A hétvége gyorsan elillant. Minden nap Dazai és Kunikida átmentek hozzád egy órácskára és együtt játszottatok Hachi-val. Nagyon jól érezted magad.

De aztán hétfőn újra munkába mész. Hachi-t egy olyan leányzóra bízod mára, aki bevállalja, hogy kutyusokra vigyáz.
Úgy körülbelül háromnegyed nyolckor elindulsz a lakása felé. Öt perc alatt ott is vagy. Mikor becsöngetsz egy nagyon aranyos, tizenhét éves lány nyit ajtót. Barna haja lófarokban van, zöldesbarna szemein pedig szemüveg van.

- Jó napot! Hitomi vagyok!
- Szia! /Név/ vagyok! Tegnap beszéltünk telefonon.
- Igen! Emlékszem!
- Elhoztam Hachi-t!
- Nagyszerű! Szia Hachi, hogy te milyen cuki vagy!
- Este hat körül jövök érte!
- Rendben! Viszlát!
- Szia!

Ezek után elindulsz az Iroda felé. Út közben Dazai is csatlakozik hozzád.
Sajnos, ma nem mehetsz ki terepre, ezért egész nap a gép előtt ülsz.

De kárpótlás képen kapsz kiképzést.

Dazai-val este együtt mentek Hachi-ért. Nagyon megköszönted neki, és odaadtad neki a napi 1000 yen-t.


Ez így megy minden nap. Pont ugyan így.

A csütörtök is hasonlóan indul.

Felöltözöl, elviszed Hachi-t Hitomi-hoz, majd elindulsz az Iroda felé.
Ma egyedül kell menned, Dazai még reggel szólt. Bedugod a füledet, és a kedvenc zenéidet kezded el hallgatni. Közben már megint Dazai-n és a hozzátartozó érzéseidről elmélkedsz.
Fülig bele vagy zúgva, de nem mered neki elmondani. És félsz attól, hogy mit fog reagálni, ha elmondod neki. De miért? Hisz, csak oda kéne állnod elé, és azt mondanod, hogy „Szeretlek!". De miért félsz ennyire ettől, az egy kis szótól? Vagy talán a reakciójától félsz?

Hirtelen egy hatalmas becsapódást hallasz. A füledben hangosan szól a zene, de még így is hallod. Gyorsan elrakod a fülest, majd elindulsz a hang iránya felé.

A hang egy sikátorból jön.
Milyen meglepő! Amikor odaérsz, meglátsz két Maffiást. Egy fekete hajú, maszkos lányt, Gin-t, illetve egy vörös hajú fiút, Tachihara-t. Fegyverrel támadtak rá egy civil nőre.

A nőnek rövid, fekete haja van, egy ezüstös tinccsel. Kék szemeiben a félelmet látod. Körülbelül tizennyolc-tizenkilenc éves lehet, és 165 centi magas. A sárga blúz tökéletesen simul a testéhez, akár csak az aranyos, kantáros, rózsaszín szoknyája. Térdig érő zoknit visel. Próbálja a távolságot tartani a két támadótól, de nem nagyon sikerül neki. Szerzett egy-két vágást, de szerencsére nincs semmi baja.

Előveszed a pisztolyod, és jelzed Ginnek és Tachihara-nak, hogy semmi keresnivalójuk itt. Természetesen ellenkeznek, a fiú felemeli a saját pisztolyát, és feléd lő egyet. A tiéd egyszerre két golyót lő ki, ezért egyszerre tudod eltéríteni a másik golyót, és a srác kezéből eltávolítani a fegyvert. Ekkor a szemed sarkából látod, hogy a lány feléd tart. Előveszed a késed, kivered a kezéből az ő fegyverét is, majd a kést a nyakához szorítod.

- Ez nem így megy, szívem! - mondod, miközben a szemébe nézel. Ő és a srác megijednek, és elfutnak. Kettesben maradsz a civillel.
Mindketten megkönnyebbültök.

- Szia! Minden rendben? - kérdezed.
- Szia! Igen, köszönöm! - hálásan tekint rád a nő.
- Nincs mit! Segíthetek még valamiben?
- Igen! Meg tudod mondani, hogy merre van az Iroda? - itt egy picit meglepődsz.
- Milyen iroda?
- A Fegyveres Nyomozói Iroda!
- Miért? Szeretnél csatlakozni?
- Igen! Várjunk csak! Hallottam rólad! Te /teljes név/ vagy! Te vagy a robbantós lány!
- Hát, igen. Én lennék!
- Azta! Hatalmas megtiszteltetés veled találkozni! Junko vagyok!
- Örvendek, Junko! Miért akarsz az Irodához csatlakozni?
- Oh, nos, az igazgató kért meg, hogy csatlakozzak!
- Maga az igazgató?
- Igen! Azt mondta, hogy a jövőben szükségük lehet a képességemre!
- Tényleg? Van képességed? És mi az?
- Elmék Anyja. Ha egy ember közelébe tudok jutni, tehát meg tudom érinteni, akkor belelátok az elméjükbe. Látom minden egyes emlékét, olyan emlékeket is, amikre ők nem emlékeznek. Illetve el tudom távolítani az emlékeket és meg is tudom változtatni őket.
- Azta! Ez menő!
- Köszönöm! De nem nagyon hasznos. Fizikai harcokban egyáltalán nem jó.
- Oh, az nem baj!
- Ha jól hallottam, akkor múlthéten megküzdöttél Akutagawa-val! A köhögős sráccal!
- Igen!
- És még csak pár napja kaptad meg a kiképzést, igaz?
- Igen, de...
- Kiképzés nélkül harcoltál vele! Ez nagyon menő /név/-san!
- Köszi! Hívj nyugodtan a keresztnevemen!
- Oké! /Név/-san, van kedved együtt menni?
- Igen, persze! Menjünk!

Junko-val elindultok az Iroda felé, és beszélgettek. Mindenről! Az élet nagy gondjairól, az ellenségről, stb... És kiderült, hogy tizennyolc éves.
Beszél a múltjáról is. Egy jó családi múlttal rendelkezett addig, ameddig az anyukáját meg nem ölték. Valaki a Maffiából tehette. És bosszút szeretne állni. Sajnálod, amiért anyuka nélkül kellett felnőnie. Te is egy idő után elvesztetted őt, még apádat is, de ez akkor is rossz dolog. Nem tudod, hogy sajnáld, vagy irigykedj. Sajnálod anyukája miatt, de irigykedsz, mivel ha te az anyukád nélkül nőttél volna fel, akkor sokkal jobb lett volna az életed.

Hamar elértek az Irodához. Senki sem érti, hogy miért hoztad magaddal a lányt. Elmagyarázod a helyzetet, majd benyit maga az igazgató. Úgy üdvözli a lányt, mintha már régóta ismerné.

- Nos, mivel már /név/ mindent elmondott, ezért csak annyit füzök még ehhez hozzá, hogy fogadjátok szeretettel! - az igazgató távozni készül.
- Igazgató, őt is vizsga nélkül vesszük fel? - vág a szavába Tanizaki-kun.
- Igen! Tisztában vagyok az erősségeivel és gyengeségeivel, mivel ő a lányom - azta! Micsoda fordulat! Nem gondoltad volna! Tök aranyos apa-lánya páros.
- A lánya? - csodálkozik el Sushi - Sosem tetszett ezt mondani!
- Mert nem szeretek a magánéletemről beszélni. Junko, mindjárt adok neked feladatot!
- Oké apa! - mindenki leül a helyére, és folytatja a munkát. Junko asztala a tiéd mellett van.
- Junko! - nézel rá.
- Igen?
- Hogy-hogy nem mondtad, hogy az igazgató lánya vagy?
- Nos, apa azt szerette volna, ha titokban tartjuk. Azt nem tudom miért.
- Értem.

Fukuzawa hozott feladatot a lánynak, majd elkezdte kérdezni, hogy hogy ment az idetalálás. A lány pedig elmesélte, hogyan történt. Megpróbált keresni valakit, aki tudja, hogy merre kell menni. Aztán támadt rá Gin és Tachihara. Aztán te meg megmentetted, és együtt jöttetek. Egy kicsit furcsállod, hogy még nem járt itt.
Fukuzawa megköszönte, hogy megvédted Junko-t, te pedig mondtad, hogy ez természetes. Ezek után pedig folytatódik a munka.

- Cuksi! - Dazai odafut hozzád.
- Igen, Dazai? - nézel rá kérdően.
- Emlékszel arra a pasasra, aki elrabolta a lányát, Haruka-chant?
- Igen, persze! Miért?
- Nos, van egy kis baj...
- Mi a baj...?
- Pár napja megszökött...
- Hogy mi?! Hogyan?
- Azt nem tudom. Azt viszont lehet tudni, hogy most hol van! Jössz elkapni?
- Igen, persze!
- Atsushi-kun, Yosano-san! Menjünk!

Felkapod az oldaltáskád, majd kifutottatok az épületből.

Egy sikátor felé mentek. A rendőrök félelmüket nem rejtve állnak ott. Rengeteg rendőr fekszik a földön, vannak olyanok, akik már meg is haltak. Nagyon sok a sérült és mindannyian félnek.

- Megjöttünk! - kiállt a rendőröknek Sushi.
- Yosano-san! Te maradj itt és lásd el a sérülteket! Mi hárman bemegyünk!
- Rendben, Dazai! Legyetek óvatosak! - Yosano rögtön egy sérülthöz rohan, hogy elláthassa.
- Atsushi-kun, Cuksi, mi bemegyünk!
- Oké! - előveszed a pisztolyod, és beljebb mentek. Nem hallasz semmit, és nem is látod a férfit. De tudod, hogy a közelben van. Érzed, ahogy a tekintete a tarkódat mardossa. Valahol a közeletekben van, és támadásra készül.

Hirtelen egy hatalmas tövis csap le, és eltalálja Dazai-t. Szerencsére nem sérült meg, de kiütötte. Érzed, hogy indák tekerednek a csuklódra és a bokádra, ami által nem tudsz megmozdulni. Sushi-val is ez történik. Egyikőtök se tud megmozdulni, és ekkor megjelenik az a férfi.
Még mindig undorítóan néz ki a borostájával. Barna haját már napok óta nem fésülte. Zöld szemei alatt fekete karikák vannak. Sárga fogakkal teli száját pedig gonosz mosolyra húzta.

- Lám, lám, fogtam egy tigrist, egy öngyilkost és egy ribit! Ez az én szerencse napom! Le is adlak titeket a főnöknek.
- Van egy rossz hírem, szívem! - gonoszul rámosolyogsz - Nem egy álomban élsz! - a pisztollyal leszeded magadról és Sushi-ról, majd nekiestek a férfinek. A férfi egy indával ellöki Sushi-t magától, mire ez szabad utat nyit neked. Pár robbantással mögé kerülsz, és a fejéhez szorítod a pisztolyt. Viszont erre számít. Egy tövissel megpróbálja átszúrni a törzsedet, amit felrobbantasz. Megragadod a torkánál, és nekinyomod a falnak - Fogd fel, hogy nem győzhetsz!
- Soha! - egy indával ellök magától. Hátra repülsz. A falból még két inda elkap, és a falhoz szórít. Hiába robbantasz, pont olyan helyzetben van a kezed, hogy hatástalan. A pisztolyod is elejtetted, ami most a férfi kezében van - Ne félj! Ott foglak meglőni, ahol nem okozhat halálos sérülést! Csak el fogsz ájulni! - hirtelen a fegyvert valaki kikapja a kezéből, és hasba rúgja, amitől összeesik és elájul. Hozzáér, mire az indák eltűnnek. Dazai az. Megmentett.
- Köszönöm Dazai!
- Nincs mit! - mosolyog rád.
- Sushi! - odarohansz a tigrishez - Minden rendben?
- Pe-persze, /név/-san! De-de túl közel vagy! - erre a mondatára elneveted magad, majd felsegíted. Sushi megfogja a férfit, és elindultok vissza az Iroda felé.

Yosano rengeteg embert meggyógyított. A rendőrséggel megbeszélitek, hogy a férfire innentől ti vigyáztok.

Beviszitek a gyengélkedőre. Alszik, ezért most várnotok kell addig, ameddig nem kel fel. Leülsz az asztalodhoz és elkezded a jelentést írni. Közben Junko-nak elmeséled, hogy mi történt. Egy kicsit megijed, de aztán elkezd arról ábrándozni, hogy milyen menő vagy. Egy picit elpirulsz, de boldog vagy, hogy így lát téged.

- /Név/-san! - Kunikida odamegy hozzád.
- Igen, Kunikida-san?
- Miért? Mi a baj?
- A karod - az alkarodra nézel, ami vérzik. Lehet, hogy lehorzsoltad a vágásaidat. Ebből baj lesz - Mit mondtam arról, hogy ne vagdosd magad?
- Nem vagdostam magam! Csak-
- Az Akutagawa elleni harcban szerzett egy csúnya sebet, ami gyakran szokott vérezni - Dazai melléd áll. Megkönnyebbültél - Nem akarta neked elmondani, mert nem akarta, hogy aggódj!
- Oh, értem... Elnézésedet kérem!
- Semmi gond!
- Gyere Cuksi, ellátom a sebed! - Dazai megragadja a csuklód, és húzni kezd.

Nem csak a gyengélkedőn lehet sebeket ellátni, van egy külön orvosi szoba is. Az orvosiban szúrós vegyszerszag és tisztítószer szag van. Dazai leveszi a kötésed. A seb csúnyán elfertőződött. Előveszi a fertőtlenítőt és kimossa. Egy kicsit csíp, de tűrhető. Visszakötözi.

- Kösz, hogy nem mondtad el Kunikida-sannak!
- Nincs mit! Hisz megígértem, hogy tartom a szám! - eleinte cukin mosolyog, de aztán ez a mosoly ördögi lesz - De nem tudom, hogy a fizetséged meddig elég!
- Dazai! Ez már köcsögség!
- Tudom! És Kunikida-kun bármikor megtudhatja a kis titkaidat!
- Mondd, mit akarsz? - Dazai közelebb hajol hozzád. Tudod, mit akar. És te is akarod. Elkezdesz közelebb hajolni hozzá. Lassan lehunyod a szemed. Mindjárt meg történik. Helyesbítek, megtörténne, ha Sushi nem nyitna be!
- Srácok! - mikor az ezüsthajú fiú benyit, annyira megijedsz, hogy leesel a székről és ettől sikítasz egyet - Za-zavarok?
- Nem! Mondd! - felállsz a földről és leporolod magad.
- A férfi! Felkelt! - Dazai-val felpattantok és elkezdtek a gyengélkedő felé rohanni. Yosano sakkban tartja a férfit, így nem tud felállni - Beszélj! - Sushi támadó állásba áll.
- Álmodban tigris!
- Kinek dolgozol?
- Közöd hozzá?
- Hogy működik a képességed?
- Nem beszélek!
- A képességed, - vágsz közbe a vallatásba - nemrég kaptad, igaz?
- És ha igen?
- A maffia tagja vagy?
- Semmi közöd hozzá!
- Yosano-san, hogyan tovább? - Sushi Yosano-ra néz.
- Szerintem hozok egy bazi nagy kést, és-
- Nekem van egy jobb ötletem! - elmosolyodsz - Idehozom Junko-t!

Kirohansz.

- Junko!
- Igen?
- Ráérsz?
- Igen! Miért?
- Van az a férfi. Nem akar beszélni. Tudsz segíteni a képességeddel?
- Igen, persze! Örömmel! - visszamentek, Junko a férfivel szembe leül - Hogy hívnak?
- Közöd hozzá? - a férfi neki akar esni Junko-nak, mire a fejéhez szorítasz egy pisztolyt. Gyilkos szemekkel nézel rá, mire megtör - Daigo. Inaba Daigo.
- Rendben, Inaba-san! Kérlek, most ne mozogj!
- Nem-! - fejbe vágod, mire Daigo befogja. Junko lehunyja a szemeit, majd hozzáér a karjához. Pár másodpercig ott tartja. Majd kinyitja a szemeit, és elengedi Daigo karját. Junko vidám arca tele volt félelemmel és szomorúsággal.
- Te... a maffia legeslegújabb tagja vagy...! Neked is volt olyan műtéted, ami által képességet szereztél...! Megváltoztál, de te voltál az, akit a múlthét hétfőn kapott el /név/-san...! Te voltál az a robbantgató...! Te... részt vettél abban a merényletben tizenhat évvel ezelőtt... Azzal a szőke hajú, barna szemű nővel... És... a barna hajú, kék szemű férfivel...! - a két ember leírása megegyezik a szüleidével. De nekik mi közük van Daigo-hoz? Junko-t a sírás kerülgeti - Ti hárman...! Ti voltatok azok...! Ti... - Junko kék szemeiből könnyek szökkennek ki - Ti öltétek meg anyukámat!

---------------------------------------------------------

Halihó drágáim!
Itt az új rész! 😊

Reggel, a BSD horoszkópokba írtam, hogy nem biztos, hogy ma felkerül ez a rész.
Nos, az egyik indokom az, hogy egész nap a kishúgomra vigyáztam. Nem tudtam, hogy lesz-e időm.
A másik pedig az, hogy az új karakterről, Fukuzawa Junko-ról készíteni akartam egy rajzot, és végképp meg akartam mutatni, mert... Mert miért ne!

De tök fölösleges volt, mert a Watty nem akarja bevágni 😭😭😭

Amúgy!

Ma van Osamu-senpai szülinapja! Boldog szülinapot neki!🎂🎉🍻

Remélem tetszett!

További sszép estét kívánok minden embernek, démonnak, illetve Arahabaki-nak!💜

Bye-bye!💜