A Szükség Szobájában
Szemében a gondterheltség fénye csillant. Miért aggódik értem? Nem mintha nem esne jól, csak furcsa, hogy pont ő van itt velem.
- Miért mentettél meg? Normális esetben hagytad volna, hogy Pansy halálra kínozzon, miközben te rajtam nevetsz.
- Az a helyzet, hogy mostanában nem vagyok normális - mondta nevetve. El kell ismernem, hogy nagyon szép mosolya van. Olyan, mint egy angyal.
- Mire célzol ezzel? - kérdeztem kíváncsian.
- Az a helyzet, hogy az elmúlt napokban a szívem mást súg, mint a józan eszem.
Érdekes, én is ugyanígy érzek.
- Megosztanád velem?
- Nem hiszem, hogy szavakba tudnám önteni, inkább megmutatom.
Közelebb hajolt és gyengéden megcsókolt. Ajkai érzékien falták az enyémet, szenvedélyesen beletúrt a hajamba. Olyan érzésem volt, mintha minden érintése tüzes vasként égetett volna. Szívem heves dobogásba kezdett, ami elűzte az eddigi gyengeségem. A csókjai az egekbe repítettek. Nehezen vallottam be magamnak: Beleszerettem Draco Malfoyba. Annak ellenére, hogy mindig csak sértegetett, szerelmes lettem belé. Amit ma értem tett és amilyen hősiesen viselkedett, minden eddigi rossz cselekedetét letörölte a számláról.
*
Amikor ajkaink eggyé vált, minden porcikámat elöntötte a kellemes forróság. Minden rosszindulatú gonoszság kitörlődött a fejemből és erre a pillanatra koncentráltam. Még, még, még! Ezt a rám törő heves érzelmet nem tudtam volna megfogalmazni. Mi történik velem? Ezt nevezhetik szerelemnek? Soha nem voltam még szerelmes, így fogalmam sem volt arról, hogy mi ez a furcsa dolog. Egyedül abban voltam biztos, hogy nem akarom elengedni. Csókolni és szeretni akartam életem végéig. Miközben hevesen csókolóztunk, lassan felült az ágyra, hogy még szorosabban átöleljen. Lágyan félresimítottam hosszú, selymes, barna tincseit és gyengéd puszikat leheltem a kulcscsontjára. Ennek hatására egy halk, mély sóhajt hallatott és erőteljesen kapaszkodott a vállamba. Az ölembe húztam őt, ajkam az övé után kapott még szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Kezem a hátáról a mellére vándorolt. kicsit aggódtam, hogy esetleg lekever egyet, de úgy tűnt, hogy semmi ilyesmire nem készült. Helyette az ujjaival az ingem gombjaival játszadozott, majd egy lágy mozdulattal a nyakam után kapott és óvatosan harapdálni kezdte. Kirázott a hideg, mert annyira jól csinálta és éreztem, hogy a nadrágom szűkülni kezd. Próbáltam lecsillapítani magam, de sikertelenül. A kezemet becsúsztattam a pólója alá és egy lágy, de hirtelen mozdulattal kikapcsoltam a melltartóját. Ő közben az ingemet hámozta le rólam. A vágytól felcsigázva én is megszabadítottam őt a felesleges felsőrésztől, amit minden ellenkezés nélkül engedett. Csókjai még szenvedélyesebbé váltak, amitől még jobban beindultam. Puha ujjait lassú, a bőrömet alig érintően húzta végig a lapockámtól a nyakamig. Amikor elkezdtem csókolgatni meztelen felsőtestét, hangosan felsóhajtott. Kezeivel a nadrágom gombja után tapogatózott és egy kicsit türelmetlen lettem, mert már igencsak szűknek éreztem a fekete ruhadarabot. Egy félénk mozdulattal lehúzta rólam.
*
Igazából fogalmam sem volt, hogy mit is csinálok. Az ösztöneim vezéreltek, mert még soha nem voltam "úgy" egy fiúval sem. Próbáltam leplezni a félelmemet, és csak a csókjaira figyeltem. Amikor az alsónadrág is lekerült róla egyre lassabban és szenvedélyesebben falta az ajkamat. Közben a tenyerével gyengéden megérintette a mellemet, majd egyre lejjebb vándorolt. Miközben a nadrágomtól akart megszabadulni a füle tövénél csókolgattam és lágyan beletúrtam a hajába. Vett egy nagyon mély levegőt, majd a ruhadarabomat ledobta a földre és beleharapott az alsó ajkamba. A bal kezével a nyakamat simogatta, a másikkal egyre lejjebb haladt. Alig bírtam uralni a testemben összegyűlt vágyat. Megérintette a legérzékenyebb pontomat, majd lassú, körkörös mozdulatokat tett rajta a középső ujjával. Egész testemben megremegtem az izgalomtól és szaporábban kezdtem venni a levegőt. Aztán egy pillanatra abbahagyta, a kezét a nyakam mellé támasztotta, előredőlt és gyengéden belém hatolt. A testem összerándult, de lágy csókjai elvonták a figyelmemet és a fájdalom átalakult egy kellemes, izgató érzéssé, amitől újból ellazulhattam. Malfoy óvatosan mozgatni kezdte a csípőjét, közben egyszer-egyszer megremegett. Éreztem, ahogy kemény férfiassága mozog bennem. Érzékien csókolta a nyakamat, a kulcscsontomat, a számat. Később a lágy mozdulatait felváltotta egy halk nyögés kíséretében egy heves, de annál izgatóbb ritmusra. Testem megfeszült az érzéstől, a levegőt mélyen és gyorsabban vettem, majd hirtelen elárasztott a forróság, de ez teljesen más volt, mint amit eddig valaha is éreztem. Ez lassan, lüktetve áradt szét a lábujjam hegyétől a fejem búbjáig, közben erősen magamhoz szorítottam Malfoyt és a lapockájába mélyesztettem a körmömet. Mivel majdnem elsikítottam magam ezért inkább óvatosan beleharaptam a nyakába. Amikor elhalt ez a pár percig tartó lángolás a testem újra elernyedt, majd Malfoy megremegett, és egy hangos nyögés kíséretében megfeszült testtel még mélyebbre hatolt. Amikor ellazult, legurult rólam és hanyatt feküdt. Izmos karjával átölelt és közelebb húzott magához, a fejemet ráhajtottam a vállára, majd az ujjaival fésülgetni kezdte a hajamat.
*
- Szóval ezt érzed? - kérdezte Hermione csendesen. Az ajka még mindig nagyon közel volt az enyémhez, így néhányszor súrolta az enyémet.
- Igen - válaszoltam a szemébe nézve. Annyira elbűvölt a tekintete, hogy még levegőt is elfelejtettem venni. - És te mit érzel?
- Valami olyasmit, amit te - megfogtam a kezét.
- Leszel a barátnőm? - kérdeztem.
*
Átfutott az agyamon, hogy esetleg csak szórakozik, de a szeme elárulta, hogy a szándékai komolyak és őszinték. Mi van, ha át akar verni? Igyekeztem leplezni a kétségeimet. Ő mégiscsak Draco Malfoy. Tényleg szeret? Kizárt, biztos csak meg akar alázni, mint ahogy azt már megszokhattam tőle... de a tekintete valami másról árulkodik.
- Mégis mi a garancia arra, hogy ez nem csak egy gonosz tréfa? - szólaltam meg hosszú csend után.
- Hermione, ennyire nem bízol bennem? - kérdezte csalódottan. A nevemen szólított!
- Az én helyemben te is kételkednél.
- Reménytelen vagy! - mosolyodott el. Ez végül ráébresztett arra, hogy tényleg komolyak a szándékai velem kapcsolatban. Aztán a röpke ideig tartó boldogsághullám után eszembe jutottak a barátaim és Pansy.
- Mit szólna hozzá Pansy?
- Kit érdekel az a lány?
- Engem, mert megfenyegetett, hogy meg fog ölni, ha... - egy csókkal elnémított. - Draco, ha mi járnánk, az nagyon nagy port kavarna. Először is ott van Harry és Ron - itt forgatni kezdte szemeit. - Jaj, ne vágj már ilyen képet! - kiabáltam rá.
- Hermione, lazíts már egy kicsit.
A hátam mögé lopakodott és masszírozni kezdte a vállamat.
- Nem kell, hogy mindenki tudjon róla - duruzsolta a fülembe -, az amúgy is kárt tenne a hírnevemnek.
- Hogy te milyen önző alak vagy! - mondtam dühösen és felpattantam a helyemről. Hogy is feltételezhettem a nagy Draco Malfoyról, hogy csak úgy fel meri vállalni, hogy egy sárvérűbe szerelmes. Ő pedig csak mosolygott rajtam, karjait egymásba fonva nekidőlt az ágytámlának. Mosolya kedves és barátságos volt, nem az a lenéző, mint amit eddig már megszokhattam tőle.
- Megnyugodtál? - kérdezte halkan.
- Igen, és tényleg igazad van, hogy titokban kellene tartanunk a kapcsolatunkat.
- Hermione, gondolj csak bele, apám mekkora botrányt csinálna belőle. Képes lenne megölni téged - itt összerezzent.
- Nem ő lenne az első - mondtam lehangoltan.
- Pansyt bízd csak rám, majd én elintézem.
- Rendben, de most megyek, mert Harryék biztos aggódnak már.
Adtunk egymásnak egy jó éjt csókot és elindultunk a saját klubhelyiségünkbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro