/Laurens/

Jól van, jól van. Erről beszélek itt!

Most mindenki köszöntse a koszorúslányt

Angelica Schuylert!

/Angelica/

Igyunk vőlegényre!

/Összes férfi/

A vőlegényre!

A vőlegényre!

/Összes nő és férfi/

A vőlegényre!

/Angelica/

A mennyasszonyra!

/Összes nő/

A mennyasszonyra!

/Összes férfi/

A mennyasszonyra!

/Összes nő és férfi/

A mennyasszonyra!

/Angelica/

A nővéredtől

/Összes férfi/

Angelica!

/Összes nő/

Angelica!

/Összes nő és férfi/

Angelica!

/Angelica/

Ki mindig melletted áll

/Összes férfi/

Melletted áll!

/Eliza és a nők/

Melletted áll!

/Angelica/

Az egybekelésetekre

/Eliza és a nők/

Az egybekelésre!

/Összes férfi/

A felkelésre!

/Angelica/

És a reményre, hogy majd talán

/Összes férfi/

Majd talán!

/Eliza és a nők/

Majd talán!

/Angelica/

Légy mindig...

/Hamilton és a férfiak/

Mindig —

/Angelica/

Elégedett

/Hamilton és a férfiak/

Visszajátszás —

/Rögzített anyagok/

Visszajátszás, visszajátszás

Menthetetlen, az ég, az ég

Beléjük fulladok

Fulladok, visszajátszás

Emlékszem arra az éjre, amit tán (visszajátszás)

Emlékszem arra az éjre, amit tán (visszajátszás)

Emlékszem arra az éjre, emlékszem arra —

/Angelica/

Emlékszem arra az éjre, amit tán

Megbánok az életem többi részére

Emlékszem, ahogy azok a katona fiúk

Egymáson estek át, várva a dicséretünkre

Emlékszem arra az álomszerű gyertyafényre

Mint egy álomra, amivel nem jutsz dűlőre

De Alexander, sosem feledem, mikor

Először láttam az arcod

Sosem leszek ugyanilyen

Értelmes szemek egy éhség- lakta keretben

És mikor köszöntél, „szia" elfeledtem a fránya nevem

Tedd a szívem a tűzzé, mintha égnék

/Teljes Társulat/

Ez nem egy játék...

/Hamilton/

Megtörsz, mint egy nő, aki sosem volt elégedett

/Angelica/

Nem értelek téged, ez biztos. Elfeleded magad

/Hamilton/

Olyan vagy, mint én. Sosem vagyok elégedett

/Angelica/

Ez így van?

/Hamilton/

Sosem voltam elégedett

/Angelica/

A nevem Angelica Schuyler

/Hamilton/

Alexander Hamilton

/Angelica/

Honnan jött a családod?

/Hamilton/

Lényegtelen. Még hátravan milliónyi dolgom

De csak várj, csak várj...

/Angelica/

Szó- szó-szó —

Szóval ilyen érzés összeilleni valakivel

Aki te szinteden áll! Mi a fene ez a kapás?

Ez a szabadság érzése, a fényt látván

Ez Ben Franklin, kezében a kulcs és a sárkány! Látod már?

A beszélgetés két perc volt, talán három

Minden teljes egyetértésben ment, ez

Egy álom, egy csipetnyi tánc

Egy kis pózolás, egy kis hozzáállás

Flörtölt egy kissé, de adtam neki esélyt

Kérdeztem a családjáról, hallottad mit felelt?

Ujjaival babrált, nézett ferde szemmel?

Nincstelen, rég nem bánt pénzzel

Jóképű fiú, és még tudja is!

Pihés szakállú, és még csak nem is növeszti!

El akarom vinni messzire innét

Aztán megfordulok, látom a húgom arcát, és ő...

/Eliza/

Menthetetlen...

/Angelica/

És tudom, hogy ő...

/Eliza/

Menthetetlen...

/Angelica/

És a szeme csak...

/Eliza/

Menthetetlen...

/Angelica/

És rájövök

/Angelica és a Társulat/

Három alapvető igazságra pontosan egy időben...

/Hamilton/

Hová viszel engem?

/Angelica/

Éppen készülök megváltani az életed

/Hamilton/

Akkor mindenképp vezesd az utat

/Társulat (Kivéve Angelica)/

Egyes szám!

/Angelica/

Egy lány vagyok a világban, amiben

Az a dolgom, hogy családom gazdaggá tegyem

Apámnak nincs fia, így én vagyok aki

A társadalmi rangját megemeli

Így én vagyok a legidősebb, a legelmésebb és a pletyka

New York város ármányosai közt

És Alexander nincstelen

Ha! Ez nem jelenti, hogy kevésbé kell nekem

/Eliza/

Elizabeth Schuyler. Örvendek a találkozásnak

/Hamilton/

Schuyler?

/Angelica/

A húgom

/Társulat/

Kettes szám!

/Angelica/

Mögöttem jár, mer' én vagyok az egyik Schuyler nővér

Ez előlépteti a rangját

Naivnak kell lennem, hogy ezt félretegyem

Talán ezért mutattam be neki Elizát

Most ezért a mennyasszonya

Ügyes vagy, Angelica, igaza lett

Sosem leszel elégedett

/Eliza/

Köszönöm a szolgálatot, amit tettetek

/Hamilton/

Ha a háborút azért kellett megvívnunk, hogy itt találkozzunk, akkor már megérte

/Angelica/

Rátok hagyom a többit

/Társulat/

Hármas szám!

/Angelica/

Ismerem a húgomat, mint ahogyan a saját eszem

Olyat, aki ilyen megbízható vagy kedves, nem találsz sosem

Ha elmesélem neki, hogy szeretem, csendben lemondana

Az enyém lenne

Így szólna, „Minden rendben"

/Angelica és a Társulat/

És hazudna

/Angelica/

De mikor átálmodozom az éjszakát

Alexander szeméről

Ahogy romantizálok, vajon mi

Lett volna, ha nem mérem

Fel oly' gyorsan

Legalább az én drága Elizám a felesége:

Legalább az életemben maradhat a szeme...

/Angelica/

A vőlegényre!

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

A vőlegényre!

A vőlegényre!

/Összes nő és férfi (Kivéve Hamilton és Eliza)/

A vőlegényre!

/Angelica/

A mennyasszonyra!

/Összes nő (Kivéve Eliza)/

A mennyasszonyra!

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

A mennyasszonyra!

/Összes nő (Kivéve Eliza)/

A mennyasszonyra!

/Angelica/

A nővéredtől

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

Angelica!

Angelica!

/Eliza és az összes nő/

Angelica!

/Angelica/

Aki mindig melletted áll

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

Melletted áll

/Eliza és az összes nő/

Melletted áll

/Angelica/

Az egybekelésetekre

/Összes férfi nő és férfi (Kivéve Hamilton)/

Az egybekelésre!

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

A felkelésre!

/Angelica/

És a reményre, hogy majd talán

/Összes férfi (Kivéve Hamilton)/

Majd talán!

/Eliza és a nők/

Majd talán!

/Angelica/

Légy mindig

/Összes nő és férfi (kivéve Angelica)/

Mindig –

/Angelica/

Elégedett

/Eliza és a nők/

Elégedett

/Hamilton és a férfiak/

Elégedett

/Angelica/

És én tudom...

Boldog lesz a menyasszonyaként

És én tudom...

Ő sosem lesz elégedett

Én sosem leszek elégedett