Az iskola kapuban állva vártam, hogy a szőke hajú végezzen utolsó órájával, s ez szerencsémre eléggé hamar be is következett. Gyorsan végzett, nagyjából tíz perccel hamarabb elengedte őket a tanár, Ő pedig gyorsabban ki ért, mint az osztályából bárki más.

-Mehetünk?-Kérdeztem tőle mosolyogva, Ő pedig viszonozva gesztusomat bólintott egy nagyot. Mivel nem igen voltak már az iskolában diákok, így bátorkodtam a kezét is megfogni, s csak aztán indultam el vele a közelben lévő buszmegálló felé.

Egész úton csendben volt a szőke, amit nem tudtam hová tenni, s kissé kedvtelen is lettem ettől. Megszoktam, hogy az elmúlt időszakban mindig beszélt velem, avagy nekem, s furcsa volt, hogy ezúttal csak ült csendben, s nézett kifelé az ablakon. Ha kérdeztem valamit akkor válaszolt, viszont egyáltalán nem vitte tovább a beszélgetést. Nem tudtam ezt hova tenni, viszont legalább világossá vált számomra, hogy valóban valami problémája lehetett.

Otthon édesanyámék kedvesen üdvözölték a szőkét, s érdeklődtek a napja iránt, valamint megkérdezték tőle, hogy nem-e éhes, Ő viszont nemet mondott. Végül aztán még beszélgettek pár percet, s aztán hagyták, hogy a szobámba vonuljunk.

-Mit csinálunk?-Ült le az ágyra mintha minden rendben lenne, én viszont csupán szigorú tekintettel helyezkedtem el a székemben, s néztem le rá.

-Igazából beszélni akartam veled, azért hívtalak. Elmondanád nekem, hogy mégis mi a problémád?-Húztam fel egyik szemöldököm, s fontam keresztbe karjaim, ám Ő először úgy tett, mint aki nem igazán érti, hogy mégis miről beszélek. Játszotta a hülyét és zavartan nevetett fel, hogy azt higyjem; benéztem valamit.-Jimin! Ne játszd nekem a hülyét, tudom, hogy valami bánt téged csak azt nem tudom, hogy mégis micsoda.

-Nem szeretnék róla beszélni, Jungkook..-Hajtotta végül le a fejét, míg én nagyot sóhajtva dörzsöltem arcomat két tenyeremmel.

-A franc essen beléd Park Jimin, hogy mindig ilyen kibaszott makacs vagy! Egyszer az életben tudnál velem együtt működni? Nem akarok neked rosszat, csupán szeretném tudni, hogy mégis mi bánt. Segíteni akarok, bassza meg!-Csaptam mérgemben az asztalra, s arra számítottam, hogy a szőke majd kiabálni kezd velem, ahogyan azt ilyenkor mindig is tette, ám ezúttal csak ült egy helyben, s ujjait piszkálta. Szám belső felét böködve méregettem Őt, s már nem tudtam, hogy mégis mit kéne tegyek ahhoz, hogy beszéljen velem, mígnem gondoltam egyet, s elé guggolva térdére fogtam.-Jimin, kérlek! Ne fordulj magadba, tényleg segíteni szeretnék! Az esküvővel van baj? Szeretnéd, hogy vissza lépjünk? Ha az a baj megyek és lefújok mindent..-Álltam volna fel, am Ő váratlanul csuklómra fogott, ezzel maradásra bírva. Reménykedve néztem fel szomorú szemeibe, s láttam rajta, hogy mondott volna valamit, ám az igencsak nehezére esett. Már mindenféle rosszabbnál rosszabb dolgok jutottak eszembe, mígnem csak kinyitotta végre a száját, hogy beszélni kezdjen.

-Csak.. Össze vagyok mostanában kissé zavarodva és próbálok rendet tenni magamban. Namjoon olyan dolgokra ébresztett rá nem rég, amire a legvadabb álmaimban sem számítottam volna és be vallom őszintén, egy kissé félek.

-Tudok segíteni, Jimin? Ha igen, akkor kérlek beszéld meg velem is, lehet, hogy egy cipőben evezünk, vagy velem is fordult már elő hasonló.. Sosem tudhatod. Bízz bennem, nem akarok neked rosszat!-Simítottam arcára kétségbeesetten, s akkor először úgy éreztem, hogy akár sírni tudnék. Tehetetlennek éreztem magam, s fájt, hogy Jimin nem beszélt nekem, avagy velem. Valóban szerettem Őt, éreztem már, tudtam már egy ideje, s látni ahogyan lelkileg leépül.. Fájdalmas volt számomra. Üvölteni tudtam volna, annyira rosszul esett így látni a szőkét, hiába nem tartott oly' régóta ez az állapota.

-Nem hiszem, hogy tudnál, én..-Akadt el hirtelen, s vett egy mély levegőt, ekkor pedig feltűnt, hogy nemhogy én, de Jimin is igencsak közel állt ahhoz, hogy elsírja magát.

-Kérlek..-Suttogtam erőtlenül, s néztem szemeibe, melyek' valóságos fájdalmat tükröztek. Néztem rá, percekig csak néztem rá, s mikor már kezdtem volna fel adni a reményt, miszerint elmondja mi a baja; megszólalt.

-Azt hiszem többet érzek irántad, mint barátság..-Motyogta rettentően halkan, s szorította össze szemeit, én pedig alig akartam elhinni amit mondott nekem. Valóságosan izzadni, s remegni kezdtem, éreztem, hogy fülem, s arcom égett, torkom kiszáradt, a szívem pedig miután kihagyott egy ütemet; hevesen kezdett verni. Majd' sípolt a fülem, s zúgott a fejem, olyannyira hihetetlennek találtam amit mondott nekem. Először azt hittem, hogy viccel, ám amikor percek múltán sem szólalt meg, csak nézte ujjait; egy halovány, de annál boldogabb mosoly terült el arcomon. Lehetséges lett volna, hogy viszonozta érzéseim? Tényleg?

-Jól van, jól van! Ne aggódj!-Simítottam arcára, hisz' egyre nehezebben vette a levegőt, majd kissé közelebb másztam hozzá, hogy arcunk egy szinten legyen.-Azt hiszem én is..-Suttogtam ajkaira, s tapasztottam őket össze, mígnem a szőke hajú megdermedt karjaim közt, s hirtelen még levegőt venni is elfelejtett. Gondolom nem éppen erre a válaszra számított, s nem is erre a reakcióra, ám mikor látta, hogy komolyan gondoltam, s továbbra is csak csókoltam Őt; engedett a kísértésnek.

Tarkómra simítva viszonozta csókomat, s nagyot szusszantva dőlt a matracra, ugyanis én időközben elkezdtem Őt dönteni. Fölötte támaszkodva becézgettem mézédes ajkait, s pólója alját feltűrve cirógattam oldalát, s hasfalát, míg Ő megremegve csúsztatta enyémekhez képest kis kezét felsőm alá, s simított mellkasomra.

Állvonalán végig puszilva haladtam nyaka felé, s hintettem oda is pár puszit, valamint pár nyálasabb csókot is, végül óvatosan fogaim közé csíptem érzékeny bőrét, s meg is szívtam azt. Édesen szisszentett fülem mellett, s hajamba markolt kissé, közben továbbra sem hagyta abba mellkasom cirógatását, ahogyan én sem derekáét.

Háta alá nyúlva jeleztem, hogy üljön fel egy pillanatra, s tette is amit kértem tőle, majd egy finom mozdulattal lehúztam róla pólóját, s mellkasát csókolva eresztettem Őt vissza a matracra.

-Jungkook, Jungkook..!-Szólt rám, ahogy egyre lejjebb haladtam, én pedig várakozón néztem kétségbeesett mivoltára.-Ugye nem..?-Harapta be alsó ajkát, míg én egy félmosoly kíséretében másztam vissza, s simítottam egyik kezemmel arcára.

-Shh! Nem.-Ráztam fejemet, s nyomtam egy finom puszit ajkaira, majd pedig tértem vissza hasának kényeztetéséhez. Minden kockájára nyomtam egy-egy finom csókot, közben oldalát cirógattam szüntelenül, s bátorkodtam néha-néha megharapni, s megszívni alhasát. V vonalán végig nyalva néztem fel Jimin ragyogó szemeibe, majd nadrágja madzagát kilazítva - ugyanis szerencsémre ezúttal csak egy melegítő volt rajta - húztam le róla az anyagot. Alsóján keresztül nyomtam egy csókot péniszére, s végig is nyaltam rajta, majd nekem jobbra eső lábát vállamra dobtam, s belső combján csókoltam végig. Nyaltam, haraptam, s szívtam Őt, mígnem már úgy nézett ki, mint a 101 kiskutya összes kutyusa. Mosolyogva simítottam végig megkínzott combján, s nyomtam rá még egy csókot, majd lentebb ereszkedtem, s alsója korcába akasztva mutató ujjam húztam le róla a feleslegesnek bizonyuló anyagot.

Lassan pumpálni kezdtem farkát, közben egy óvatos puszit nyomtam makkjára, s nyelvem hegyét be is dugtam a kis lyukba, közben golyóit kezdtem masszírozni másik kezemmel. A szőke hajú azonnal hajamba kapott, s másik kezével a feje alatt lévő párnát szorongatta erősen, ám egy pillanatra se vette le rólam a szemét. Végig engem nézve sóhajtozott nagyokat, s vett mély levegőket, mígnem végig nyaltam egész méretén, s be is kaptam azt, ezzel elakasztva egy pillanatra a hangját.

Lassan szopni kezdtem Őt, közben felvettem vele a szemkontaktust, s igencsak büszke voltam magamra, ugyanis ezúttal nem öklendeztem, sőt, egészen bele jöttem a szopásba.

Egyre gyorsabban mozgattam fejemet, s egyre többször mertem Őt torokra is engedni, mígnem a szőke megremegve próbált jelezni, hogy igencsak el fog menni ezzel a tempóval, úgyhogy kiengedtem Őt számból, s egy utolsó csókot hintve makkjára másztam hozzá fel. Megkínzott lábát feltoltam, s előváladékát elkenve ujjaimon toltam fel fenekébe mutató ujjam, majd szépen lassan mozgatni is kezdtem azt, ezzel édes nyöszörögést kiváltva a szőkéből.

Második ujjamnál kicsit vártam, s csak aztán kezdtem el mozgatni őket, valamint ollózni, harmadiknál pedig a fiú ajkaira tapadtam, nehogy a kezdetleges fájdalom élvezzen nála nagyobb előnyt. Igyekeztem ellazítani a szőkét, s próbáltam elterelni a figyelmét, ez pedig egy idő után sikerült is, így hát bátran kezdtem el tágítani. Kis idő múlva érzékeny pontját is megtaláltam ujjaimmal, úgyhogy hallhattam a fiú artikulátlan nyögéseit is, persze nem sokáig, hisz' nem az volt a cél, hogy ujjaimtól menjen el.

Felegyenesedve kaptam le magamról pólómat, s bújtam ki nadrágomból is, majd egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében engedtem szabadjára farkamat is. Igencsak tocsogott előváladékomtól az alsóm, s rettentően szorított már az anyag, úgyhogy több szempontból is örültem annak, hogy szabad lett alfelem.

Hasára fektettem a szőkét, majd csípőjénél fogva fenekét felhúztam magamhoz, majd farkamat lyukához illesztettem, s makommal körözni kezdtem rózsáján. Farpofái közé csúsztattam tagomat, s csípőmmel mozogni kezdtem, mintha csak benne járnék, ezzel is fokozva a fiúban a vágyat. Marokra is fogta magát, hogy verni kezdje, ám én nagyot sóztam fenekére, s aztán ellépve tőle a szekrényemet céloztam meg. Egy nyakkendőt elő véve léptem vissza hozzá, majd kezeit háta mögé helyeztem, s csuklóinál fogva össze kötöztem őket, hogy ne tudjon magán könnyíteni. Türelmetlen..

Újfent farpofái közé csúsztattam tagomat, s újra incselkedni kezdtem vele, hiába szenvedtem ettől én is. Elégedettséggel töltött el a szőke hajú édes nyöszörögése, fáradt sóhaja, s halk könyörgése, mely' szerint dugjam végre be neki, s törődjek vele ott is. Mosolyogva simítottam félgömbjeire, s jól meg is gyűrtem őket, majd hátrébb húzódtam, s váratlanul végig nyaltam golyóitól kezdve egészen rózsájáig. Élvezettől fűtve nyalakodtam, s közben gyűrtem farpofáit, majd aztán nyelvemet lyukába toltam, s ki be dugdostam ízlelő szervem járatában.

–Jungkookh..–Sóhajtott nagyot Jimin, s aztán vett egy mély levegőt, én pedig úgy döntöttem, hogy megkímélek neki.

Mögé térdeltem, majd farkamat lyukához illesztettem, s szépen lassan be is toltam azt. Morogva hunytam le szememet ahogyan végre megéreztem szűk, s forró belsejét, majd előre hajolva végig csókoltam a fiú gerincén, s aztán előre nyúlva pumpálni kezdtem farkát, hogy eltereljem figyelmét a feszítő érzésről. Nyüszítve szorította ökölbe össze kötözött kezeit, s szemeit is össze szorította, majd mikor úgy érezte, hogy készen áll; csípőjét lendítette. Felegyenesedve fogtam kecses derekára, s kezdtem el lassan mozogni benne, s nem is tudom, hogy melyikünk nyögött hirtelen nagyobbat.

Morogva soroztam a szőke prosztatáját, s martam derekát, Ő pedig minden lökésemnél artikulátlanul nyögött magas, ámde kellemes hangján. Egyre intenzívebb lett a szex illat a kis szobában, s egyre jobban izzadtam, a hajam már teljesen vizes volt, a szőkééről nem is beszélve. Nyakamról is csak úgy folyt az izzadság, végig haladt egész felsőtestemen, valamint Jimin hátán is csak úgy gyöngyöztek az izzadság cseppek. Alhasamat minden alkalommal megcsapta a hideg, ahogyan kissé kijjebb húzódtam a szőkéből, majd nagyot csattanva érzékelte újra a meleget, persze csak egy pillanatra. Golyóim erőteljesen csapódtak Jimin fenekének, s egyébként már igencsak vörös volt félgömbje, s csípője a folyamatos csapásaim végett, s marásaim végett.

Ki húzódtam a szőkéből, majd a párnák közé feküdtem, végül segítettem Jimin-nek lovagló pózba helyezkedni. Lyukához illesztettem farkamat - hisz az Ő kezei továbbra is megkötözve voltak - Ő pedig jó kisfiú módjára már bele is ült. Ajkait össze szorítva, s szemét lehunyva vetette hátra fejét, én pedig megtartottam Őt, s csípőmet emeltem is, hogy munkámat ott folytassam ahol abba hagytam. Nem sokkal később meg is találtam G pontját, s mosolyogva fogadtam sikítását, végül elengedtem Őt, s hagytam, hogy maga pattogjon rajtam. Több sem kellett neki, azonnal mozogni kezdett rajtam, combjain pedig csak úgy dagadtak az izmok. A nyál össze futott a számban, ahogyan végig mértem a szőke hajút. Olyan tökéletes volt.

Látván, hogy már a végét járta leállítottam Őt, kezeit eloldoztam, majd újfent a matracra parancsoltam Őt, csak ezúttal hanyatt fekve. Két lábát feltoltam, s cobjaira támaszkodtam, úgy soroztam a fiú prosztatáját. Két kezével a feje melletti párnákat markolta, s a végéhez érve már nem igazán bírta nyitva tartani szemeit, ám nem hibáztattam érte. Nekem is nehezemre esett a dolog.

Nagyot nyögve engedtem forró magomag kerekded fenekébe, s nem sokkal később meg is éreztem ahogyan Ő is rám szorul, s egy magas nyögés kíséretében közénk élvez. Lábujjai is görcsbe álltak az orgazmus végett, mellkasát kidomborította, gerince ívbe feszült, szája pedig tátva maradt. Szemeit szorosan hunyta le, végül pedig elernyedve feküdt a matracon, nagyokat szuszogva. Pár levezető lökés után kihúzódtam belőle, majd pedig mellé feküdve egy csókot nyomtam nyakába, s aztán mély levegőket véve kezdtem magam, s hevesen verő szívemet nyugtatni.

●●●●

Karján végig simítva csókoltam vállára, majd dőltem hátra a kádban, közben magammal húzva a szőkét, aki lehunyt szemekkel döntötte hátát mellkasomnak. A forró víz csak úgy habzott, s csak öntötte magából a meleget, én pedig mosolyogva élveztem, hogy a szőke karjaim közt pihen, s szuszog.

–Jungkook..!–Szólított meg kis idő múlva Jimin, míg én hümmögve adtam tudtára, hogy figyelek.–Tényleg többet érzel irántam.. Mint barátság?–Kérdezte halkan, míg én kuncogva pusziltam hajzuhatagába, s aztán mondtam el, hogy egészen biztos lehet benne.–Mi lesz ezek után?

–Nem tudom..–Vallottam be őszintén, közben simítottam végig karján.–Mondjuk első sorban el jöhetnél velem randevúzni, aztán meg nézzük, hogy mégis hogyan működne köztünk egy kapcsolat.–Vetettem fel az ötletet, míg a szőke bólintott egyet.

–Nem vagyok a kapcsolatok szakértője, nem igazán tudom őket fenntartani hosszú távon.–Vallotta be, mely' végett muszáj voltam elnevetni magamat, ám nem pont azért, amit mondott.

–Miért? Engem úgy ismersz?–Kérdeztem vissza, s végre meghallhattam édes kuncogását is, melyet' már régen hallottam.–Lehet, hogy pont ezért fog köztünk működni..–Gondolkodtam el, míg Jimin csak annyit mondott, hogy "Minden bizonnyal.."

2023.03.16.

Hibákért elnézést! :c

Köszönöm, hogy elolvastad! <3

Nos, első sorban szeretném Park Jimin-t meg kérni, hogy legyen oly' szíves, és ne nyírjon már ki még az előtt, hogy a Solo számai ki jönnének🥹

( ha valakinek kellene az összes kép, az a justjikookthings instagram storymban megtalálja, vagy akár ott írjon rám, és el is küldöm őket !! )

Másodszor pedig kedves Kim Taehyung! NE SEGÍTS JIMIN-NEK A MERÉNYLETBEN!!!!!