Hihetetlen! A kedvenc matek tanároddal találkoztál! Még egyetemen tanított téged. Azért hagyta abba a tanítást, mert elvileg felvették álmai munkájába. Ez lett volna az álma? Hogy a Fegyveres Nyomozó Iroda... taxisa legyen? Vagy talán neki is van képessége?

- Sensei, maga mit keres itt? - kérdezed.
- Szerinted? - kérdi Dazai mosolyogva.
- Hmmm... - ez valamilyen teszt lehet? - Két tippem van. Egy: Kunikida-senseinek mindig is volt képessége és tudott is róla, talán egy kicsit használni is tudta. Aztán hirtelen kapott egy felkérést, hogy csatlakozzon az Irodához, és elfogadta. Vagy. Kettő: Egyik nap véletlen előjött a képessége. Nem tudta, hogy mit kezdjen, ezért inkább csatlakozott az Irodához. Bár az első az valószínűbb, mivel a sensei mindig tudja, mit tegyen.
- Wow, /név/-chan! - Dazai szemei csillognak - Igen! Az első volt a helyes! Nagyon okos vagy!
- K-köszönöm... - mondod, enyhe pirrel az arcodon.
- Neked hogy jelent meg a képességed, /név/-san? - merül fel a kérdés Kunikida-ban - Csak nem konfliktusba keveredtél a... velük? - a tanár mindig is tudott róla, hogy hogyan bánnak veled a szüleid, számtalanszor segített már ki.
- De... - el akarod őket felejteni - Csak egy pofont akartam adni, de a kezem... felrobbant!
- Hm. Erős képesség. A harci tudásod már megvillogtattad ennek az idiótának? - Dazai-ra mutat.
- Igeeen! - Dazai-nak még mindig csillog a szeme - Nagyon menő volt! És képzeld, Kunikida-kun! Megpróbált öngyilkos lenni!
- Jaj, istenem... - a sensei a fejét fogja - Mondtam, hogy hagyd abba az öngyilkossági kísérleteidet! - már régebben is csináltál hasonlókat. Egyszer a mosdóban vagdostad az ereidet, akkor tudta meg ezt Kunikida - Amúgy hol fogsz lakni?
- Tudod, Kunikida-kun - szól Dazai - a szomszédomban van egy lakásocska. Ami éppen szabad. Ha ma megvesszük, akkor holnap /név/-chan már be is tud költözni.
- Dazai - szól közbe Kunikida - te aljas disznó!
- Mi? - miről beszélnek? - Avassatok be!
- Ma nálam fogsz aludni! - mosolyog Dazai.
- Mi? - nem erre számítottál
- Ne félj! - kacsint rád - Nem harapok!

Ennek az lett a vége, hogy megvetted a hazát (és meglepetésedre nem is volt annyira drága), de ma még nem tudsz beköltözni, ezért ma Dazai-nál alszol.
Dazai háza nagyon szép. A lakásban nagyon szép virágok, és érdekes könyvek vannak. Amikor kinézel az ablakon, akkor lelátsz a parkra. Most jelenleg, este tízkor senki sincsen ott, de napközben biztos sokan járnak oda kutyust sétáltatni.

- Tetszik? - kérdezi mosolyogva.
- Gyönyörű! - mondod hatalmas vigyorral az arcodon - Köszönöm szépen, hogy a ma éjszakát nálad tölthetem!
- Nincs mit! Kérsz valami vacsit?
- Haddjad! Majd csinálok én!
- Wow, /név/-chan! Nem tudtam, hogy tudsz főzni!
- Hát, étteremben dolgoztam! Mit kérsz vacsira?
- Ramen-t!
- Oki!

Ramen-t nagyon könnyű csinálni! Már 10 éves korodban is tudtál ramen-t csinálni, tehát ez már rutin-szerű dolog.

Már majdnem kész vagy, amikor Dazai behömpölyög a konyhába.

- Hmmm! Jól néz ki! - szagol bele a kajába enyhe pirrel az arcán.
- Köszi! Ülj le!
- Nem, segítek! - elővesz két tányért, és két pár pálcikát.
Leültök egymással szemben, és elkezdtek enni. Miközben eszik, Dazai folyton azt mondogatja, hogy milyen finom.
- Örülök, hogy ízlik!
- Mióta... főzöl? - kérdezi teli szájjal.
- Kb 10 éves koromban kezdtem.
- Lefizetlek, ha minden este főzöl nekem valamit!
- Holnapra kutya szar jó lesz? - nevettek.
- Amúgy, Dazai...
- Hm? - kérdő kutyusszemekkel néz rád.
- Nincs kedved egy kicsit mesélni magadról? - egy kicsit félve teszed fel a kérdést.
- Ha szeretnéd - meglep, hogy ilyen könnyen belement. Eddig ha bármikor megkértél valakit, hogy meséljen magáról, mindig elzavart. Na jó, volt egy-két kivétel.
- Igen! - szeretnél többet tudni Dazai-ról
- Oké. Nos, 22 éves vagyok. Lassan betöltöm a 23at. A képességem a Többé nem ember. Egy érintéssel ki tudom kapcsolni bárkinek a képességét.
- Azta! - Dazai rád mosolyog.
- És a kedvenc szabadidős elfoglaltságom az, hogy öngyilkossági kisérleteket végzek.
- Én is szoktam ilyeneket csinálni!
- Wow! Majd van kedved elkövetni kettős öngyilkosságot? - reménykedve tekint rád.
- Nos, még nem tudom. De átgondolom.
- Jej! Végre egy csinos hölgy, aki nem utasít vissza!

Vacsora után megfürödtök (külön, külön, persze), majd lefekszetek aludni. Dazai megengedte, hogy a szobájában aludj, ő a kanapén alszik.
Elalvás előtt sokat gondolkozol a szüleidről. Vajon most mit gondolnak rólad? Hiányzol nekik? Vagy örülnek, hogy megszabadultak tőled? Mi lesz, ha elkezdenek keresni? Na és ha megtalálnak?
Egyre nehezebben vetted a levegőt. Nem akarsz visszamenni hozzájuk. Nem akarsz újra a csicskájuk lenni. Nem akarod, hogy újra báncsanak.
Benyúlsz a bőröndödbe. Ott van egy kés és egy kis fásli. Először a kést veszed elő, és elkezded vagdosni magad. Miközben ezt csinálod, a lelked egy picit megnyugszik.
Egy idő után pedig elkezd fájni. Gyorsan lefertőtleníted, és bekötözöd. Ezek után könnyen elalszol.

Reggel 6 van. Hallod, ahogy a telefonod jelzi, hogy itt az ideje felkelni. Mikor felülsz az ágyban, magad mellett észreveszel egy fehér, galléros, arany gombos inget, egy fekete nyakkendőt (jó hosszút), és egy kb térd alá érő, fekete szoknyát. A ruha tetején ott van egy levél. Elkezded olvasni:

„Jó reggelt, /név/-chan!
Remélem jól aludtál! Majd ha reggel felébredsz, kérlek, vedd fel ezeket a ruhákat! Aztán gyere ki a nappaliba! Ma reggel én főzök!
Majd reggeli közben több infót is megosztok!
Dazai"

Miután felveszed ezeket a ruhadarabokat, felveszel egy minisarkú cipőt, és felviszel egy kis alapozót az arcodra.
Kimész.
Dazai ott ül a kanapén, egy könyvet olvasva.

- Jó reggelt, /név/-chan! - köszön mosolyogva - Jól áll az egyenruhád!
- Jó reggelt! Köszönöm! - egy picit elpirulsz.
- Szereted a sushi-t?
- Igen!
- Rendben! Akkor ma At-sushi-t eszünk!
Felnevetsz, hangosabban mind azt akarnád.
- RIP. Atsushi! - tovább nevetsz - Viccet félretéve, milyen információkat szeretnél elmondani?
- Csücs!

Leültök a konyhába, és elkezditek enni a sushi-t. Nagyon finom!

- Te is jól tudsz főzni, Dazai! - mondod teli pofával.
- A boltból van, de köszi!
- Ja...
- Nos, térjünk a tárgyra! Ma lesz a próbanapod!
- Oh!
- Nos, Fukuzawa először meg akar bizonyosodni róla, hogy jó döntés e téged bevenni.
- Értem...

Reggeli után Dazai segít berendezkedni az új házadba. 8kor viszont elindultok az iroda felé.
Nincs annyira messze!
Mikor beléptek, meghallsz egy ismerős hangot. És amikor odanézel...

- Dazai-san! Ki az új...? - Naomi az!
- Naomi? Te...? - megölelitek egymást megszeppenve.
- Én már két éve itt dolgozok irodamunkásként! De te...!
- Nos, tegnap jelent meg a képességem, találkoztam Dazai-val és Atsushi-val, és kb ennyi a story.
- Ismeritek egymást? - kérdi Dazai
- Igen! Kirako-sannal gyakran találkoztunk /név/-vel az étteremben!
- Igen!
- /Név/-san! Tanizaki is itt van!
- HOGY MIII?!

Ezek után felmentek, és rögtön észreveszed a vörös fiút.

- Tanizaki-kun! - odarohansz hozzá.
- Szia /név/-chan! - odébb sétál, de hirtelen megáll - Várjunk csak! /Név/-chan?
- Igen!
- De, de... te... Mióta?!?
- Tegnap este... öm... robbantgatott egy kicsit. Fogalmazzunk így! - szól közbe Dazai.
- Nem önszántamból csináltam!
- Tudom, tudom! Csak viccelek! - huncutul rád mosolyog.

Bementek egy szobába. Naomi azt mondja, hogy itt szoktak gyülekezni. Kinyitod az ajtót. Egy egész érdekes társaság tárul a szemed elé. Ott van Atsushi és Kunikida. Rajtuk kívül ott van egy rövid, feketehajú nő, akinek a hajában van egy aranyszínű pillangó; egy szőke, fiatalnak tűnő fiú, aki szalmakalapot hord a nyakában; egy szintén fiatal, kékhajú lány, akinek rendkívül cuki, piros kimono-ja van! Illetve ott van még egy sötétbarna hajú, kalapos férfi is.

- Üdv! - jön oda hozzád a nő - Yosano Akiko vagyok! Örülök, hogy az újonc egy lány!
- Örvendek! /Teljes Név/ vagyok!
- Oh, szióka! - a szőke is odajön hozzád - Miyazawa Kenji vagyok!
- Izumi Kyouka vagyok! Már várom a közös munkát! - annak ellenére, hogy kislány, úgy beszél, mint egy felnőtt
- Én Edogawa Ranpo! - ez a srác pont úgy néz ki, mint egy elcseszett zseni!
- Örvendek a találkozásnak! - mosolyogsz rá az új arcokra.

Elkezdesz velük ismerkedni. Mindannyian nagyon kíváncsiak rád és a képességedre. Miután elmesélted, hogy hogyan jelent, miként szokott előjönni, mindannyian lementetek a kávézóba. Csak Yosano meg Ranpo nem jön. Azt mondták, hogy még el kell valamit intézniük.
Nagyon finom itt az expresso! Miközben iszogatjátok a kávét, Atsushi hirtelen megszólal!
- /Név/-san! Amikor érkezik valaki új, akkor azzal mindig megpróbáljuk kitaláltatni, hogy mit csináltunk, hogyan éltünk, mielőtt csatlakoztunk volna az Irodához. Te is próbált meg kitalálni!
- Hát...
- Lécci! - mosolyogva kérlel Kenji - Próbáld meg!
- Oké! - adod be végül a derekad - De előtte egy kicsit meséljetek a képességeitekről, meg magatokról!
Mindenki mesél egy lepkefingnyit a képességéről, és magukról is. Most pedig, itt a találgatás ideje.
- Kenji, - kezded - te szerintem egy faluban nevelkedtél.
- Igen! - a kalapjából nem volt olyan nehéz kitalálnod.
- Azt tudom, hogy Kunikida matek tanár volt. Ti... - Naomi-ra és Tanizakira nézel - Ti diákok voltatok! Sőt, Naomi! Te még mindig az vagy!
- Igen! - bólogattak mind a ketten.
- Kyouka... - na, vajon ő mit csinált? A képességét nem rég tanulta meg használni, azt mondta. Viszont a képessége gyilkolásra való, tehát... lehet, hogy valaki irányította? - A képességed, azt mondtad, hogy nem tudtad irányítani. Most vagy 14, és már tudod használni. Tehát már legalább 1-2 éve jelen van. A képességed egy része a gyilkolásra fókuszál, tehát szerintem valaki irányította a képességed, téged pedig arra késztettek, hogy rossz dolgokat tegyél.
- Nos, igen... - Kyouka egy kicsit megilletődött. Lehet, hogy ez egy érzékeny pontja?
- Na és szerinted velem mi a helyzet? - néz rád kérdően Atsushi.
- Nos, - kezded - hm... Te mindenkire odafigyelsz, és próbálsz úgy cselekedni, hogy mindenkinek jó legyen. Szerintem te szeretet hiányban nőttél fel. Vagy az egyik bunkó rokonodnál, vagy árvaházban nevelkedtél.
- Igen! Árvaházban!
- Na, most én jövök! - vigyorog Dazai.
- Ajaj, ez nehéz lesz - Dazai egy nehéz eset. Kb fél percig gondolkodsz. Aztán elkezded megosztani a többiekkel a gondolataidat - Dazai érdeklődik az öngyilkosság iránt. Tehát szerintem régen rengeteg gyilkossághoz volt közöd, amiket megbántál, és bűntudatod van - miközben megosztod a gondolataidat, az embik egyre ijedtebben néznek rád, Dazai pedig egyre csak fehérebb, és fehérebb lesz - Ha jól tudom, akkor itt, Yokohama-ban van egy társaság, akik illegálisan gyilkolnak. A Kikötői Maffiáról beszélek. Rendkívül jól értenek a gyilkoláshoz, és a fegyverhasználathoz - Dazai ijedten néz rád - Dazai, a Maffia tagja voltál. Igaz?

A levegő megfagyott.

Mindenki ijedten néz rád, majd Dazai-ra.

Dazai arca meg olyan fehér, mint az a kib@szott tesi póló.

Hali!
PLS ezt olvasd végig!
Itt az új rész! Remélem tetszett! Nem biztos, hogy jövőhét pénteken feltudom rakni a 4. részt, mert nem leszünk otthon... Lehet, hogy csak két hét múlva lesz új rész... Bocsika...

MOST viszont arra szeretnélek titeket kérni, hogy írjatok kérdéseket a story-val kapcsolatban! Nem biztos, hogy mindent le tudok írni Reader-chan-ról, ezért ha van bármi kérdésetek, azt írjátok le!
Köszi!

Na megyek!

Bye-bye!💜