Már kora reggel felbolydult Uaszet városa. Szolgák cipelték a hatalmas sörös agyagtárolókat a főtérre, árusok lepték el a piacot, gyerekek futkostak egyik helyről a másikra,mert semmiről sem akartak lemaradni.
A tér lassan megtelt mindenféle finomságokat kínáló asztallal: volt sok szárított hús, sós kenyér, édes kenyér, kis tálakban hummusz, datolyapép és méz. A rögtönzött tűzhelyeken sültek a szárnyasok,kecskék és juhok. A levegő megtelt a finomabbnál finomabb ételek illatával.
Az egyik oldalon egy hangszerekkel felszerelkezett nőkből és férfiakból álló csoport gyűlt össze. Először halkan, majd egyre erősebben játszottak a sokféle hangszeren, ki sípon, dobon, lanton sőt volt aki hárfán játszott.
A hangos zenére egyre több ember gyűlt össze.
Hatsepszutot szolgák hada vette körbe, hogy felkészítsék az ünnepségre. Megfürdették, kifestették a szemét alabástrommal, piros kenőccsel kenték be a száját. Hajára a fáraók kék csíkos kendőjét húzták, amit a kobrás fejpánttal rögzítették a fejre. Hófehér ruháját elrendezték a mellein és a csípőjén, majd a gyöngyös-aranylapocskás nyakéket terítették a vállára.
A férjét is ugyanígy készítették fel. Dzsinut jelzésére a harsonák felbődültek,jelezve hogy érkezik az uralkodói pár. Hogy ne látszódjon mennyire gyenge már a fáraó Hatsepszutot is trónon ülve vitték ki a férje után az emelvényre. Thutmozis már kora reggel jó adag finom bort ivott, így  az alkohol mámora kissé elfedte fájdalmait. Minden erejét összeszedve mondott beszédet.
-Egyiptom népe! Az istenek kegyesek voltak, a Nílus bőven adott nekünk termést, így most ünnepeljük meg a sört és a kenyeret,amit a ti fáradtságos munkátok miatt is most mind ehetünk és ihatunk! Én az istenek leszármazottja, a birodalom uralkodója elrendelem, hogy ma bőségesen kaphattok ételt és italt. Áldozzatok az isteneknek a templokban, hogy továbbra is ilyen kegyesek legyenek hozzánk! Holnap mindenki térjen vissza a munkájához. Az ünnep napnyugtáig tart! - egy szolga egy kupa borral azonnal mellette termett. Thutmozis felemelte a kupát a nap felé, Rének ajánlva azt,majd egy hörpintésre kitta. Felesége ugyanígy tett. A tömeg egyszerre hullámzott fel, ahogy tenyerüket a nap felé emelték, köszönve az isteneknek, majd megkezdődött a nagy evészet-ivászat.
Hati odahajolt férjéhez.
-Mikor a nap lefelé indul az égbolton, meglátogatlak, hogy együtt fogyasszuk el a vacsorát.- Tutmozis bólintott. Mindig csodálta felesége erejét, szépségét. Már ő is vágyott egy utódra. A bor felpezsdítette vérét, érezte férfierejét.
Pár hivatalnok és pap tette tiszteletét a pár előtt. Jó pár korsó sört legurígottak.
Hati feje már zsongott. Nem akart lerészegedni, hogy tudja magát tartani a tervhez. Visszavitette magát a hálótermébe, ahol lefeküdt aludni. Férje szintén visszavonult, de nem aludt, utódaival vette körbe magát, szenetet* játszott velük.
A fáraónő iszonyatos hamis dalra ébredt. Egyik becsiccsentett őr fakadt dalra. Épp időben kelt fel, hogy elkészüljön a vacsorára. Újra megfürdették és most egy lazább ruhába öltöztették, koronát sem vette fel, csak az arcát festették ki. Illatos olajjal kente be magát, azzal amelyiket a férje úgy imádta.
A férje hálótermébe két szolgálóval lépett be, az egyik egy nagy jól megrakott agyagtálban hozta az ételt, a másik egy nagy boros agyagedényt cipelt.
A fáraó terme Hatsepszuténál is fényűzőbb volt. Arannyal bevont ágyán leopárd és oroszlánbőr volt kiterítve. A falat gazdag isten képmások borították. Ré alakja előtt a kis asztal roskadásig volt rakva áldozati ételekkel. A fáraó az ágy melleti arany kereveten pihent. Hati melléült, úgy vacsoráztak. Mindenféléről beszélgettek, de főleg azokat a témákat érintették,amikről a férje szeretett beszélgetni. Majd miután kifogytak a szóból lefeküdtek az ágyra. Hati hanyattfeküdt, a fáraó ránehezedett. Az aktus gyors volt és semmilyen. Közben Hati becsukta a szemét, és várta hogy Thut végezzen. Érezte , hogy a fáraónak nem volt sok magja, talán a betegségtől, talán azért mert az egyik ágyasa is kényeztette már aznap. Gyorsan végeztek. A lány ahogy öltözött, a fáraó végig figyelte. Hirtelen megtörte a csendet.
-Hallottam az építészről.-Hati keze megállt a levegőben. Ijedten fordult felé. A fáraó felnevetett zavarán.-Ne aggódj, örülök ha te is boldog vagy. Az elvárások nagy nyomást gyakorolnak ránk. Neked is jogod van ahhoz hogy boldog légy, és ennek nem állok az útjába, viszont ezt sokan nem tűrnék el. Vannak szabályok,amiket be kell tartanunk! Tudod jól, ha kitudódik, nemcsak őt de téged is megölhetnek. Hivatalosan nem születhet tőle gyermeked. Nekem már megvan az utódom, Thutmozis fiam fog uralkodni utánam ezt te is tudod. Nagyon okos vagy, ez nem is kérdés. Segítsd az útján, hogy ő is jó uralkodó legyen úgy mint mi. Nekem már úgysincs sok hátra. -felesége bólintott. Meghatódott férje kedvességétől. -Tudom hogy apánk téged jobban kedvelt, amit nem is csodálok, mert nagyon erős nő vagy.
-Mindent megteszek,hogy jó uralkodó legyek- pirult el. -Köszönöm,hogy megérted a helyzetemet. Ígérem, nem hozok szégyent a családunkra.