5. Az érzéseid, cuksi, Chuuya és a...
Reggel van!
Végre!
Már az első csörrenésre kikelsz. Nyújtózkodsz egyet, kettőt, majd ki mész a konyhába. Előveszel egy kis tejet, egy kis cukrot és kávé port. Már be akarod kapcsolni a kávéfőzőt, amikor eszedbe jut valami. Ha kicsiket robbantasz a bögre alatt, akkor a tej felmelegül?
Kipróbálod.
- És működik! - kiáltasz boldogan.
Így a kávéd 5 perc helyett 1 perc alatt kész lesz. Miközben iszod, lecsekkolod a telefonos értesítéseidet. Szerencsére semmi fontos sem jött. Ránézel a dátumra. /Születésed előtti nap/. Holnap lesz a szülinapod. Majd holnap este veszel magadnak valamilyen borocskát vagy sörikét.
6:05 van. Bemész a hálóba, és elkezdesz öltözködni.
Annyira szereted az új egyenruhád!
Viszont, ha tényleg keresnek, az arcodról még így is fel tudnak ismerni. Tehát egy kicsit meg kell változtatnod az arcod. Előveszed a sminkjeidet, és neki látsz az átalakulásnak.
Egy kis alapozóval és korrektorral megváltoztatod az arcodat. Egy kicsit sötétebbé és vékonyabbá teszed. Aztán egy pohár segítségével megnagyobbítod az ajkaidat. Majd egy kis tús segítségével megnagyobbítod a szemed.
Tükörbe nézel. Változtatott rajtad egy kicsit.
Hirtelen felkordul a hasad. Itt az ideje zabálni!
Mi lenne, ha az Iroda tagjait meglepnéd egy kis sushi-val, egy kis mochi-val és egy kis onigiri-vel?
Jó ötletnek tűnik! Neki is látsz a főzésnek.
Egy óra múlva készen is vagy. Most jut eszedbe, hogy Dazai már legalább 5 perce várhat rád. Gyorsan bedobozolod a finomságokat, a telód, a pénztárcádat, és az új fegyvereidet egy oldaltáskába bedobálod.
A ház előtt meglátod Dazai-t. Valamilyen kis dalocskát dúdolgat. Odalopódszol a háta mögé és megijeszted.
- Bu! - hirtelen ráteszed a vállaira a kezeidet, ettől megijed.
- Jaj! - megfordul - /Név/-chan! Wow! - elpirulva nézi a testedet.
- Szia! Egy kicsit megváltoztattam magam!
- Látom! Nagyon csini vagy! - most te is elpirulsz.
- K-köszi!
- Mi ez a finom illat?
- Oh, az Irodának csináltam pár finomságot! Köszönet képen, a befogadásért!
- Jaj, de kawaii vagy! Ugye én is kapok? - felnevetsz.
- Igen, persze!
- Yey!
- Dazai, baj lenne, hogy ha gyorsan bemennék egy boltba?
- Nem! Miért? Kell valami?
- Igen! Egy rövid cicanadrágot szeretnék venni?
- Minek?
- Nos, ha használom a képességem, nagy esélye van, hogy villantok! És én nem akarok villantani!
- Oh, értem! Kár! Én nem bánnám, ha villantanál! - perverzül rád kacsint.
- Jaj! - meglököd a válladdal, és rámosolyogsz - Te perverz! Amíg bemegyek, majd meg tudod fogni a kaját?
- Persze!
- De ne edd meg!
- Pedig azt terveztem...
~A boltnál~
Gyorsan bemész a boltba. Szerencsédre nagyon kedves az eladó, megkérdezi, hogy mit keresel. Rengeteg jó anyagú cicanaci van. Találsz egy olyat is, aminek a lábszárán cicák vannak! De most nem ezért jöttél. Gyorsan kiválasztasz egyet, kifizeted, majd bemész egy fülkébe és felveszed.
Nagyon kényelmes és nem csúszik le. Tökéletes!
Kimész, de meglepetésedre Dazai nincs egyedül.
Egy vörös hajú, kalapos fiúval beszélget. Hogy is hívják? Jaaa! Nakahara Chuuya. De... ő Maffiás! Mit keres itt?!
- Jó'van Chibi! - mosolyog Dazai - Majd szólok, ha látom.
- NE HÍVJ CHIBI-NEK! - ordítja le a vörös a barna fejét.
- De! A halálos ágyadon is így foglak megszólítani!
- Nem! Nem fogom megengedni, hogy meglátogass!
- Ne legyél már ennyire durci, Chibi!
- Ne hívj így, te öngyilkosság mániás, túl magas, retaldált, kötéses barom! - Chuuya majdnem nekiesik Dazai-nak.
- Bocsi, fiúk... - nézel kíváncsi fejjel a két férfire.
- Shira-chan! - Dazai rádkacsint - Ő a régi munkatársam, akiről beszéltem! Ő Chi-! Akarom mondani Chuuya! Nakahara Chuuya! Chuuya, ő a barátnőm, Shira-chan! - egy picit mindketten elpirultok. Tudod, hogy ezt csak azért csinálja, hogy nehogy felismerjen a plakátokról.
- Oh, heló! Na, nekem mennem kell vissza! Ha látod a csajt, végképp szólj!
- Oké, Chibi!
- Oi, Chuuya! - hallasz egy ismerős női hangot, mire Dazai a háta mögé lök- Megtudtál valamit?
- Nem!
- Bassza meg a kicsi ribit a kúrva élet... - megjelenik egy férfi is, aki éppen a seggét vakarja. Undorító!
Kinézel Dazai válla fölött és meglátod a két embert.
Az arcuk teljesen ugyan olyan, mint két nappal ezelőtt.
Hihetetlen!
Csak nem...!
Ők az új tagok?!
A szüleid?!?
Szerencsére hamar elmennek, és nem is vesznek észre.
- Basszus... - nyögőd ki miután elmennek. Lerogysz a térdedre. Majdnem elájulsz az idegességtől, az öklödet összeszorítod a képességed miatt.
- Jól vagy, /név/-chan? - Dazai finoman ráteszi a hátadra a kezét.
- Nem...
- Ők az új Maffia tagok. Szerintem
- Igen, szerintem is. És ők...
- Ők?
- Ők a...
- Ugye nem?!
- De...! Ők a szüleim...!
Ezek után a srác felsegít, majd elindultok az Iroda felé.
- Jó reggelt! - köszönsz mosolyogva, amikor kinyitod az ajtót.
- Jó reggelt /név/-san! - Atsushi odarohan hozzád és az öngyilkossag mániáshoz - Mi ez az isteni illat?
- Oh, nos, az Irodának sütögettem egy kicsit. Hogy megköszönjem a befogadást!
- Ez nagyon kedves tőled! - Ranpo odajön, és beleszagol a szatyorba - Jól érzem, hogy van benne mochi?
- Igen! - felkacagsz.
- Akkor mire vársz?! - mosolyog Ranpo - Terítsünk és zabáljunk!
Elkezdtek megteríteni. Mindenki segít, senki se lustálkodik.
A kezedben egyszerre 10 tányért tartasz. Nehezen egyensúlyozol azokkal. Már majdnem az asztalnál vagy, amikor a tányérok elkezdenek leborulni.
Szerencsére ott van Dazai, aki gyorsan elkapja a szökni kívánó tányérokat.
- Segítek /név/-chan! - elkezd megteríteni.
- Köszönöm Dazai!
- Mi folyik itt? - az igazgató meghallotta, hogy valamit szöszmötöltök, ezért gondolta rátok néz.
- Igazgató! - mosolyog Atsushi - /Név/-san hozott pár finomságot! Csatlakozzon ön is!
- Hmmm, oké! - Fukuzawa is segít teríteni, így hamarabb készen lettek.
- Nagyon jól néz ki a sushi! Szeretem - az igazgató a sushi-kat elkezdi rápakolni egy tányérra.
- Köszönöm! Én is szeretem az At-sushi-t - erre mindenki el kezd röhögni.
- /Név/-san, ez jó volt! - Atsushi a hasát fogva röhög - De ugye nem fogsz megenni?
- Még meglátom! - neveted el magad.
A röhögés után viszont folytatjátok a finomságok kipakolását.
Mindenki nyál csorgatva nézi a kajákat, amiket csináltál.
Senkinek sem kell mondani, hogy egyen. Terítés után mindenki leül, és elkezdenek falatozni.
~Time skip~
A kaja hamar elfogyott. Mindenki a hasát fogta egy ideig, aztán visszatértek a munkához.
Dazai kaja közben elmondta Fukuzawa-nak a szüleiddel kapcsolatos dolgot, így most a szüleidről kell egy ilyen információs lapot kitölteni.
- Segítsek /név/-chan? - Dazai mosolyogva néz rád.
- Nem kell, de azért köszi! - egy picit elpirulsz a bájos mosolya miatt.
- Oké-zsoké! Majd ha ezzel készen vagy, magadról is kell majd egy ugyanilyet csinálnod!
- Jaj, de jó - nem vagy annyira elragattatva, mivel utálsz a seggeden ülni.
- Amúgy /név/-chan! Mikor szeretnéd végrehajtani a kettős öngyilkosságot?- szexin rád kacsint, amitől még jobban elvörösödsz.
- DAZAI! - Kunikida..., khm, akarom mondani Kunikida-san elkezdi egy könyvvel verni Dazai fejét - Ahelyett, hogy egy buzi öngyilkosságra próbálod rávenni /nevet/, szerintem rakd le a segged arra a kib@szott székre, és folytasd a munkát!
- Jól van, na, jól van, na, Kunikida-kun! Hogy fel lettél tüzelve? - perverzül emelgeti a szemöldökeit a kötéses.
- Igen! Mert nem akarom, hogy pedofilizáld!!!
- De /név/-chan 21...
- Tudom! Attól, hogy korod béli, nem azt jelenti, hogy pedofilizálhatod!!! Na, most takarodj dolgozni, különben kapsz egy kurva nagyot!
- Jó, jó!
- Fiúk... szeretnék kérni tőletek valamit - kicsit félsz a válaszuktól - Kérlek, ne hívjatok a vezetéknevemen! Hívjatok csak a keresztnevemen. /Keresztnévnek/.
- Rendben /név/-san! - Kunikida-san rád mosolyog - Tiszteletben tartom a kérésed!
- Én is, /név/-chan! - ahogy Dazai kimondja a keresztnevedet, abban a pillanatban elvörösödsz, a szíved hevesebben ver.
- Köszönöm Dazai! Köszönöm Kunikidaaa...-san!
- Folytassuk a munkát! - a szemüveges távozik és magával rángatja Dazai-t is.
Ezek után nyugtalanul, kicsit zavartan, de folytatod a munkád.
Megkapod azt a lapot is, amit magadról kell kitöltened.
Néha-néha, amikor ránézel Dazai-ra, a szíved mindig egyre csak gyorsabban és gyorsabban ver. Mi lehet ez az érzés?
Miközben csinálod a munkád folyton csak Dazai-n jár az eszed.
Nagyon helyes a srác. A humora is nagyon jó, a komoly helyzetekben viszont olyan komoly, mint a matek TZ. Nagyon kedves és gondoskodó, de egy kicsit perverz. De minden férfiban van egy perverzitás.
Miközben beszélgettek imádsz a szemébe nézni. És a haja! Olyan pufinak néz ki, mint egy vattacukor. Bárcsak beletúrhatnál!
Miközben róla ábrándozol, érzed, hogy a pofid egyre vörösebb és vörösebb lesz. Ilyen a szerelem? Vajon... Tényleg szereted Dazai-t?
Elkezded csavargatni a hajad, mikor erre gondolsz.
Úgy néz ki, mint egy álom pasi! Tényleg szereted, vagy csak képzelődsz? Vajon ő szeret? Bárcsak!
Miközben töltögeted a lapokat, néha elkalandozol, és véletlen rajzolsz egy-egy szívecskét.
Ezek után, mikor leadod, kapsz egy csomó szart, amit át kell írnod Word-be. Gépről nem tudod bemásolni, mivel kézzel írott. Kúrva jó!
Egész napodat ezzel a szarral töltöd, amíg Atsushi és Dazai együtt nyomozgatnak. Bárcsak Sushi helyébe lennél! Akkor Dazai-val lehetnél!
Hirtelen megint fangörcsöt kapsz, így gyakran félre írsz. Folyton csak az a férfi jár az eszedbe.
Csak gépeled, gépeled az anyagot, amikor hirtelen a végére érsz. Lemented a mappába, majd mindenkinek elküldöd, plusz az igazgató megkért, hogy nyomtass neki egyet. Tehát irány a nyomtató!
Miközben várod, hogy a nyomtató kinyomtassa, megint elkezdesz magadban Dazai-ról áradozni. Hogy milyen helyes! Hogy milyen kedves! Hogy milyen szexi! Hirtelen meglátod, hogy valaki a kezét lengeti előtted.
- Haló! - ordít a füledbe az a férfi, akiről egész nap ábrándoztál - Föld hívja /név/-chaaant!
- Dazai! - befogod a füled - Te idióta barom! Mit csináltál volna, ha beszakad a dobhártyám?! Vagy ha szív-infarktus kaptam volna?!
- Nyugi /név/-chan! - megfogja a csuklód és leveszi a füleidről - Már egy perce szólongatlak...
- Oh, bocsi! - ez annyira ciki! - Szokásom elkalandozni...
- Értem! - egy szexi mosolyt villant rád - Miről gondolkodtál?
Na, ezt hogy magyarázod meg?
- Én csak...! Kutyikról! Kiskutyákról gondolkodtam!
- Hmmm. Oké! Amúgy, még miért vagy itt? - ránéz az órára - Már este nyolc van!
- Tényleg? Tudod... Be akartam fejezni azt a Word-ös izét. Meg, tudod...
- Hm?
- Meg szerettelek volna várni...
- Jaj, de cuksi vagy! - Dazai picit vörös pofival megsimogatja a buksid. Teljesen elvörösödsz.
- Ne. Simogass! - durcis képet vágsz - Gyorsan leadom az anyagot, aztán hazamegyünk?
- Aha!
Leadod az anyagot. Fukuzawa nagyon meglepődik, hogy egy nap alatt megcsináltad. Azt mondja, hogy nagyon büszke rád, amitől boldog leszel.
Mivel Sushi is azon a környéken lakik, mint ti, ezért ma együtt mentek.
- Mesélj, Sushi, mit csináltatok Dazai-val? - kíváncsi vagy, hogy miért küldték őket.
- Ho-hogy mi? Sushi? - csodálkozik Sushi.
- Igen!
- De miért hívsz így?
- Mert szerintem tök kawaii!
- Ez nem magyarázat.
- Nyugi Sushi! Csak törődj bele!
- De... - kis robbanásokat csinálsz, amitől egy picit megijed.
- Törődj be! És nem esik bántódásod! - ezt csak poénnak szánod, de S ushi komolyan veszi.
- Oké! Sushi vagyok!
- Jó! Akkor mesélsz?
- Ja, igen! Egy pedofil fogva tarott egy csomó nőt, és őket kellett kiszabadítanunk.
- Óóó! Az gondolom izgi volt!
- Igen! Ó, nekem még vennem kell kaját! - mutat egy kajabolt fele - Sziasztok!
- Szia Sushi!
Így hát Dazai-val ketten folytatjátok az utat.
A keze a teste mellett van.
Meg akarod fogni a kezét.
Odanyújtod a kezed, de meggondolod magad.
Már éppen vissza akarnád húzni, de ekkor Dazai megfogja azt. Mindketten vörösek vagytok. Dazai csak egy picikét, de te nagyon.
Végül elengeded magad, és megszorítod a kezét.
Kézen fogva sétáltok.
- Te is érzed? - kérdezi bájos hanggal és mosollyal.
- M-mit? - vajon... most fogja bevallani az érzelmeit? „Kérlek Dazai! Mond azt, hogy szeretsz!" ez a gondolat cikázik a fejedben
- Ezt a rózsa illatot - nem erre számítottál - Nem érzed?
- Nem...
Erre odahajol, és elkezdi szagolgatni a nyakad.
- O-oi..-!
- Finom illatod van!
- Ne szagolgass engem, te...
- Olyan cuksi vagy, amikor dühös vagy!
Erre már nem válaszolsz.
Csak sétáltok tovább.
- Nem fertőtleníted a sebeid - a srác felemeli a karod, és a kötésed nézi.
- És akkor? - ez miért lett hirtelen téma?
- Hát, ha ezt apukád megtudja...
- Utálom az apámat. Kurvára nem érdekel, hogy mit gondol. Tehát nyugodtan elmondhatod neki! Úgy se fogja érdekelni!
- Én Kunikida-kunra gondoltam - erre elkezdesz nevetni.
- Jaj, istenem! Te...! Nem az apám! és nem fogja megtudni!
- Ha tartom a számat - gonoszul rád mosolyog.
- Dazai...!
- Nincs ingyen a hallgatás! - rád kacsint és odatolja hozzád az arcát.
Nagyon elvörösödsz. De megadod magad a kívánatnak.
Odahajolsz az arcához és megpuszilod.
Erre egy picit elvörösödik.
- Tartom a számat!
- Ajánlom is! - durcisan keresztbe rakod karjaidat.
- Imádom, amikor durcizol! Olyan cuksi vagy!
- Nem is!
- De!
Hirtelen a házadhoz értek.
Dazai elengedi a mancsod.
- Mostantól Cuksinak foglak hívni! - rád kacsint.
- Nem..!
- Akkor nincs titoktartás!
- Jó... - halálian vörös az arcod.
- Oké! Akkor holnap! Szia Cuksi!
- Szia Dazai!
Integetsz neki, majd mosolyogva indulsz befelé a házba.
Haliii!
Itt az új rész! Yeeeeeey!
Mostantól minden pénteken jön egy új rész! 😘
Remélem tetszett!!!
További szép napot kívánok minden embernek, démonnak, illetve Arahabaki-nak! 💜
Bye-bye! 💜
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro