Nem tudtam hová tenni a hétvégét, mindenesetre egy biztos volt; még jobban utáltam Park-ot, mint előtte bármikor is. S azt is felettébb gyűlöltem, hogy így irányított. Bár az ágyban alá vetett volt, mindig tudta, hogy hogyan csábítson el. S még akkor is képes volt erre, amikor nem akart semmit. Mint azon a nyamvadt bulin. Semmit nem csinált, viszont én olyan mérhetetlenül ideges lettem, hogy kénytelen voltam őt magammal rángatni. Egyszerűen képtelen voltam hagyni hogy mást csókoljon azokkal a kívánatos ajkakkal.

-Te, Jeon!-Biccentett felém a távolból egy srác, akinek őszintén szólva nem tudtam, hogy mi a neve, de még csak azt sem, hogy vajon milyen évfolyam lehetett.-Hallom össze melegedtél a kis Park-al, milyen az ágyban?-Lökött meg játékosan, ám én vérben forgó szemekkel néztem le rá, s ragadtam meg gallérjánál fogva.

-Te ezt honnan a faszból hallottad?-Morogtam kettőnk közé, s látszólag meg is ijedt a srác, így gyorsan válaszolt, hogy minél hamarabb szabadulhasson.

-Láttak titeket Hoseok buliján.-Hadarta el gyorsan, miközben kétségbeesetten kapott a még mindig garbóját szorongató kezem után.-Majdnem az egész iskola tudja.-Árulta el, én pedig egy mély levegőt véve engedtem el őt, s aztán hagytam, hogy el szaladjon.

Ködös fejjel indultam ki az ebédlőből, hogy Jimin-t meg keressem, s szerencsére nem is kellett oly' sokat menjek, hamar meg leltem az egyik tizedikes lány társaságában. A csaj nagyon magyarázott neki valamit, egy tincsét füle mögé tűrte, s aztán minden bizonnyal randira hívta a srácot, aki száját húzva, s elnézést kérve utasította őt vissza. Meg sem várva, hogy mi lesz a végkimenetele a beszélgetésnek léptem oda hozzájuk, s álltam meg a srác előtt.

-Te! Tipli!-Biccentettem a lánynak, akit kétszer sem kellett kérni, már húzta is a csíkot a francba.

-Mit akarsz, Jeon? Azt hittem megbeszéltük, hogy a hétvége után nem leszünk puszi pajtások..-Forgatta meg szemeit, s csukta be szekrény ajtaját, úgy nézett rám unottan.

-Te tudsz róla, hogy az iskola nagy része tudja, hogy mi dugunk?-Förmedtem rá, viszont ő egyáltalán nem volt meglepve ennek hallatán, de még csak mérges sem volt.

-Mindenki tudja.-Rántott vállat, s azzal faképnél is hagyott volna, ha én nem rántom őt vissza magamhoz.

-Ez így nincs rendjén, nem akarom, hogy mindenki azt higgye, hogy én..

-Nézd Jeon, nem tudok azzal mit kezdeni, hogy te nem akarod, hogy mindenki rá jöjjön a mocskos kis titkodra, miszerint igenis buksz a dákóra.-Bökött mérgesen mellkasomra, melyet meglepve, s nagy szemekkel fogadtam.-Nem kellett volna féltékenységi jelenetet rendezz az év egyik legnagyobb buliján, s lekapnod mindenki előtt, mikor tudod nagyon jól, hogy egy olyan ember bulijában vagy, ahol nem csak egy-két ember lézeng, hanem akár száz is. Mire számítottál? Hogy senki nem fogja észre venni? Jeon kibaszott Jeongkook vagy, tudhattad volna, hogy ennek lesz visszhangja. És ezt ne merészeld rajtam le verni, mert rohadtul nem én vagyok a hibás. Ha nem akarod, hogy azt higgyék, hogy meleg vagy, akkor ne támadj le mindenki előtt, mint holmi felbőszült bika!-Vágta fejemhez durva - ám sajnos igaz -, szavait, s aztán könnyű szerrel magamra is hagyott. Ideges volt, látni lehetett járásán, s persze ez alól én sem voltam kivétel. Nyelvemmel szám belső felét kezdtem böködni, ahogyan azt mindig is tettem ha ideges voltam, s sebes léptekkel indultam meg a termem felé. Bár szerettem volna be húzni Jimin-nek; igaza volt. Erről kivételesen én tehettem ezúttal, s már csak ezért sem lett volna fair be húzni neki. Főleg nem az iskola kellős közepén. Mindenesetre azért úgy éreztem, hogy megérdemelte volna.

-Mi van veled Jeon?-Biccentett Jackson, s kíváncsi tekintettel nézte végig, hogy le ülök a helyemre. Minho is hasonló képpen nézett rám, a válaszomat várták mindketten.

-Ti tudtátok, hogy az egész iskola tudja, hogy...-Kezdtem bele ingerülten, mígnem Minho szavamba vágva fejezte be a mondatot helyettem.

-Hogy dugtok? Persze.-Rántott vállat lazán, s aztán döntötte oldalra fejét egy igencsak értetlen grimasz kíséretében.-Te nem tudtad?

-Hát geci, nem!-Akadtam ki hirtelen, s csaptam az asztalra, mely' végett az egész terem engem nézett. Puffogva dőltem hátra, s fontam keresztbe karjaim, egyedül annyiban reménykedtem, hogy gyorsan elfelejti ezt a pletykát az iskola. Minden csoda három napig tart, ugyebár így tartja a mondás, na de egy ilyet nem hittem, hogy mindenki oly' könnyen elfelejt. Főleg, hogy a mi iskolánk amúgy is egy rohadtul pletykás közösséget tudhat magáénak.

Féltettem a hírnevemet, ráadásul nem is kicsit, s úgy éreztem, hogy jogosan teszem ezt. Ha mindenki azt hiszi, hogy meleg vagyok, akkor nagy eséllyel egy lány sem akar majd a továbbiakban alám feküdni. Nekem pedig nem volt kedvem minden alkalommal bárba vagy diszkóba menni akárhányszor kanos voltam. Márpedig én eléggé gyakran voltam az, szerintem ez egyértelmű.

Na meg azért nálam is van egy határ. Jeon Jeongkook vagyok, nem juthatott erről a nevéről az embereknek eszükbe az a szó, hogy meleg. Én igenis heteroszexuális voltam, vagyok, s leszek. Ezen pedig semmilyen buliban elcsattant csók nem változtathatott. Főleg nem az iskola legnagyobb melegével.

Nap végére sem tudtam megnyugodni, s ez sajnos abból is látszott, hogy egy egész doboz cigit el szívtam fél órán belül. Engem tényleg nagyon idegesített, hogy híre ment a Jimin-el töltött esténknek. Nem tudtam elfogadni, hogy engem bárki is úgy állítson be, hogy meleg vagyok.

-Hallod Yumi!-Biccentettem a lánynak, aki éppen az iskolából jött ki, így pont el tudtam kapni őt. Nem nézett ki rosszul, úgyhogy úgy voltam vele; jó lesz aznapra.

Érdeklődve pillantott felém, s egy lágy mosolyt is megengedett magának ahogy rám nézett, úgy kérdezte meg, hogy mit szeretnék tőle. Három barátnője is kíváncsi volt, türelmesen várták, hogy vajon mit akarok a lánytól, bár szerintem egyik sem volt hülye.

-Szükségem lenne egy menetre.-Jelentettem ki, míg ő elgondolkodva döntötte oldalra fejét, s aztán csettintettt, mintha csak eszébe jutott volna valami.

-Jimin még edzeni van, szerintem utána rá ér.-Mondanom sem kell, az állam a padlót verdeste mikor ezt kiejtette a száján. Azt hittem, hogy menten falnak megyek, s éreztem, hogy hogyha nem lány lett volna, akkor gond nélkül pofán is vertem volna. Ám helyette csak élesen szívtam be a levegőt, s úgy néztem le rá.

-Rád gondoltam, nem Jimin-re, nem vagyok buzi.-Jelentettem ki mérgesen, agyamat pedig már régen ellepte a vörös köd, öklöm is ökölbe szorult hirtelen. Nem tudtam el hinni, hogy komolyan ezt mondta a lány, azt hittem, hogy menten megtépem annak ellenére, hogy ő egy nő.

-Ahm..-Pillantott el rólam zavartan, s feje pillanatok alatt olyan lett, mintha egy rák lenne. Zavarba jött, ezt tagadni sem tudta volna.-J-jó, mehetünk, rá érek! Bocsi..-Húzta el száját, míg én csak nagyot fújtatva mondtam annyit, hogy tök mindegy, csak haladjunk. Fel baszott, s már csak ezért is minél hamarabb dugni akartam. Ha már kellő képpen felhúzott, akkor legalább hadd vezessem le a stresszt rajta. Ribanc..

2023.02.19.

Hibákért elnézést! :c

Köszönöm, hogy elolvastad! <3