Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

21.

Talán most először féltem Jimin-től úgy igazán, alig mertem hozzá becsengetni. Szinte remegtek a végtagjaim ahogy arra gondoltam; szembe kell vele álljak. Már azt is fontolóra vettem, hogy esetleg haza megyek és nem is beszélek a szőkével, ám mielőtt ez bekövetkezhetett volna; a csengőre tenyereltem.

-Szia szépfiú, hát te?-Húzta fel szemöldökét kíváncsian MiCha, ugyanis ő nyitott nekem ajtót. Mögötte Yuna pillantott rám nagy szemekkel, ám alig látszott ki barátnője mögül, csupán a feje búbjára, s nagy szemeire lehetett rá látni.

-Jimin-hez jöttem.-Biccentettem befelé nézve, míg a lány alaposan végig mért, s aztán vonakodva ugyan, de arrébb állt. Én pedig nem is kerteltem, azonnal a szőke szobája felé vettem az irányt.

Résnyire nyitva volt az ajtó, így nem kopogtam, csupán óvatosan be nyitottam. Éppen a pólóját húzta magára, ám mikor hallotta, hogy valaki bent van; megfordult.

-Hát te?-Nézett rám kíváncsian, s aztán kezdett el szobájában pakolni. Nem volt rendetlenség, csupán egy két ruha darab hevert itt, ott, amott, ám úgy látszott, hogy ez a fiúnak igenis nagy problémát okozott, hisz' mindent össze szedett, s elhajtott.

-Beszélnem kell veled.-Ültem le székébe, míg a szőke hajú biccentett, hogy mondjam csak.-Nem tudtam le beszélni a szülőket a házasságról.-Vágtam bele inkább a közepébe, míg Jimin bólintott egyet, s közben tovább hajtogatott.

-Valahogy sejtettem.-Válaszolt, s aztán hagyta, hogy tovább beszéljek.

-Igazából rosszabb lett a helyzet.-Jelentettem ki félve, ám Jimin nem nézett rám, csupán szekrényébe kezdett el pakolni.-Azt akarják, hogy menjünk el Jeju szigetére egy hétre.-Hadartam el gyorsan, a szőke hajú pedig olyan gyilkos pillantással illetett meg hirtelen, hogy menten össze fostam még a bokámat is. Innentől kezdve egyáltalán nem érdekelte a ruhák rendje, csupán mindent be dobott a szekrénybe, s idegesen vágta be annak ajtaját.

-Mit mondasz?-Lépett felém egy lépést közelebb, ám nem volt hangos, inkább halk és kissé ijesztő.

-Sajnálom, én ne..-Akartam bele kezdeni, ám a szőke nem hagyta, hogy befejezzem mondanóm.

-Kibaszottul elegem van belőled és a problémáidból, világos?-Tette fel költői kérdését, melyre' nem tudtam mit felelni hirtelen.-Kurvára unom már, hogy körülötted csak a káosz van és állandóan magaddal rángatsz annak ellenére, hogy egyébként kurvára semmi közöm nincs hozzád.-Emelte fel hangját hirtelen, míg én szám belső felét kezdtem böködni, ugyanis kezdett felhúzni, hogy a szőke hajú rám rivallt.

-A fasznak mész akkor bele az ajánlatba, hogyha utána meg visszavonulót fújsz?-Rivalltam rá én is, a következő pillanatban pedig már kaptam is egy istenest pofont. Azonnal be kussoltam, s hirtelen még csak azt sem tudtam, hogy hol vagyok, nemhogy még vissza is vágjak a szőke hajúnak.

-Ne merj engem ócsárolni!-Jelentette ki dühösen, s aztán ment ki a szobából. Elképedve néztem utána, közben kezemmel folyamatosan arcomat fogtam, ugyanis úgy égett, hogy majdnem össze pisiltem magam. Biztos voltam benne, hogy tenyere nyoma az arcomon ékeskedett.

Legnagyobb meglepetésemre Jimin egy jeges zacskóval tért vissza a szobába, s fújtatva nyújtotta azt felém, én pedig bizonytalanul ugyan, de elvettem azt, s meg is köszöntem. Le ült elém az ágyra, s alsó ajkába harapva kezdett el gondolkodni, végül aztán kisvártatva megszólalt.

-Mikor indulunk?-Nézett rám remény veszetten, az én szemeimben viszont a remény csillant meg, s hála, miszerint a fiú mégsem hagy egyedül.

-Amikor gondoljuk.-Rántottam vállat, Jimin pedig gondolkodni kezdett.

-Jól van! Nekem jövőhéten szerdán lesz egy tánc fellépésem a színházban, de utána mehetünk.-Adta be végül a derekát, míg én a hirtelen ért meglepettségtől vezérelve felpattantam a székből, s a szőkét magamhoz rántva öleltem őt szorosan karjaim közé.-Jól van, nem kell a gerincem ketté törni.-Puffogott Jimin, míg én egy széles vigyor kíséretében elengedtem őt, úgy néztem le rá.-Na húzd haza a beled, nekem találkozóm van!-Lökött ki a szobából, én pedig eleget is tettem kérésének; már a lakásban sem voltam.

Kétség kívül hálás lehettem Jimin-nek, s sokat kellett neki köszönjek, valamint ezért vissza adjak. Még azt is számításba vettem, hogy itt valószínűleg már nem lesz elég a farkam által nyújtott teljesítmény. De nem érdekelt. Tényleg hálás lehettem Jimin-nek, hogy ennyi mindent be vállalt értem annak ellenére is, hogy egyáltalán nem kedvelt. Amit persze meg is tudtam érteni, én sem kedveltem volna magamat az ő helyében.

Még aznap el mondtam a szüleimnek a nagy hírt, miszerint Jimin benne van a kirándulásban. Persze erre csak annyit kaptam válaszul, hogy tudták ők, hogy neki nem lesz probléma és csak én vagyok ennyire hisztis kölyök. Erre inkább nem is mondtam semmit, csupán annyit fűztem még hozzá, hogy csak szerda után tudunk elindulni. Nem volt problémájuk belőle.

Én már el is kezdtem pakolni még aznap, ugyanis úgy voltam vele, hogy ha már ebbe a helyzetbe kényszerültem, akkor legalább időben össze szedem a nekem kellő dolgokat és nem az utolsó pillanatban kezdek el pakolászni. Egyébként nagyon meg voltam lepődve azon, hogy Jimin milyen gyorsan be adta a derekát. A szülei egyáltalán tudnak róla? Bár ideges volt, szinte nem is gondolkodott azon, hogy jöjjön-e vagy se. Bár véleményem szerint úgy volt vele, hogy ha már ekkora szarban van, akkor egy ingyen "nyaralás" ki jár neki a szülők jóvoltából. Ezt pedig teljes mértékben meg tudtam érteni, fordított helyzetben lehet, hogy én is kihasználtam volna az alkalmat. Különben tényleg hülye lett volna kihagyni egy utazást Jeju szigetére.

-MiCha!-Kerestem fel hétfőn a lányt, aki unottan fordult felém, melytől' továbbra is a hideg rázott. Bár MiCha nem hasonlított Jimin-re, az ilyen alkalmakkor kétség kívül ő jutott róla eszembe. Ettől pedig a szőr is fel tudott volna állni a hátamon.

-Igen?-Döntötte oldalra fejét, míg én két barátnőjének jeleztem egy biccentés kíséretében, hogy szeretnék a lánnyal négyszemközt beszélni, úgyhogy jó lenne, ha tipliznének. Szerencsémre vették az adást, s bár szemforgatva ugyan, de távoztak.

-Jimin-nek tényleg tánc fellépése lesz szerdán?-Kérdeztem rá kerek-perec, hisz' nem voltam biztos abban, hogy a fiú igazat mondott nekem. Viszont szerencsére kielégítő választ kaptam. Vagyis..Többé kevésbé.

-Ja, a színházban. Utána viheted Jeju-ra. Aztán nekem szépen bánj vele! Különben meg remélem tudod, hogy sokkal jössz neki ezért! Nemhogy Jimin, de még én is hazudtam a szüleinknek.-Forgatta meg szemeit, míg én értetlenül pislogtam párat.

-Miben?

-Szerinted?-Nézett rám úgy, mintha fogyatékos lennék.-Mindenben. Nem gondoltad tán, hogy majd el mondjuk, hogy Jimin valószínűleg hozzád megy? Ha csak kamuból is, de hozzád megy. Meg hogy ezért mentek Jeju-ra is. Ha kérdezik, akkor pár haveroddal mentek. Marha..-Forgatta meg szemeit, s aztán hagyott magamra a folyosón. Szám belső felét böködve néztem utána, végül aztán fújtatva megindultam a következő órám terme felé. Faszom Park család...

2023.02.26.

Hibákért elnézést! :c

Köszönöm, hogy elolvastad! <3

8K olvasó. Köszönöm !!!! 🫶🏻🤍

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro