondani?
-Nincs más választásod
-Jó, gyere Stan-hez. Ott vagyunk
-Oké-mondta, majd lerakta.
Pár perc múlva megszólalt a csengő. Én az ajtóhoz mentem. Craig volt ott, egy kislány kezét fogta.
-Ő a kishúgod? De édes-hajoltam le a kislányhoz.
Ő nagy kék szemeivel rám nézett és bemutatott.
-Olyan, mint én-simogatta meg a fejét Craig.
-Figyelj Tucker... Ha veled bírok, szerintem a húgod sem lesz akadály
-Na, meglátjuk-kacsintott.
-Bátyus, miért kellett ide jönni?-nézett Tricia Craig-re.
-Mert... Öhm... Tweek-kel megbeszéltük, hogy elmegyünk valahová, egyedül meg nem maradhatsz
-De miért?
-Mert csak 7 éves vagy. A nagyihoz meg nem viszlek
-Oké-sóhajtott Tricia.
-Vigyázok rá-néztem Craig-re.
-De tényleg. Ő a másik dolog, amit Tweek mellett nagyon szeretek. Jó legyél-adott egy puszit a húga fejére, majd átadta a kezét, én meg becsuktam az ajtót.
-Nem hiszem el... Ha Tucker Tweek-kel szobára megy, nem tudnak halkabbak lenni? Elküldik bazdmeg az egész háztartást-mondta Kenny, le sem véve a szemét a tévéről.
-Kussolj McComick-mutatott be neki Tricia.
Én csak elnevettem magam.
-Neked mikor lesz olyan kapcsolatod, mint a bátyáméknak? Ja várj. Soha
-Bazdmeg... Hét éves a gyerek, már beoltott-fogtam a hasam a röhögéstől.
-Én nem vagyok meleg-mondta Kenny.
-Én sem arra gondoltam. Csak hogy esetleg valami csajjal... Mondjuk vele-mutatott rám Tricia.
-Kösz, kihagyom
-Mert? Nem is csúnya. Elviselhető
Craig tényleg nem túlzott, mikor azt mondta, hogy olyan mint ő.
-Te összejönnél a bátyáddal?-kérdezte Kenny.
-Fúj nem
-Én sem a húgommal
-Óóó. Szóval ti ketten testvérek vagytok?
-Aha-bólintottunk.
Tricia mutatta mutató ujjával, hogy hajoljak oda hozzá.
-Részvétem-súgta.
-Áh.. egész elviselhető-legyintettem.
-Jajj, ne is mondd. A bátyám Kenny-hez képest egy benyugtatózott állat. Nem csinál semmit, a szobájában fekszik, vagy Tweek-kel chatel, vagy Tweek-kel beszél telefonon, vagy Tweek ott van...
-Szóval, akkor Craig nem is foglalkozik veled?
-De... De amúgy Tweek-et jobban bírom. Ő jófej
-És a bátyád nem az?
-De... Maga megtestesült jóság
-Amúgy Craig meg Tweek meséltek rólad
-Tényleg?
-Aha
-Mit mondott rólam az a nyomorult?
-Mármint Craig?
-Ja, igen
-Igazából nagyon semmit. Csak azt, hogy van egy húga, Tweek meg azt mondta, hogy aranyos vagy
-Na látod... Tweek többet foglalkozik velem, mint a saját bátyám-hajotta le búsan a fejét.
-De azt mondtad, hogy foglalkozik veled
-Nem tudtam, hogy bízzak e benned annyira, hogy elmondjam
-Tricia. A bátyád is megbízik bennem. Te is megbízhatsz-tettem vállára a kezem.
-De én nem Craig vagyok-nézett rám könnyes szemekkel.
Mi csak leültünk a kanapéra, majd átkaroltam a vállam.
-Alig foglalkozik velem. Csak Tweek-kel van. Persze szeretem Tweek-et meg minden. De mégiscsak a bátyám. Mikor meg vele szeretnék lenni, vagy Tweek-hez megy, vagy Tweek van nálunk-sírt.
-Miért nem mondod meg neki?
-Mert dühös lenne rám. És azt hinné, hogy én féltékeny vagyok, és gyűlölöm Tweek-et. Pedig ez egyátalán nem igaz-ölelt át.
-Sss. Semmi baj Tricia. Figyelj. Beszélek Craig-gel. Jó?-toltam el magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni.
-De ugye nem fog rám haragudni?
-Nem fog. Megígérem-mosolyodtam el, majd letöröltem a könnyeit.

Craig szemszöge

Miután megvoltunk a vacsorával (elvittem Tweek-et vacsizni), hazakísértem.
-Szia édesem. Holnap találkozunk-csókoltam meg.
-Szia Craig. Üdvözlöm Kelly-t
-Átadom-mosolyodtam el.
Megöleltem a barátomat, majd mentem Kelly-hez. Remélem mostanáig nem lett semmi baj. Reggel kilenctől délután négyig a húgommal... Hát.... Mikor megérkeztem Kelly-ékhez, becsengettem. Kenny nyitott ajtót.
-Csá McCormick. Kelly?
-Fent játszik a húgoddal
Játszik... Kelly és a húgom... Játszanak?? Én bementem, majd felmentem az emeletre. Hallottam, ahogy a húgom és Kelly nevetnek valamin. És elmosolyodtam, majd bekopogtam.
-Gyere-szólt Kelly.
Én benyitottam. Kelly és a húgom a földön ültek, Kelly kezében meg ott volt a gitár. Én csak bementem a szobába.
-Na, jól elvoltatok?-kérdeztem.
-Igen-nézett rám a szőke lány-Tricia... Nem akarsz mondani valamit a bátyádnak?
Tricia csak lehajtott fejjel odajött hozzám. Én csak felvontam a szemöldököm, majd ránéztem.
-Tucker. Kérlek hallgasd meg a húgodat. Ha ki mersz rá akadni, letépem a tököd-fenyegetett Kelly.
-Craig...-szólalt meg halkan Tricia-A bátyám vagy. És szeretlek... Viszont úgy érzem, hogy te nem foglalkozol velem. Csak Tweek-kel. Ne értsd félre. Nagyon imádom Tweek-et... Csak... Néha foglalkozhatnál velem is-sírt.
Nekem megenyhült a tekintetem, majd leguggoltam elé, és megfogtam a derekát.
-Figyelj Tricia. Bármi történjék, bármi legyen veled, én itt leszek neked. Nagyon szeretlek. Te vagy a kishúgom. Nem tudtam, hogy így érzel. De tényleg hanyagoltalak. Figyelj. Mi lenne ha a hétvégén elmennénk a vidámparkba? Csak mi ketten?-mosolyodtam el.
-Tényleg?-csillantak fel a szemei.
-Tényleg
Én a telefonomért nyúltam, majd tárcsáztam a számot.
-Szia Édesem. Figyelj. Nagyon megharagudnál, ha a hétvégét nem töltjük együtt?-kérdeztem.
-Szia.... Miért?
-Tricia-val elmegyünk vidámparkba
-Menjetek nyugodtan. Érezzétek jól magatokat. Ja és Craig
-Igen?
-Hozzatok nekem vattacukrot-kuncogott.
Annyira imádom a nevetését. Ha nevet az engem is nevetésre kényszerít.
-Rendben-nevettem-Most leteszlek. Szeretlek
-Én is téged-tette le.
-Akkor megyünk a vidámparkba-simogattam meg a húgom fejét, majd a hóna alá nyúltam, és felvettem.
-Aaaa. De édes-nyáladzott Kelly.
Én csak bemutattam neki.
-Köszi Kelly, hogy vigyáztál rá
-Ugyan. Semmiség-legyintett.
-Szia Kelly-integetett Tricia Kelly-nek.
Én csak kuncogtam, majd lementem.
-Na végre... Nem lesz itt több Tucker-mondta Kenny.
-Mert?-néztem rá értetlenül.
-Csak az bántja, hogy beoltottam-nézett rám Tricia.
-Mivel?
-Azzal, hogy soha nem lesz olyan kapcsolata, mint neked meg Tweek-nek
-Olyan büszke vagyok rád-öleltem meg-Kelly-kiabáltam.
A lány lejött a lépcsőn.
-Üsd már meg ezt a nyomorékot
-Mert?
-Bántotta a húgom
Kelly adott egy tockost a testvérének.
-Áú-dörzsölte a tarkóját Kenny.
-Ne legyél farok-mondta a lány.
-Mi mentünk. Köszi még egyszer Kelly-köszöntem el, majd a húgommal együtt mentünk haza.