Sóhajtva támasztottam fejemet a konyha asztalnál ülve, s a naptárat nézegettem, miközben a szüleim lehetséges opciókat soroltak fel az esküvőre. Minden nekik tetsző napot bekarikáztam pirossal, az enyémeket kékkel, Jimin-ét pedig zöldel terveztem, csak előtte még beszélnem kellett vele. Voltak olyan lehetőségek, amik nekem is jók voltak, így megesett, hogy egy-két napon két karika is volt. Természetesen az lett volna a nyertes nap, amin három szerepelt.

-Szóval két-három hónapon belül jó lenne, ha össze házasodnátok, persze ha ez Jimin-nek is megoldható, avagy kedvező. Beszéltetek már az esküvőről?-Döntötte oldalra fejét apám, én pedig bólintottam egy aprót, s közben táskámba tettem egy zöld filcet, s a naptárat.

-Virágokról volt szó és zenéről.-Mondtam kedvetlenül, mert bár szerettem a szőke hajút, azért nem akartam még ilyen fiatalon házasodni.

-Mhm, az már haladás.-Bólintott a férfi.-Nem tudod véletlenül, a szülei meg jelennek majd az esküvőn?

-Hát nem hiszem.-Forgattam szemem, s aztán rántottam vállat.-Talán a húga és a barátnője, többre ne számítsatok Jimin részéről. Lehet, hogy érdemes lenne titokban is tartani. Nem hiányzik a fejére még több baj. Ha már ilyen fiatalon házasságra kényszerítetek, legalább erre legyetek tisztelettel! Zárt körű esküvő, kis létszám, titokban. Oké?-Álltam fel az asztaltól, s meg sem várva, hogy válaszoljanak; Jimin-hez vettem az irányt.

Buszra szálltam, s onnan még kétszer szálltam át, majd pedig gyalog mentem a nagy panelhez. Dobtam egy SMS-t Jimin-nek, hogy fel mennék, Ő pedig nem sokkal később már nyitotta is nekem az ajtót, hogy fel tudjak menni.

-Hát te?-Húzta fel szemöldökét kíváncsian, én pedig kezdtem unni, hogy mindegyik Park csak ennyit kérdezett, ha meglátott az ajtóban. Végül csak Őt kikerülve léptem beljebb, s cseréltem cipőmet a vendég papucsra.-Persze, gyere beljebb..-Motyogta orra alatt Jimin, ám nem zavart ki, hagyta, hogy otthon érezzem magam. Fölényes vigyorral hajoltam meg a két szülő előtt, ahogy elhaladtam a nappali mellett, míg ők tágra nyílt szemekkel néztek rám, s csupán egy bólintással intézték el köszöntésem.

-Azóta sem beszéltél velük?-Utaltam az ősökre, Jimin pedig az ajtót becsukva maga mögött rázta fejét.

-Nem.-Adta rövid válaszát, s aztán ült le az asztala mögé.

-Beszéltem a szülőkkel, két-három hónapot adtak az esküvőre. Néhány napot már bekarikáztunk, amikor jó lenne nekünk, de nyilván kíváncsiak vagyunk a te lehetőségeidre is. Ha van kedved, akkor örülnék ha át néznéd. Ha nincs akkor szólj, vissza jövök máskor.

-Nem, nem. Add csak ide!-Nyújtotta felém kezét fáradtan, míg én szemöldököm ráncolva mértem Őt végig, s gondolkodtam. Végül kezébe csúsztattam a naptárat, s a zöld filcet, Ő pedig egy füzetet elő véve kezdte vizslatni a napokat.-Ahh, basszus. Fel adjátok nekem a leckét, egy csomó olyan nap van, amikor nem érek rá..-Túrt bele remegő kezével hajába, míg én aggódva mértem Őt újfent végig. Máshogy viselkedett, olyan fura volt. Fáradt, csendes, s mintha sírt is volna.

Nagy nehezen csak össze szedte magát, s néhány napot bekarikázott, én pedig örömmel vettem tudomásul, hogy voltak napok, amiken három karika is szerepelt. A fiú csak bágyadtan el tette füzetét, s szomorú ábrázattal nézett rám fel, hisz' én időközben össze pakoltam, s felálltam, hogy útra keljek. Ám annyira rosszul festett a szőke, hogy képtelen voltam magára hagyni.

-Szeretnéd, hogy maradjak?-Kérdeztem halkan, míg ő gondolkodás nélkül bólintott párat. Egy halovány mosollyal arcomon tettem le táskámat, s feküdtem az ágyba, Ő pedig már jött is, hogy helyet foglaljon rajtam. Számat rágcsálva simítottam pólója alá, s kezdtem el hátát cirógatni, valamint szabad kezemmel karját, Ő pedig szemét lehunyva ölelt át szorosan, s feküdt rajtam. Nem tudtam eldönteni, hogy mégis mi baja lett három nap leforgása alatt - ugyanis péntek délelőtt még jó állapotban láttam Őt - mindenesetre nem mertem rá kérdezni. Jeju-n Ő is tekintettel volt arra, hogy rosszul voltam, s nem szerettem volna beszélni, így hát nekem is tekintettel kellett legyek az Ő érzéseire, hiába voltam piszkosul kíváncsi.

-Nem szeretnék össze házasodni most még..-Szólalt meg egy idő után, míg én csendben simogattam hátát tovább, s vártam, hogy többet mondjon.-Tudod úgy gondoltam, hogy az igazi majd becsöppen az életembe, nem pedig rá leszek kényszerülve arra, hogy hozzá menjek a legnagyobb ellenségemhez.-Motyogta el, míg az én szívem kihagyott egy ütemet, hisz' kissé rosszul esett mondata.

-Ki szállhatsz, ha akarsz Jimin! A feladatod teljesítetted, nem kötelezlek semmire innentől fogva.-Vezettem kezemet hajába, s bár fájt ezt mondanom, kénytelen voltam. Szerettem Őt, s nem akartam, hogy miattam vesszenek oda fiatal évei.

-Ne érts félre, szívesen segítek neked!-Nézett fel rám, s mosolyodott el.-Ha akartam volna, akkor mondhattam volna nemet már az elején.-Vallotta be, s aztán simított végig neki jobbra eső karomon, s kulcsolta össze ujjaink.-Csak ígérd meg, hogy mellettem leszel! Ígérd meg, Jungkook!

-Megígérem, persze, hogy megígérem!-Simítottam arcára, s aztán komorodtam el.-Történt valami Jimin?

-Nem, semmi.-Rázta fejét egy lágy mosoly kíséretében, s aztán csúszott kissé feljebb, hogy egy szinten legyen velem.-Csak Namjoon miatt rá ébredtem egy-két dologra.-Suttogta magunk közé, míg én alsó ajkán végig simítva nyeltem egy nagyot, s néztem szemeibe.

-Megtudhatom mikre?-Kérdeztem halkan, ám a fiú csak oldalra döntötte fejét, s elmosolyodott.

-Úgy is megtudod idővel.-Motyogta közénk, majd pedig tapasztotta össze puháinkat. Nagyot szusszantva becézgette ajkaim, s lassan csókolva kényeztette őket, míg én pólója alját feltűrve simítottam derekára.

Két keze közé vette arcomat, s úgy csókolt tovább, közben fészkelődni kezdett, s úgy helyezkedett, hogy ölemben legyen. Végig nyaltam alsó ajkán engedélyt kérve, Ő pedig lejjebb is ejtette állát, hogy nyelvem táncba hívhassa övét.

Forró táncot jártak nyelveink, s egyre hevesebbek lettünk az idő előrehaladtával, főleg, hogy Jimin egyik kezét pólóm alá vezette, s kockáimat kezdte cirógatni. Nadrágja madzagát kilazítva jeleztem, hogy lejjebb húznám nadrágját, s feljebb is emelkedett, majd pedig alsóját is lentebb toltam, s péniszét marokra fogva kezdtem el lassan húzogatni rajta a bőrt.

Számba nyögve élvezte kezem lassú munkáját, majd finoman elvált tőlem, s nyakamba fúrva arcát sóhajtozott nagyokat, közben kénytelen volt hasfalam cirógatását abba hagyni, s csak oldalam mellett támaszkodni, hisz' kezdett gyengülni.

Hüvelykujjammal a kis lyukat is kezelésbe vettem, s kínzóan lassan kényeztettem a fiút, Ő pedig bár türelmetlen volt, s szenvedve nyöszörgött; egy szót sem szólt. Hagyta, hogy kínozzam egy picit, hogy türelmét próbára tegyem, s lassan juttassam el a csúcsra Őt.

Fejem mellett a párnába ütött hirtelen, s aztán jó erősen meg is markolta azt, majd megremegve adta át magát az orgazmus örömének, s mély levegőket véve borult nyakamba.

Nagy nehezen vissza adtam rá nadrágját, s pólója alját feltűrve újra simogatni kezdtem Őt, miközben Ő továbbra is nyakamba szuszogott nagyokat, s hajamba túrva cirógatta fejbőröm. Nyomott egy csókot nyakhajlatomba, s újfent mellkasomra feküdt, nemsokára pedig meghallhattam, ahogyan halkan horkolni kezd. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy elaludt, majd takaróját magunkra térítve hunytam le szemeim én is, s hajtottam álomra fejemet.

2023.03.14.

Hibákért elnézést! :c

Köszönöm, hogy elolvastad! <3

Jaj, Istenem! Vagyok olyan szerencsétlen, hogy megint beteg lettem, úgyhogy ha találtok benne hibát, akkor tényleg elnézést, örülök, hogy egyáltalán fel tudtam fogni, hogy mit írtam🥲

Lenne egy fontos kérdésem.. Kaptam tegnap egy ilyen üzenetet a Wp-tól;

és nem csak én, hanem BrownLiia is, viszont egyikünk sem tudja, hogy ez mégis mit jelentene.. Ráadásul nekem még csak nincs is olyan könyvem, ahol 41 rész van.. Vagy több részes könyvem van, vagy kevesebb, és jelzést sem kaptam sehova, egyik könyvemre sem, tehát abszolút nem értem, hogy mi történt 🥹 ha valaki tudja, akkor kérem írja már le nekem. Köszönöm! 🙏🏼💜