-Jimin, bazdmeg! Nem folytathatod ezt így tovább!-Rázta fejét MiCha rosszalló tekintettel, közben mérgesen harapott kekszébe.-Előbb vagy utóbb, de rossz vége lesz.

-Ne aggódj ennyit, nem lesz semmi baj! Csak szexelünk.-Rántottam vállat lazán, s aztán vettem el én is egy darab kekszet.-Mi rossz történhetne?-Ráncoltam szemöldököm, ugyanis valamiért nem fért a fejembe, hogy MiCha mégis miért aggódott ennyire.

-Nem tudom, mondjuk valamelyikőtök szerelmes lesz?-Kérdezte inkább, mintsem kijelentette, viszont én csak nevetni voltam képes ezen az abszurd mondaton.

-Szerelmes?-Néztem rá hitetlenkedve, s aztán horkantva szemet forgattam.-Kérlek! Jungkook egyenes, mint egy műanyag vonalzó, én pedig nem vágyom kapcsolatra, sőt! Tökéletesen meg vagyunk így.-Kaptam be egy falat chipset, s aztán bólintottam elismerően. Finom.

-Egyenes? Téged húz farokra szabad idejében, nem hiszem, hogy olyan hetero lenne ő, mint ahogyan azt állítja..-Rázta fejét, majd nézett karórájára.-Nekem most mennem kell, mert randim lesz Yuna-val. Te pedig gondolkozz el azon, amit mondtam neked! És vigyázz magadra!-Legyezte felém mutató ujját, majd nyomott egy puszit fejem búbjára, s már a szobámban sem volt. Nevetve néztem utána, s ráztam meg enyhén fejemet, végül az ágyamra hasaltam, s az interneten kezdtem nézelődni. Annyira unatkoztam, hogy a létező összes friss hírt végig görgettem, s Facebook-on is az összes létező szarra rá nyomtam. Az instát is már lassan az aljáig görgettem, viszont hamar unalmassá vált ez is. Végső elkeseredettségemben maradt a TikTok, amivel mondjuk eléggé sokáig el tudtam szórakozni.

Másfél óra múlva úgy döntöttem, hogy nem punnyadok tovább, hanem inkább össze szedem magam, s el ugrom edzeni. Lelkesen indultam neki, s bele is éltem magam az ötletbe, viszont sajnos nem jött az össze, ugyanis az előtérben drága nevelő anyám megállított.

-El kéne menni a boltba pár dologért, el ugranál nekem, ha szépen meg kérlek?-Döntötte oldalra fejét kíváncsian, nekem pedig nem volt szívem nem-et mondani neki, hiába a nyelvem hegyén volt.

-Persze!-Vettem el tőle a bevásárló listát, míg ő széles mosollyal köszönte meg segítségem, s aztán engedett utamra. Somolyogva hagytam el a házat, s valamiért jó kedvem lett attól, hogy csupán ezzel az apró gesztusommal ekkora örömet tudtam neki okozni. Szinte ragyogott a szeme mikor igen-t mondtam kérésére.

Mivel az edzési tervem nem jött össze, így kocogva tettem meg a távot a boltig, hogy legalább ennyi mozgást véghez vigyek. Bár nem volt kedvem vásárolgatni, úgy voltam vele, hogy legalább el szalad az idő. Ellenben a többi emberrel, én utáltam a hétvégéket. S igen, azért; mert nem volt iskola. Én szerettem be járni, furcsa módon tanulni is szerettem, imádtam táncolni, s a barátokkal lenni. A hétvégék unalmasak voltak. Persze nem mindig, csupán akkor, ha éppen nem volt programom. S most ez is egy ilyen hétvége volt.

-Citrom, alma, narancs..-Motyogtam magam elé a listákon szereplő dolgokat, s csalódottan vettem tudomásul, hogy csokoládé nem szerepelt rajta. Na nem mintha nem vehettem volna magamnak bármikor, s mindemellett nem mintha ehettem volna. A tánc miatt ez nem mindig fért bele.-Kurkuma..-Ráncoltam szemöldökömet, a következő pillanatban pedig teljes erővel neki mentem valakinek.

-Nem tudsz a lábad elé fi..-Mérgelődött volna az előttem álló, ám aztán hirtelen csendesedett el. Vontatottan néztem fel rá, s az ismerős alak láttán azonnal meg kellett forgassam szemeimet, szinte már önkéntelenül. Mindenkire számítottam, csak rá nem.

-Szia neked is, Jungkook!-Akartam őt ki kerülni, viszont a fekete hajú váratlanul karom után nyúlt, s vissza tartott.

-Mi járatban erre?-Kérdezte meg lazán, mely' számomra igencsak furcsa volt. Egyrészt nem szoktunk beszélgetni, másrészt pedig nem eléggé egyértelmű, hogy mit keresek egy boltban?

-Hát jelenleg kurkumát keresek, mivel nincsen jobb dolgom, úgy körülbelül egész hétvégére.-Sóhajtottam végül nagyot, s aztán bele törődtem, hogy a fekete hajú nem igen akar rólam le szállni, ugyanis én hiába indultam meg, hogy ezzel le rázzam magamról, ő jött utánam.

-Az mi a faszom?-Ráncolta szemöldökét értetlenül, s ekkor egy pillanatra meg is nyugodtam. Ezek szerint nem én voltam az egyetlen, aki nem tudta, hogy mi az a kurkuma.

-Nagyon jó kérdés..-Néztem magam elé tanácstalanul, majd aztán elgondolkodva pillantottam a mellettem állóra.-Apropó kurkuma..Te mi járatban erre?-Néztem szét, hátha a két hülye haverjával jött piát venni, viszont legnagyobb meglepetésemre csupán egy banános tejet tartott fel a magasba ezzel jelezvén, hogy ő csupán ennyiért ugrott le a boltba.-Mhm, világos.-Bólintottam ajkaim össze préselve, s szerintem senkit nem lepek meg azzal, ha azt mondom; be is döglött köztünk a beszélgetés. Hát igen, valahol nem is lepődtem meg ezen.

-Hé! Ez nem kurkuma?-Mutatott el az egyik irányba, míg én szélesen vigyorogva vettem tudomásul, hogy de bizony az.

-Mm, valakinek igencsak jó szeme van, azt kell hogy mondjam.-Mosolyodtam el hálásan, s aztán indultam meg a kasszák felé, hisz' ez volt az egyetlen dolog, ami még hiányzott a listáról. Sőt, voltam olyan kedves, hogy még Jungkook banános tejét is kifizettem.

A bolt előtt tanácstalanul néztem a fekete hajúra, s ő is hasonlóképpen nézett rám vissza, így hát esetlenül intettem neki egyet.

-Akkor szia..-Indultam volna meg az ellenkező irányba, mígnem Jungkook váratlanul karom után kapott, s aztán szembe fordított magával.

-Nem lenne kedved velem tölteni a napot, ha már úgy sincs programod? Ne érts félre, nem leszünk puszi pajtások, csak már meg öl az unalom és szemmel láthatóan téged is.-Nézett rajtam végig, amit csak szemforgatva fogadtam, végül aztán mérlegelni kezdtem a helyzetet. Igaza volt, meg evett a fene, s a nyű, annyira eluntam már az egész életem. Végül csak sóhajtva néztem karórámra, s adtam neki rövid válaszom.

-Ha vissza kísérsz a cuccokkal, akkor veled tartok.-Emeltem magasba a szatyrot, amit mosolyogva el vett tőlem, s aztán meg kért, hogy vezessek, hisz' nem tudta, hogy hol lakom. Furcsán éreztem magam, soha nem töltöttem azelőtt időt kettesben a fiúval, s be vallom őszintén, nem is gondoltam volna soha sem, hogy valamikor el jön majd ez a nap is. Mondjuk nem mintha bármikor is vágytam volna rá.

2023.02.17.

Hibákért elnézést! :c

Köszönöm, hogy elolvastad! <3