Baj
Virágok, fák, természet,
Érezzétek a suhintásom,
Mit Istenien rátok teszek!
Adtatok nekem esőt,
S elszomorodik a tető:
Behorpad, ha hozzányúlnak,
Cseppek folynak végig rajta.
Bár mindenhol vihar van,
Ezért nem látszik, ha baj a baj:
Vannak, kik remegnek,
Vannak, kik csendesek.
Én ijedve nézem a sátánt,
Ki belül áll tán,
Elszomorodik a vár már,
S halkan beszél az életimádság.
Jobb lenne a halál -
Gagyogja az életerő.
Jobb lenne a vég -
Gagyogja a kezdet.
Mint fiatalságot, úgy akarja
Megszülni a szellő a levegőt,
És a fejet nagy óceánba mártja.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro