1.rész
Neked is volt már olyan érzésed azt hitted pár perc múlva meghalsz?
Hát nekem most van ilyen érzésem, úgy érzem menten meghalok.
A testem tele van sérülésekkel, és asszem van egy golyó a karomban.
Meg tudnám fojtani azt az embert aki ezeket a sérüléseket okozta. Még akkor is hogyha úgy érzem magam mint aki végig csinálta Attila bácsi dupla tesi óráját.
Nem rémlik sok abból, hogy hogy kerültem ide. Ide egy fényűző hotelszobába. Nekem biztos nem lenne rá pénzem, mivel még egyetemre járok és amellett dolgozom egy kis kávézóban ahol nem igazán a fizetés.
A szüleim sem tudnak támogatni mivel anyukám a szülésben elhunyt, apám pedig elhagyott minket amikor megtudta, hogy anya terhes velem. A nagynéném nevelt fel a bátyámat és engem akit elvesztettem 2 éve.
Azóta a legjobb barátnőmmel élek egy albérletben. Óvodás korunk óta barátok vagyunk. A bátyámnak pedig van egy lakása nem messze az egyetemtől.
Tudom most épp azt gondoljátok, hogy miért nem lakom velük de van rá egy nyomós okom.
A hotelszobára még akkor se tellene a barátnőmmel, hogyha összeadnánk a fizetésünket.
~~~
Valaki kopogott az ajtón, de pont nem látok rá. Lehet, hogy az az ember jött megkeresni aki meglőtt, de lehet hogy csak a szobapincér.
Mielőtt kopogtak halottam, hogy valaki épp zuhanyozik. Lehet, hogy ő rendelt valamit mielőtt felébredtem.
Nyílott a fürdőajtó és egy iszonyúan helyes pasi lépett ki rajta egy szál törülközőben. Mikor meglátta, hogy felébredtem csak odaköszönt asszem spanyolul és ment ajtót nyitni.
Jól gondoltam egy pincér jött be. Mikor odanéztem megláttam egy fegyvert az éjjeliszekrényen, csak egy karnyújtásnyira volt tőlem, de mégsem vettem el.
Mire visszapillantottam az ajtóra már a pincér nem volt ott, helyette ez a helyes pasi jött felém 2 tányérral a kezében.
-Buenos dias! Cómo estás? Lamento haberte despertado. Soy James. Te salvé del gusano que te disparó. Deberias ponerte de pie ahora para que pueda limpiar la herida y descubrir las balas. Trate de ponerse de pie hasta que obtenga el botiquin de primeros. - (Jó reggelt! Hogy vagy? Bocs, hogy felkeltettelek. James vagyok. Én mentettelek meg attól a féregtől aki meglőtt téged. Most felkellene állnod, hogy megtudjam tisztítani a sebet és kitudjam venni a golyót. Próbálj meg felállni amíg idehozom az elsősegély dobozt.) - mondta és ezzel otthagyott.
Megpróbáltam felülni az ágyszélére. Nagy nehezen sikerült is, és ott vártam, hogy visszajöjjön. Sosem gondoltam volna, hogy ez velem fog megtörténni. Az egyetemen közepes tanuló vagyok. Nem vagyok senkivel se haragban, kivéve az őrült exemmel aki ellen távolság tartási végzést kértünk. A munkahelyemen szeretnek. Nem tudom kiküldhette rám azt az embert. Lehet, hogy bérgyilkos volt, vagy az őrült exem.
Kitudja ezt már nem fogom megtudni.
A nyagy gondolkodásmenetemet James zavarta meg. Nagyjából megértettem mit mondott, mert a gimiben és az egyetemen a spanyolt vettem fel.
-¡Levantarse! - (Állj fel!)
-¿Por qué no lo llevaste e al hospital y lo dejaste allí?
¿ Dóndé estoy yo en absolute? ¿Donde esta mi telefono? ¿Por qué tienes un arma? - (Miért nem vittél el kórházba és hagytál volna ott? Egyáltalán hol vagyok? Hol a telefonom? Miért van nálad fegyver? Miért nem hagytál ott?) - rossz szokásom hogyha dühös és ideges vagyok mindig spanyolul kezdek el hadarni. Próbáltam már leszokni róla, de még nem sikerült.
-¿Qué diablos te pasa ahora? Preferiria estar feliz de salvarte. Deberia haberte dejado allo. - ( Most meg mi a franc bajod van? Inkább örülj neki, hogy megmentettelek. Ott kellett volna hagyjalak. - kiabált rám.
-¡No me grites! No creoque nadie me haya dicho que lo saque de ahi. Decidiste traerlo. - (Velem te ne kiabálj! Szerintem senki nem mondta, hogy hozz el onnan. Te döntöttél úgy, hogy el hozol. - csattantam fel. Még ő dühös, hogy itt vagyok. Magamtól biztos nem jöttem és nem is tudtam volna idejönni. Félreismertem ezt az embert. 10 perce még bocsánatot kért, hogy felkeltett, most meg leordítja a fejem, mert itt vagyok.
-Sí, sé que fue mi decision, pero no la traje aqui, sino mi gente. - ( Igen, tudom hogy az én döntésem volt, de nem én hoztalak ide hanem az embereim. - mondta már egy kicsit halkabban.
-¿ Qué tipo de gente eres? - (Milyen embereid?)
-¡Patrón! ¡Está incorrecto! ¡El envio fue robado! - (Főnök! Baj van! Ellopták a szállítmányt!) - tört be az ajtón egy nagy darab kopasz csávó.
-¿Quein fue? - (Ki volt?) - kérdezte James.
A válaszát a kopasz pasasnak már nem hallottam, mert kirohantak az ajtón, én meg ott maradtam lesokkolva.
James még visszajött felöltözni és a fegyveréért, majd szólt, hogy maradjak itt. Utána kirohant és becsapta maga után az ajtót.
Remélem tetszett az első rész. Nemsokára hozom a másodikat is. Kritikát elfogadok.
Ha tetszett nyomj egy vote-t. 😉
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro