------------------------Valóság----------------------
-Rita!-futott felém Lucy majd megölelt-Azt hittem, hogy nem éled túl!
-Most szívatsz Lucy? Én minden túlélek!
-Egy atomapokalipszist is?-engedett el.
-Halhatatlan vagyok!
-Ebben nem mernék fogadni...Most is majdnem meghaltál!
-Jól vagyok Lucy! Ne anyáskodjál felettem!
-Ne anyáskodjak? Akkor ki anyáskodik? Csak így maradsz életbe!
-Megvagy Starkkal?
-Kicsit parancsolgató, de megszoktam...
-Szóljál neki vissza! Attól meglepődik majd pár napig nem szól hozzád, de utána tisztelni fog!
-Te ezt tetted?
-De velem végül nem jött ki és nem tisztelt...De Rogersnél bevált!
-Megpróbálom!
-Vigyázz magadra!
-Te is! És majd hívj! Mert eddig nem nagyon volt rá időd!-hajolt le majd megpusziltam.
-Szeretlek!
-Maradj erős!-ment el.
-Ha még egy ilyet csinálsz...-jött mellém Sam.
-Megölsz, megversz és büntetésbe küldesz...Ismerem a járást!
-Azt akartam mondani, hogy elveszem a telefonodat...Nem vagy már gyerek Rita!-mondta mire kitört belőlünk a röhögés.
-Figyelj Lucyra! Elveszett...
-Te meg vigyázz magadra! Nagyon megijesztettél!
-Én is magamat...
-Még szerencse, hogy Parkerrel voltál...Egyébként miért voltál vele?
-Azért, mert Stark leszarja a gondviselői teendőit...
-Szóval gyámot játszottál...
-Hozd be a szülő nap volt...
-Uram atyám! Egyáltalán ilyen idősen van még olyan?
-A munkavállalás miatt volt...
-Akkor is...
-De anyukát játszottam! Jó érzés volt! Legalább ott figyeltek rám...
-Mit mondtál? Figyeljek Lucyra?
-Erről beszélek!
-Jól van!-kuncogott.
-Én megleszek! Te menjél csak vissza Starknak nyalizni!
-Én négy éve is megmondtam, hogy megyek dolgozni a S.H.I.E.L.D.-hez!
-Csak azután lecsapott a Hydra...
-Most nem fog!
-Reméljük!
-Vigyázz magadra húgi!-ölelt meg.
-Jó helyen vagyok!-néztem körbe amikor megláttam a napot lemenni-Úgy érzem ez az otthonom!-fordultam vissza.
-Na mi akkor mentünk!-indult el-Gyere Lucy!-fordult felé-Hosszú lesz az út!
-Nekem mondod?-mormogta majd felszálltak és elmentek.
-Mit szeretnél csinálni Rita?-kérdezte Shuri.
-Amit csak lehet! Úgy tűnik szabadságon vagyok...
-Mióta nem voltál szabadságon?
-Soha se voltam...-röhögtem el magam.
-Akkor sok mindent fogunk csinálni!-fogta meg a fogót majd elindultunk a város felé-Miért nem voltál még szabin?
-Anyukám arra nevelt, hogy csak a gyengék vesznek ki szabit, míg a győztesek mindig dolgoznak. Ő is csak a szülési szabadságot vette ki. Meg persze egyszer volt egy hétre lázas amióta én élek...
-Te még nem voltál beteg?
-Csak nátha...Meg egyszer-kétszer láz is, de hőemelkedéssel. Mindennapi vitamin, magnézium és kálcium szedés meghozta a hasznát.
-Szóval egész életedben csak dolgoztál...
-Mondhatni.
-Az kemény!
-Szerinted meggyógyulok?
-Egy nap alatt öt százalékot javult a tüdőd. A karodba már nem fúr lyukat egyik végtelen kő sem...Meggyógyulsz Rita!
-Nagyon végső esetbe akartam hozzád jönni...
-Gondoltam!
-Azt hittem, hogy kibírom, hiszen az egész életemben a gravitóniummal játszottam.
-A kísérletek milyenek voltak?
-Kegyetlenek...Vagyis, másoknak! A többi tesztalany elbukott. Vagy beszívta őket a gravitónium, vagy megőrültek...Engem valahogy kiválasztott az elem. Jó páros voltunk. Minden kísérletet meg tudtam csinálni. De most már tudom, hogy nekem is tud ártani...
-Megtartottam a kesztyűt...
-Miért tartottad meg?
-Gondoltam még kelleni fog...Azzal használhatod még a köveket!
-Nem akarom azokat használni...
-Miért nem?
-Mert nem én vagyok! Csak is azért használtam, hogy legyőzzem Thanost és Rubyt.
-Lucy mióta van a Bosszúállóknál?
-Fogolyként vittem oda...De amikor eljöttem Stark bepipult és kiengedte. Velük edz és harcol.
-Te is megcsináltad volna ezt?
-Igen, de fokozatosan. Még egy hetet sem töltött a kihallgatóba amikor Stark kiengedte. Én egy hét után kettesbe elmentem volna vele edzeni...
-Te jobb főnök vagy, mint Stark!
-Tudom! Született vezető vagyok!-jelentettem ki mire elröhögtük magunkat-Ezt még magam se hittem el!
-Ez jó volt!-mondta amikor beértünk a főtérre.
-Ez a...-kérdeztem amikor megálltunk.
-Wakanda népe egy szobrot akart állítani a hősök tiszteletére, akik megmentették a hazájukat és a népüket.
-Az én vagyok?!-néztem meg magam. Éppen lebegtem a kesztyűvel a karomon.
-Ezen tényleg úgy nézel ki, mint egy Kapitány!
-Csak rájöttem, hogy Steve rosszul döntött...
-Szerintem nem! Steve Rogersről sok minden elmondható. De a rossz döntések nem rá vallanak!
-Egyezmény...
-Na jó!
-Ő csak kiállt a döntéséért...-néztem a szobrát majd megláttam a névtáblámat-Umbulali we-hydra? Az a Hydraölő?
-Igen!
-Apa az Ingcuka. Jó név! Fehér Farkas...
-Kezdesz megtanulni wakandaiul?
-Azt kétlem! Az nagyon nehéz! Elme kő segítségével menne, de az úgy nem muris.
-Terveztem neked valamit...
-És mit? Egy új tüdőt?
-Nem! Ezt már nagyon régen csináltam...Amikor meghalt Steve Rogers...
-Ohhh!
-Megmutathatom...
-Egyenlőre maradjunk itt a városba, nekem ez tetszik!
-Rendben!-tolt tovább.
-És te találtál valakit?
-Ugyan Rita! Hiszen ismersz!
-Tinédzser vagy! Rohadtul nem a tudományba kéne bújnod! A barátaiddal kéne lógnod és pasizni...
-A bátyjám a király...
-Nem szóltam!-röhögtem el magam.
-Nekem a tudomány a szerelmem! Meg a technológia! Ez a kettő az életem...
-Elég unalmas életed van!
-Ne már, hogy nem szereted a tudományt és a technológiát!
-Mindegyikhez értek csak nem szeretem őket...
-Hirtelen összeesik melletted egy öreg bácsi...
-Megvizsgálom hármas észleléssel, hogy lélegzik-e. Aztán ha igen gyorsan megvizsgálom a testét. Ha nem találok csonttörést vagy belső sérülést, akkor stabil oldalba fektettem és várom a mentőket, amit persze közben hívtam...
-Hirtelen leáll a szíve.
-Hátára fektetem és elkezdem az újraélesztést.
-Jól van!
-Elsősegélyt tanultam...
-Miért nem mentél orvosira?
-Mentem orvosra is...
-De hogy?
-Fotógrafikus memória segítségével két év alatt letettem az orvosit a hat év helyett...
-Mikor?
-Két éve...
-Azta! Szóval Dr. Rita Turner vagy?
-Menő, mi?
-Ez tetszik!
-Látom jobban van Turner ügynök...-sétált elénk T'challa.
-Igen, felség!
-Annak örülök!
-A húga csodákra képes!
-Azt meghiszem!
-Jól van felség?
-Igen, köszönöm!
-Akkor jó!
-Mi visszamegyünk a laborba-mondta Shuri-Velünk tartasz brattyó?
-Nem! Hívott W'Kabi, hogy valami baj van a határnál...
-Akkor nem tartjuk fel felség!-néztem rá.
-Köszönöm!-ment tovább-És Turner ügynök?-szólt mire hátrafordultam-Maradjon ameddig csak akar!
-Köszönöm, felség!-biccentettem majd továbbment.