Igyekeztem nem egy Wikipédia szócikket csinálni a vámpíros regényemből, de akit érdekelnek a megemlített érdekességek (természettudomány, történelem, földrajz, mitikus lények, egyéb), itt találhat egy bővebben kifejtett összefoglalót róluk.

Természettudomány

A csírahiány gyakoriságára vonatkozó konkrét adatok jelentősen eltérnek egymástól. A tejfogazatban ritka, 0,5–1% az előfordulási arány, míg ez a maradófogazatban 1,6–9,6 % körül mozog. A leggyakoribb formája a hiányzó bölcsességfogak, de gyakran hiányoznak a második kisőrlők, a felső kismetsző fogak, valamint az alsó középső metszőfogak is. |1|

A fagypont alatti hideg közvetlen következményeként a sejtekben található víz megfagy, a jégkristályok roncsolják a sejteket, és azok azonnal elpusztulnak. Negyedfokú fagyási sérülés esetén a bőr, az izomszövet és még a csont is elhal. Az érintett szövet elfeketedik, szárazzá válik, mumifikálódik. |1|

A középkori tudomány és orvoslás nem tudta megmagyarázni a porfíria betegség egyik formája, az eritropoetikus porfíria (EP) típus tüneteit, az emberek pedig túlvilági magyarázatokat, hiedelmeket szőttek az ilyen emberek köré. Leggyakrabban vámpíroknak kiáltották ki őket. Sok ártatlan embert közösítettek ki, öltek meg, vagy haláluk után háborgatták sírhelyüket. Az ártatlan áldozatok külseje betegségük előrehaladtával egyre riasztóbbá vált. A porfirin-lerakódás az arc és a kezek súlyos deformációját okozhatta. A nap elől el kellett bújniuk, csak éjszaka közlekedhettek, mivel bőrüket a fény hatására hólyagok borították el, szemük is erősen fényérzékeny volt, az arcbőr szemkörnyéki zsugorodása miatt karikás farkasszem alakult ki. Arcuk beesett, bőrük hófehér lett, az ínysorvadás miatt szájuk torzult, a szemfogak agyaraknak tűntek, és szinte vér színűt vizeltek, amiből természetesen arra következtettek, hogy vért is ittak. |1|

A köröm a bőr irharétegének módosult részéhez (a körömágyhoz) rögzül. A karom és a köröm közti legfontosabb felépítésbeli különbség a szemmel látható vastagság mellett, hogy míg előbbi két rétegből áll, utóbbi csak egyből. A karom esetében van az unguis, ami a keményebb külső réteg, illetve a subunguis, ami egy puhább, alsó réteg. A köröm csak unguisból áll, a subunguis rész hiányzik. |1|

Nők esetében évente legfeljebb négy véradás (4 alkalom/365 nap), férfiak esetében meg évente legfeljebb öt véradás (5 alkalom/365 nap) engedélyezett. Minimum nyolc hétnek (56 napnak) kell eltelnie két teljes véradás között. |3|

A polidipszia kifejezés jelentése: túlzott szomjúságérzés. Felnőttek esetében polidipsziának szokás tekinteni a napi 3,8 litert meghaladó folyadékfogyasztást. Egyik fő oka a cukorbetegség vagy az azt megelőző állapot. |4|

A vízmérgezés akkor alakul ki, mikor a szervezet nátriumháztartása felborul a hirtelen történő nagy mennyiségű víz fogyasztásának hatására. Tünetei: szédülés, hányás, fejfájás, zavarodottság, letargia, kimerültség, étvágytalanság, érzékenység, izomgyengeség, eszméletvesztés, kóma. |4|

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban. |6|

A melatonin az alvási ciklust irányító hormon. Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. A melatonin képzését a hipotalamusz vezérli a fény-sötétség változásairól kapott információ alapján, majd a tobozmirigy választja ki. |8|

Az óriásalka a legnagyobb alkafaj volt, magassága mintegy 75 cm, tömege 5 kg körül lehetett. Tollazata és csőre fekete-fehér, lábai fekete színűek voltak. Skandináviában és Északkelet-Amerikában a késői kőkorszakban már vadászták, Labradorban az i. e. V. századtól vannak erre utaló nyomok. A húsáért, tojásaiért és a pehelytollaiért zajló intenzív vadászata a VIII. századtól kimutatható. Mikor végül a kihalás közelébe sodródott, már a madárgyűjtemények megbecsült és értékes ritkaságaként is vadászták. A Brit-szigeteken a skóciai Saint Kilda-szigetcsoport szirtjein ölték meg az utolsó példányt 1840-ben, állítólag azért, mert boszorkánynak nézték. A „pingvin" szó számos nyugat-európai (pl. a baszk) nyelvben eredetileg erre a madárra vonatkozott. Az óriásalka a mai értelemben vett pingvinekkel azonban nem állt közelebbi rokonságban. |12|

Konvergencia alatt az evolúcióbiológiában azt a folyamatot értjük, mely során nem szoros rokonsági kapcsolatban lévő élőlényeken egymástól függetlenül hasonló jellegek jelennek meg a hasonló környezethez vagy ökológiai fülkéhez való adaptáció során. |12|

Az emberek számára javasolt napi ivóvízmennyiség változó . Tevékenységtől, életkortól, egészségi állapottól és környezettől függ. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (rövidítve EFSA) napi 2,0 liter teljes vízfogyasztást javasol a nőknek, és 2,5 litert a férfiaknak. |12|

Rh-összeférhetetlenség akkor alakul ki, ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzaté pedig Rh-pozitív, és az anya immunrendszere korábban már találkozott Rh-pozitív vörösvértestekkel (szenzitizáció). |12|

A nátrium-citrát igen széles körben alkalmazott ízesítőszer az üdítőitalok és az energiaitalok esetében. Infúziós vérkészítményekben adagolva gátolja a véralvadást, mivel a citromsavval együtt képes megkötni a kalciumot. Vérplazma készítményben hígítószerként alkalmazott. |13|

A szem alapvetően nagyon gyorsan képes alkalmazkodni ahhoz, ha sötét helyről megy ki az ember a fénybe. Nem feltétlenül kellemes érzés, de néhány másodperc alatt hozzászokik a szem. Viszont vonatkozó tanulmányok szerint akár 25 perc is kellhet ennek a fordítottjához, vagyis majdnem egy fél órára van szükség, hogy a világos után a sötétben is a lehető legjobban lássunk. Ez a probléma viszont kiküszöbölhető, ha az egyik szem mindig sötétben van, és a szemkötő csak a másik szemre kerül, ha a szükség úgy kívánja. |16|

A keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség) a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre. Nagyobb nyomáson megnő a belélegzett gázok oldékonysága a vérplazmában és a szövetekben, így azok nagy mennyiségű nitrogéngázt, oxigéngázt és szén-dioxidot fognak tartalmazni. Ha az ember ezután hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldékonysága lecsökken, így buborékok formájában kiválnak (elsősorban a nitrogéngáz). A gázbuborékok a kapillárisokba kerülve a környező sejtek oxigénhiányát okozzák, elsősorban az agyban, de az ízületekben, a bőrben és a tüdő ereiben is. Tünetei: szédülés, eszméletvesztés. Súlyos formában halálhoz vezethet. |17|

A mirigyek állandó munkájának köszönhetően az úgynevezett bazális könny tartja nedvesen a szemünket, illetve védi és táplálja a szaruhártyát. Ez azonban különbözik attól, ami akkor folyik a szemünkből, ha füst, allergia vagy más anyag csípő, irritáló hatását érezzük. Azok a reflex-könnyek. A pszichés könnyek intenzív érzelmi állapotok hatására aktiválódnak, és a többitől eltérően hormonokat tartalmaznak. |17|

A skorbutot már az ókorban ismerték. Az Ószövetség is említi. Először Hippokratész (Kr. e. 460 – kb. 380) írta le. Megfigyelték, hogy elsősorban tél végén és tavasz elején szedi áldozatait: a betegek fáradtságról, vérzékenységről panaszkodtak, testükön fekélyek keletkeztek, végtagjaik felduzzadtak. A nagy földrajzi felfedezések korában a „tengeri pestis"-nek nevezett kór tömegesen irtotta a hajók legénységét. Vasco da Gama 1499-es indiai útján legénységének csaknem felét, Magellán több mint felét vesztette el e hiánybetegség miatt. A felnőtt ember napi C-vitamin szükséglete 50 mg körül határozható meg, a gyerekeké ennél valamivel több. Hosszan fennálló hiánya következtében a szervezet fokozatosan leépül, a beteg iszonyatos fájdalmak közepette meghal. |18|

Az „indiai törpeség" típusainak felsorolása elölnézetből. A fénykép Karl Pearson „Treasury of Human Inheritance" című könyvében szerepel. A fényképész nincs feltüntetve, a kép 1910-ben készült. |18|

Az akromegália és a gigantizmus két olyan ritka, de súlyos hormonális rendellenesség, amelyek a növekedési hormon túltermelődéséből erednek. Az akromegália felnőttkorban alakul ki, amikor a csontok növekedési zónái már zártak, ezért a testmagasság nem nő tovább. Ehelyett a csontok, különösen az arc, a kéz és a láb csontjai megvastagodnak. A gigantizmus ezzel szemben gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkezik, amikor a csontok növekedési zónái még nyitottak. Ennek következtében gigantizmus esetén a testmagasság kórosan megnő, és a gyermekek rendkívül magasra nőnek, gyakran aránytalanul hosszú végtagokkal. |18|

Normális esetben az agyvíznek a negyedik agykamrából szűk járatokon keresztül el kellene jutnia az úgynevezett ciszternákba. Ezek a járatok azonban bizonyos okokból eltömődhetnek, ilyenkor a gyerekeknél vízfejűség alakul ki. (Felnőtteknél csak a nyomás nő, de a koponya már nem változik.) A kezelés úgy történik, hogy az agykamrába műtéttel behelyeznek egy shunt-öt, ami tulajdonképpen egy vékony és rugalmas cső. Ennek egyik végét fúrják be az agykoponyába, a másikat pedig a nyakon és a mellkasi részen keresztül leggyakrabban a szabad hasüregbe vezetik. Ezáltal az agykamrák fokozott nyomása (egy szelep közbeiktatásával) ki tud egyenlítődni, a felesleges agyvíz a shunt-ön keresztül távozni tud a hasüregbe, ahonnan aztán könnyen felszívódik, semmilyen gondot nem okoz. |18|

Történelem

A parasztház felépítésének alapját adták: Morvay Judit Asszonyok ​a nagycsaládban című könyve és egy 14. századi ház makettje a Csíki Székely Múzeumban. |2|

Nem számított nagy dolognak, hogy csak az egyik szobában fűtöttek rendesen, és ott csak a férfiak és a nagyobb gyerekek alhattak, mert előbbiek nem bírták a kicsik sírását. A fenti esethez még csak nem is kell visszamenni a 16. századba, mert még a 19. században sem volt ritka, hogy a kamrában ha a csecsemő kidugta a karját a dunyha alól, megpuffadt a hidegtől. |2|

„Régen már tizenhárom-tizennégy éves fejjel is férjhez mentek a lányok, a tizenhét éves már nagyon igyekezett, mert a tizennyolc esztendősre rásütötték, hogy idős. A legtöbb lányra tizenöt-tizenhat éves korában tették fel a főkötőt." és „Amikor a legény belejutott a házasodó korba, tizenhat-tizenhét éves lett, megemlítette anyjának, melyik lányt szeretné felségül venni." (Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Itt meg még nem a középkorra kell gondolni, hanem az 1800-as évek második felére.)" |3|

A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja. Ezt követem én is. |3|

Marosszék és Udvarhelyszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Mindkettő az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Helyettük Maros-Torda vármegyét és Udvarhely vármegyét hozták létre. A jelenlegi romániai közigazgatási felosztás szerint Maros megye középső és keleti része alkotja Marosszéket. Udvarhelyszék területe meg nagyrészt megegyezik Hargita megyével. |3|

Az 1538 február 24-i nagyváradi békekötés után vette kezdetét az erdélyi pénzverés, melynek végső határa szűkebb értelemben az önálló fejedelemség megszűntével, tágabb értelemben pedig Mária Terézia halálának dátumával (1780) esik egybe. A különböző pénznemek akkori értékéről nem sikerült pontos információt találnom, de tessék Báthory Zsigmond tallérja 1590-ből. |6|

Báthori Erzsébet és Báthory Zsigmond elsőunokatestvérek voltak. Utóbbi egyszerre tartozott a család somlyai ágához (anyja, Báthory Anna által) és az ecsedi ágához (apja, Báthori György által). Mindkét ág kihalt a 17. század elején. Vagy egyáltalán nem született gyerek, vagy csak lányok lettek. Más családnévvel természetesen vannak leszármazottak. Az ecsedi és a somlyai ág találkozásának családfája fellelhető egy fejezettel előbb. :) |6|

1538-ban Dévai Bíró Mátyás megjelentette Orthographia Ungarica című művét, mely az első helyesírási tárgyú magyar nyelvű nyomtatvány volt. A 19. század elején több könyv is megjelent a magyar helyesírásról, többek között Georch Illés A magyar helyes irás fő rendszabásairól és Kolmár József Próbatétel a magyar helyesirás philosophiájára című műve, de igazi áttörést csak a következő évtized hozta el, amikor 1830-ban megalakult a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje) és Vörösmarty Mihály közreműködésével 1832-ben elkészítette az első hivatalos helyesírási szabályzatot Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai címmel. |7|

A középkorban meglehetősen szerettek mérgező anyagokat felhasználni a hétköznapi életben. Kezdve az ólom-szulfátot vagy foszfort tartalmazó szépségápolási cikkektől, az arzént tartalmazó festékeken át, egészen az ólommázas edényekig. És mivel ezek nélkül is eléggé magas volt a korai halandóság aránya, így nem kerestek okokat. |7|

Az upir szó 1047-ben tűnik fel először egy iratban, mely úgy hivatkozik egy orosz hercegre, mint „Upir Lichy", azaz gonosz vámpír. A szó ezután elterjedt a nyugati nyelvekben, mint vampyr, vampire, wampyr. A módosulás valószínűleg a szó elejének furcsa ejtéséből ered. |7|

François Villon (1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője. Nem újított akkorát kora költészetének formáján, mint inkább a középkori költészet témáinak kezelési módján, amiket nagyon jól ismert, és amelyeket saját személyiségével színesített. Így aztán éppen az ellenkezőjét kölcsönözte a lovagi költészet lényegéből. Megfordította az elfogadott értékrendet azzal, hogy akasztófára ítélt csavargókat ünnepelt, szándékosan alkalmazta a burleszkbe vagy bujaságba hajló leírásokat. Balladái Faludy György átköltésében olvashatóak a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán. |7|

Egy török szablya részei. |7|

A Kámaszútra a „szerelem tudománya", az emberi szexualitás kultúrájának ősi, szanszkrit nyelvű összefoglalója. A mű eredeti keletkezési ideje vagy évszázada ismeretlen. A történészek különbözőképpen helyezik a Kr. e. 400 és Kr. u. 300 közé. Létrejöttének egyik oka, hogy az indiai kultúra a szexualitást sosem kezelte tabuként, de a szexuális nyitottság főként a házaséleten belül vagy egyes vallási rítusok során nyilvánult meg. |7|

A freiburgi katedrális tornya 116 méter magas. |9|

A freiburgi grófok uralma alatti évek kiemelkedtek a város történelmében a grófok és a polgárok közötti gyakori viszályok miatt. Ezek a viszályok leggyakrabban a pénzről szóltak. Ezen ellenségeskedések következménye az lett, hogy a freiburgi polgárok egy ponton lerombolták a város melletti kastélyt. A grófi uralomtól való végleges megszabadulás érdekében meg 1368-ban 20 000 márka ezüsttel megvásárolták szabadságukat, és ezt követően önként alávetették magukat a Habsburg-ház védelmének. |9|

Az egész európai helyzethez hasonlóan Freiburgban is zajlottak boszorkányperek. 1550 és 1628 között a 302 elítélt boszorkány közül 131-et végeztek ki. A nők aránya, akiket „boszorkányság és a boszorkányság aljas erkölcsei" miatt ítéltek el, lényegesen magasabb volt, mint a férfiaké. 1599. március 24-én többek között Catharina Stadellmenint, Anna Wolffartint és Margaretha Mößmerint Freiburgban lefejezték és a városon kívül elégették. A Martinstoron emléktábla emlékeztet ezekre az áldozatokra. 1599-ben 37 nőt végeztek ki boszorkányságért, és csak 2 férfit boszorkánymesterként. 1603-ban 30 nőt és 4 férfit állítottak bíróság elé boszorkányság alkalmazása miatt, közülük 13 nőt ítéltek halálra. |10|

Sappho (ógörögül: Σαπφώ), (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott. Csekély számú fennmaradt műve ellenére sokan az ókor legnagyobb szerelmi lírikusaként értékelik, egyben a világirodalom egyik legnagyobb költőjeként is tisztelik. Saját korában, Platón nyomán a tizedik múzsaként említették. A szenvedély költőnőjeként ismert, lírai verselése sodró lendületű, sokat írt a vágy lélekrengető erejéről. Nőkhöz írt szenvedélyes verseivel utólag emblematikus személlyé vált, így a nők közötti szerelmet a modern korban Leszbosz szigetéről nevezték el, innen ered a leszbikus kifejezés. |10|

1648 júniusában, amikor a münsteri és osnabrücki béketárgyalások a befejezéshez közeledtek, Mazarin bíboros elrendelte Freiburg ostromát, hogy rövid távon javítsa Franciaország tárgyalási pozícióját. A Freiburgban maradt lakosság megkönnyebbült (öt ostrom után 17 év alatt 3000 főre zsugorodott a népesség), amikor három hosszú hét után a franciák visszavonultak. |11|

Az iszlám fénykora idején, 1000 körül egy andalúz arab tudós alkotta meg az első, tömör, rúd formájú, illatosított rúzst. Európában a 16. században, I. Elizabeth angol királynő ideje alatt vált népszerűvé, aki maga is előszeretettel festette vérvörösre ajkait. |12|

Stefan Czarniecki nem csak hogy megkapta 1661-ben Białystokot a svédek elleni harcban tanúsított szolgálatai jutalmául, hanem a nevét még a lengyel himnuszban is megemlítik a lengyel történelemben betöltött szerepe miatt. |12|

Nádasdy Ferenc nem a harctéren halt meg, de az évszám már passzol. 1603 őszén egy Buda környékén vívott csatát követően betegen tért haza Sárvárra, és 1604 elején váratlanul meghalt. |12|

Nádasdy Pál (Nádasdy Ferenc és Báthori Erzsébet fia) születési és halálozási dátumát illetően több variációt is találtam: 1597 – 1633, 1593 – 1633 és 1593 – 1650. Én az elsőt tartom valószínűbbnek, és az is fordul elő a legtöbb helyen (az egy fejezettel előbb megszerkesztett családfán is az látható), a regényben viszont az utolsót veszem alapul. |12|

III. Vlad havasalföldi fejedelemnek nem volt ismert gyereke az első feleségétől, de a többi infó vele kapcsolatban nagyjából valós. 1444-ben Vlad, Radu és az apjuk Drinápolyba utazott, de mindhármukat túszul ejtették. Vladot 1448-ban szabadon bocsátották, és ő volt a törökök jelöltje a trónra, Radu azonban a törököknél maradt és áttért az iszlám hitre. Később II. Mehmed szultán Valachiát (a meg nem hódított országot) Radunak ajándékozta, aki nagy török haddal megtámadta testvérét. Radu ügyesebbnek bizonyult, és Argeș váráig üldözte Vladot. A legenda szerint itt lett öngyilkos Vlad felesége, aki leugrott egy hatalmas szikláról. |12|

Báthori Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátoron, és Báthory István fejedelem unokahúgaként az ecsedi várban töltötte gyermekkorát. (Igen, abban a családban az egy főre jutó fejedelmi címek aránya eléggé magas...) A férjétől, a híres törökverő „fekete bégtől" nászajándékként kapta meg a Kis-Kárpátokban, Nyitra vármegyében fekvő csejtei várat és a környező tizenkét falvat. Az esküvőkor Erzsébet 15, Ferenc 20 éves volt. A török harcok miatt Nádasdy Ferenc gyakran volt távol feleségétől, noha az is előfordult, hogy magával vitte a Pozsonyban tartott gyűlések idején. A férje távollétében Erzsébet visszavonultan élt Csejtén, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott. Talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. |13|

Az ősi sumérok az akhkharu szavat a mágikus szertartások vagy gyakorlatok során a vámpírszellemre utalva használták. Ezt a lényt, amely kizárólag emberi vérrel táplálkozik, egy meglehetősen egyszerű mágikus szertartás révén idézik meg a létezés e síkjára. Amint az akhkharu megérkezik a mi dimenziónkba, a lény azonnal zsákmányt kezd keresni. Ha elég emberi vért tud fogyasztani, akkor maga is emberré válik. |13|

A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé. Amikor Ditmár, a Magdeburgból származó püspök ezért a szinkretizmusért megrótta, azt mondta, hogy elég nagy úr ahhoz, hogy két istennek áldozzon. Géza felszólította az ország elöljáróit, hogy kövessék példáját és vegyék fel családjaikkal együtt a keresztény hitet. Ekkor már érkeztek keresztény térítő papok. A pogányok nem üldözték őket, sem a kereszténységre térőket, ebben az időben még nagyfokú vallásszabadság volt. A népnek teljesen a kereszténységre térítése azonban csak súlyos harcok árán ment csak végbe. Géza fia, I. István legitimálta magát, mint keresztény, Isten kegyelméből uralkodó királyt. Nyugati papokat hozatott az országba, kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet. A lakosság nagy része csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá. A legenda szerint 1046-ban a Gellért-hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítő Gellért püspököt (későbbi nevén Szent Gellértet). Innen kapta a hegy az új nevét. [13] [14]

A nemzetközi fonetikai ábécé (angolul: International Phonetic Alphabet, IPA; franciául: Alphabet Phonétique International, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak kiejtését leírja. Jelöléseit jelenleg főként a latin ábécé betűiből veszi, néhány jelet a görög ábécéből kölcsönzött, valamint néhány olyat is használ, amelyeknek nincs kapcsolatuk létező nyelvek írásképével. Az ábécé 28 magánhangzót, 63 mássalhangzót (valamint 6 további két jellel kifejezhető mássalhangzót), és néhány segédjelet foglal magába. A 19. század végén dolgozták ki. |13|

A samhain a gael nyelveken beszélő népeknél a november hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-jén ér véget. A keltáknál az év két fő részre volt osztva. Samhain jelentette az újév, valamint a tél kezdetét, hiszen ezeknél a népeknél a sötétség megelőzte a világosságot. A samhain az angolszász területeken valószínűleg a Halloween ünnepben él tovább, amelynek kialakulására azonban a római hagyományok, így Pomona, a gyümölcsök númenének ünnepe és Feralia, a holtak emléknapja is hatással voltak. |13|

A jul (német: Julfest; nyugati nyelvekben gyakran: yule) az egykori germánoknál és más pogány népeknél tartott ünnep volt, a téli napforduló idején. Az újpogányságban ma is ünnep. Amikor az európai népek felvették a kereszténységet, e pogány ünnep a karácsonnyal és Krisztus születésének emlékeivel kapcsolódott össze. A mai európai karácsony-újévi szokások és hagyományok egy része a pogány jul ünnepségeiből származik. Svédül, dánul és norvégul ma is jul a karácsony neve. |14|

A „How the Good Wife Taught Her Daughter" teljes szövege: https://d.lib.rochester.edu/teams/text/shuffelton-codex-ashmole-61-how-the-good-wife-taught-her-daughter |14|

A cukor használata egy jó ideig nem volt jellemző Európában annak ellenére, hogy Spanyolországban 1150-ben 29 000 hektár föld volt cukornáddal beültetve és Motril városában (Granadában) 14 cukorgyár volt. Gyakran „fehér aranynak" is nevezték és luxuscikknek számított, mert az előállítása rengeteg idővel és munkával járt. A hétköznapibb desszertekbe inkább méz került (viszont ennek a magas árát is csupán a lakosság egy része tudta megfizetni), a piték meg alapvetően sósak voltak, elsősorban húsos töltelékkel. A rendkívül drága cukrot a hétköznapi emberek a középkorban elsődlegesen gyógyszerként alkalmazták. A cukor fogyasztásának szélesebb körű elterjedése az árcsökkenésnek köszönhető, mely az amerikai gyarmatok cukortermelésbe való bekapcsolódásával következett be. |15|

A középkorban a hajmosást nagyjából háromhetente érdemesnek tartották elvégezni, de a hajszárító előtti időkben ez mindig igen körülményes folyamat volt a hidegebb évszakokban. A körülményes és költséges voltából adódóan, azért igyekeztek a lehető legritkábban csinálták az emberek, és az a tévhit is széles körben elterjedt, hogy náthát vagy migrént okozott. |16|

Az Európából Amerikába tartó hajóút idejét próbáltam a kornak megfelelően belőni. Kolombusz kicsivel több, mint két hónap alatt tette meg az utat a 15. században. Mayflower a 17. században 66 nap alatt kelt át. |16|

A Cetotherium az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a Cetotheriidae családjába tartozó fosszilis nem. Evolúciós időszaka: miocén - pliocén (23,03 millió évvel ezelőtt - 2,58 millió évvel ezelőtt). Hossza körülbelül 4,5 méter volt. A Paratethys nevű tóban élt, amely legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta az Alpoktól északra, a mai Bajorország területén lévő Molassz-medencét, a Bécsi-medencét, a Pannon-tengert, valamint az attól keletre lévő területeket egészen az Aral-tóig. |18|

A moafélék vagy moák egykor Új-Zéland szigetein élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak voltak. Richard Owen fedezte fel őket az európai tudomány számára 1839-ben. Azóta is csak töredékes csontjaik alapján ismerjük őket: közülük a legkisebbek alig 1 méter magasak és 18 kg tömegűek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3,6 métert, tömegük pedig a 230–278 kg-ot. A 19. században csontjaik alapján kezdték el leírni az egykori fajokat, aminek eredményeképpen a 20. század második felében már a molekuláris biológia segítségével kellett rendet rakni a fajok között. Ugyanis a legtöbb faj hímjei sokkal kisebbek voltak, mint a nőstények (nemi dimorfizmus), ezért egyazon faj hímjeit és nőstényeit sokszor más fajként írták le. A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először Új-Zélandon, létrehozva az egyedi maori kultúrát. A moafélék kihalása nekik köszönhető. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigeteket. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott arra, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait, ami közben nem találkozott élő példányokkal. |18|

III. Vlad havasalföldi fejedelem második felesége a magyar Szilágyi családból származó Jusztina (Ilona) (1455-1497), Mátyás király unokatestvére lett. A feljegyzések alapján, Corvinus feleségül adta „húgát" Vladnak, akivel tíz évig éltek együtt. |20|

A Thomas Bray nevű anglikán lelkész (1656/1658 – 1730) és Christopher Codrington (1668 – 1710) nem a képzeletem szüleményei. Utóbbi 16 000 font értékű könyveket hagyott a halála után. A köteteket tartalmazó könyvtár 2020-ig a „Codrington Library" nevet viselte, amikor átnevezték „All Souls College Library"-re az eredeti névadó rabszolgatartó tevékenysége miatt. |20|

Az Index librorum prohibitorum (latin, jelentése: tiltott könyvek jegyzéke) vagy röviden csak index azon könyvek listája volt, amelyeknek olvasásához és birtoklásához a római katolikus egyház nem adta hozzájárulását és hívei számára ezt kifejezetten tiltotta. A kánoni értelemben a legfőbb egyházi tekintély megbízása folytán összeállított és kihirdetett tiltott könyvek jegyzékének az volt a célja, hogy az egyház megakadályozza a teológiailag helytelen, a katolikus hit és erkölcs szempontjából veszedelmes tanok terjedését a hívei között. A könyvtilalom a reformáció térnyerésével lett egyre nagyobb. 1535-ben I. François francia király parancsára a Sorbonne teológusai összeállították a tiltott könyvek jegyzékét. Az ilyen könyvek kiadásáért, terjesztéséért és olvasásáért az egyházból való kiközösítés, börtönbüntetés, sőt máglya járt. A formális Index létrejöttét Carafa bíboros 1543-as rendelete könnyítette meg, amely szerint csak olyan könyvet lehet kinyomtatni, amely rendelkezik az inkvizíció előzetes engedélyével. Három, betűrendben szerkesztett osztálya létezett: azon íróknak nevei, akiknek minden művét tiltottak; egyes tilos művek, a szerzők megnevezésével; névtelen szerzők. Ez a jegyzék tartalmazta továbbá a tilos bibliakiadásokat, valamint azon könyvkiadók neveit, amelyek „eretnek" könyveket nyomtattak. |20|

A Brazíliába tartó portugálok voltak az első európaiak, akik Barbadosra érkeztek. A bennszülött lakosság egy részét elvitték rabszolgának máshova, a megmaradtak meg más szigetekre menekültek. Az első angol hajó 1625-ben érkezett meg a szigetre, az első betelepítés 1627-ben kezdődött meg. |20|

Földrajz

A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara technikailag tényleg falun van. :D |6|

A Freund fogadó nem, de a többi megemlített helyszín valós Freiburg városában. |9|

A Margit- és az Óbudai-szigeteken kívül régen több sziget is volt a budapesti Duna szakaszon. Az Óbudai-sziget délnyugati nyúlványa, a Kis-Óbudai-sziget egykor különálló volt, amit 1855 körül kapcsoltak a főszigethez. A Fürdő-sziget a Margit-szigettől északra, a pesti oldalon, a Rákos-patak torkolatánál húzódott. Nevét a hévforrásairól kapta, amiket már a rómaiak is hasznosítottak. 1775-ben egy jeges árvíz zátonnyá alakította a szigetet, végül 1874-ben a folyószabályozás keretében elkotorták. A Festő-sziget a Margit-sziget délnyugati oldalán terült el, és a festőművészek kedvelt helyszíne volt. A 19. században a Festő- és a Margit-sziget közötti Duna ág feltöltésébe kezdtek, hogy egyesítsék a két szigetet, ami mai formáját 1925-re érte el. A Szúnyog-sziget (1929-től Népsziget) Újpest partján húzódott, amit 1853 és 1863 között egy földnyelvvel a pesti parthoz kapcsoltak, amivel félszigetté vált. Az apró Palotai-sziget a Népszigettől északra feküdt, és az 1950-es évekre a zátonyosodás következtében összekapcsolódott a pesti partszakasszal és félszigetté alakult. (A térképrészlet 1852-es, de a kisebb szigetek elhelyezése szépen látszik.) |13|

Az északi félgömbön nyári (júniusi) napforduló előtti és utáni néhány hét alatt a napnyugták igen késői, a napkelték pedig igen korai órákra esnek az északi vidékeken. A magasabb, 60. szélességi fok felett a Nap sehol sem süllyed 6°-nál mélyebben a látóhatár alá (polgári szürkület), ezért a nappali világosság nem oszlik el egészen, így ez idő alatt még éjszaka sem teljes a sötétség; ezeket a világos éjjeleket nevezzük fehér éjszakáknak. Télen minden fordítva zajlik le. |13|

A Szahara sivatagot egy időben rengeteg hatalmas tó tarkította. |17|

Zélandia, más néven Tasmantis vagy új-zélandi kontinens nagyrészt a tengerszint alatt fekvő kontinenstöredék a Csendes-óceán délnyugati részén. Mintegy 60-85 millió éve szakadt el Ausztráliától, amellyel együtt kb. 85-130 millió éve vált külön Antarktikától. Egyes feltételezések szerint 23 millió éve teljes területét tenger boríthatta, és területének 93%-át ma is víz borítja. |17|

Egyéb

Erzsébet székelyföldi kastélyának felépítésének az ötletét az ojtozi Anselmo fogató adta. Ott ha elöl bemegyünk, fel kell menni egy lépcsőn, hogy hátul a földszinten kimehessünk. Elöl a tető alatt két sor ablak van, hátul csak egy. :) |01|

A vár alapvetően egy erődítmény, és rendelkezik várfallal. A kastély általában egy előkelő, jómódú személy szabadon álló székhelye. (Egy díszes épület, és kész.) Ha meg egy kastély megerősített védőfallal van körülvéve, akkor várkastélyról beszélünk. |01|

Csak egy kép, hogy érződjön, hogy mit lát egy ember, és mit láthat egy vámpír, ami hatására elkezd szédülni és megfájdul a feje. |04|

„How many dots illusion". Egy ember nem tud egyszerre mind a 12 pontra figyelni, egy vámpír viszont igen, amit az alsóbb kép szemléltet. (A képernyő mérete, és a figyelőtől való távolsága befolyásolhatja a látványt.) |04|. 

A szexuális irányultsági skálára példa a Kinsey-skála, a Klein-skála vagy a Storm-skála. |10|

A zárt e hang (ë) a régi magyar nyelvben, illetve a mai nyelvjárások többségében is előforduló rövid magánhangzó. A köznyelvben általában e, az úgynevezett ö-ző nyelvjárásokban (esetleg fakultatívan) ö felel meg. Nyelvjárásaink közül a magyar irodalmi nyelv alapját képező északkeleti és a mezőségi nyelvjárási régió, illetve az északi moldvai csángó nyelvjárás fonémarendszeréből hiányzik. A nem ë-ző nyelvjárások a nyelvterület északkeleti részére, nagyjából a Hernád–Tisza vonaltól keletre és Debrecentől északra, a Mezőség nagyobbik részére, továbbá Budapestre esnek. Az ë-ző nyelvjárások adják a magyar nyelvterület nagyobbik részét, mégpedig a Dunától nyugatra és északra, a Duna–Tisza közén a Hernádig, a Tiszántúlon Debrecentől délre, Kalotaszeg környékén és a Székelyföld nagy részén. |13| 

https://youtu.be/spu1GbxRIec

A felépítményen található a hajó irányítására szolgáló központ, a híd, és itt helyezik el a legénység szálláshelyét, a konyhát, a vizesblokkokat, a rádiós és navigációs helyiségeket is. A teherhajókon a felépítmény kisebb, az utasszállítókon azonban szinte az egész testen végigérhet, és több emeletből is állhat. |16|

A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500-6000 m körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 m környékére költözik le. Rejtőzködő életmódot folytat, kerüli az embert. Leginkább ez is annak az oka (a mérete mellett), hogy soha nem volt még igazolt hópárduc támadás ember ellen. |20|

Mitikus lények

Bemutatott vagy megemlített mitikus lények: vámpír (strigoi, nora), lidérc, strix, lamia, mitmitke, vérfarkas, prikulics, viziborjú, dobhar-chú, cikavac, wolpertinger, raróg, zhar-ptitsa, törpe (kobold, goblin, duende), óriás, kráken, bridgi, zaratan, jasconius, mishipeshu. Nem írok mindegyikről külön-külön valamit, mert a világ fantasy részét is igyekeztem úgy felépíteni, hogy ne légből kapott információkra támaszkodjak, így a leírtak eléggé megfelelnek a néphitnek.

A természetfeletti lények közül a vámpírok vannak a legjobban kifejtve (mert a főszereplő is az), de ennek okán náluk már elég sok hozzáköltés lelhető fel. Viszont igyekeztem nem csak azért beszúrni valamit, mert a fantáziám szerint úgy jó volt. Az gondolom feltűnhetett, hogy a népszerű popkultúrális vonal helyett a vámpírjaimat nem a denevérekhez, hanem inkább a macskákhoz hasonlítom. Hogy miért? Mert Sekhmet tökéletes első vámpírnak. Őt meg az ókori egyiptomiak mindenhol anthro oroszlánként ábrázolták. De kicsit jobban is kifejtem a miérteket a témában:

- A sötétben látás onnan jött, hogy mivel éjszakai élőlények, nem lenne jó, ha csak úgy orra buknának. Másrészt meg a macskák is nagyon jól látnak félhomályban.

- A karmok működése is részben a cicás vonalat követi, másrészt meg mivel ragadozók, szükségük lenne valamilyen természetes fegyverre. Finoman fogni nagy karmokkal viszont eléggé problémás, és az már túl feltűnő is. Így vissza lehet „húzni" őket.

- A szőrzet hiányos és gyér volta megint részben cicás vonal. Bár a szfinx kanadai macskafajta, de már az ókor óta léteznek szőrtelen macskákról szóló beszámolók. (Meg így az illusztrációkkal sem szenvedek annyit, és egy nagyon kicsit történetelem is lesz.)

- A vörös ajkak onnan jöttek, hogy távolról úgy tűnnek így páran, mintha mindig véres lenne a szájuk. (Meg ilyen színpalettával kezdtem rajzolni, ami annyira megtetszett, hogy nem akartam elengedni, de így valahogy magyaráznom is kellett...) De legalább a rúzsozás szokásának elterjedésével össze tudtam hozni.

- A szemfogak szintén cicás vonal (kardfogú tigris) azon túl, hogy a vámpíroknak egy alap tartozéka is. Valamivel megfelelő sebet kell ejteni.

- A sápadtabb és hidegebb bőr egyrészt a popkultúrában nagyon megszokott dolog, másrészt kicsit a vámpírok hagyományosabb megközelítésébe is passzol, és még pont a kivérzéses sokk tünetei is, ami kell a vámpírrá váláshoz.

- Az egyedi mágikus tulajdonságok létének két oka van. A különböző vámpírvariánsokat Európa szerte különböző tulajdonságokkal ruházták fel (vagy még ugyanannak is több erőt tulajdonítottak), amiket én nagyjából egy kalap alá vettem, de nem akartam túl sok szupererőt adni az összes vámpírnak. Ezt a problémát összevontam azzal, hogy az emberek közt is voltak olyan személyek, akinek mágikus hatalmakat tulajdonítottak, de ez messze nem volt igaz az egész emberiségre, és történet szempontjából sem lett volna jó, ha minden ember érzékeny a mágiára. Szóval behoztam azt, hogy minden mással ellentétben az emberek alapvetően mágia mentesek, de vannak olyan vérvonalak, ahol öröklődik egy bizonyos fokú érzékenység rá. (Hasonlóan bármelyik másik tulajdonság örökléséhez. Például ott a kék szem. Alapvetően minden ember sötét szemű, de pártízezer éve megindult Észak-Európából egy mutáció, s szépen lassan terjedt.) Ezt meg átvetítettem a vámpírokra is, annyi különbséggel, hogy náluk az egyedi erőt a vágy befolyásolja. (Ha már az átkok is mély érzelmeken alapulnak...)

- A keresztektől rosszul levés eredete, hogy a természetben ritkán van tökéletes derékszög, és valami hatalmat is kellett adjak az egyház kezébe, hanem a stabil létük nem lett volna indokolt. (És lehet, hogy rossz hatással volt rám a Derékszög-tagadók Hivatalos Csoport Facebookon. :D )

- A szenteltvíz hatása szintén kellett a kiegyenlített erőviszonyokhoz. A másik ok meg az volt, hogy a szenteléskor tesznek bele sót, az meg a különféle anyagok közül, amelyeket a tündérek kifogásolnak, az egyik legvisszataszítóbb a néphit szerint.

- Meg hogy ne csak a vámpírok legyenek minden elszenvedői, behoztam, hogy a szenteltvíz minden vérivót éget, a megfelelő keresztektől meg minden olyan lény el kezd szédülni, ami mágikus okok miatt jobban lát, mint ami az elvárható lenne.

- Hogy ki kinek a vérét kell igya ahhoz, hogy vámpír legyen azért megy kicsit neki az elvártnak, mert kellett nekem az, hogy a főhős úgy is tudjon inni emberekből, hogy nem változtatja át őket. Amúgy meg nem tudom, hogy ez honnan jött be a köztudatba (vagyis tudom, a vírusok működésével), de ahol van valamilyen vériváshoz köthető dolog, az arról szól, hogy az kapja meg a másik erejét, aki ivott a másik véréből. Ebből meg az következne, hogy az ember kell igyon a vámpír véréből, hogy olyan legyen, mint a vámpír.