Tizenegyedik rész
Az utam habár elég hosszú volt, de megérte hiszen már ott is vagyok, ahol Jack-et fogva tartják. A hely hatalmas hogyan fogom megtalálni őt egy ekkora helyen? Ahogy mentem a folyosón folyamatosan csak emberi sikolyokat hallottam, aminek hallatán eléggé meg is ijedtem. Idáig egyetlen démont sem láttam, ami azt jelenti, hogy nyugodtan kereshetem tovább a szerelmemet csakhogy nagyon korán elszóltam magamat. Az egyik ajtó előtt magát Zalgo-t láttam meg az egyik bizalmasát. Gyorsan kerestem egy helyet, hogy ne lásson csak egy a baj, hogy a démonok elől nem lehet elbújni. Nem igazán vagyok hívő ember, de most vetettem keresztet és imádkoztam, hogy le ne bukjak. Hatalmas mázlim volt, hiszen a ház ura elhagyta a helyszínt és ekkor leborultam a földre annyira levert a halál vize és miután sikerült valamennyire megnyugodnom folytattam a keresést. Remélem Jack-nek nem esett semmi baja. Már 2 órája keresem szerencsétlent, de még mindig nem találom sehol. Túlságosan hatalmas ez a hely!
*Pár perccel később*
Kisebb idegösszeroppanás után végre megtaláltam drága páromat, akit fél holtra vertek a cellájában. Nagy nehezen leszedtem a láncokat és a hátamra felvéve vittem őt. Majdnem kiértünk mikor meghallottam pár démon hangját. Egyből rohanni kezdtem ahogyan csak a lábam bírta közben reménykedtem, hogy nem találnak meg minket. Hamarosan haza érünk Jack csak még egy kicsit tarts ki. Mikor beértem a lakásba egyből a nappaliba vittem és ott a kanapéra tettem. Ezután megkerestem az első segélydobozt aztán elláttam a sérüléseit. Jack lassan ébredezett, de a tekintette nagyon meglepett. Hirtelen felült, de ennek hatására egyből össze is görnyedt a fájdalom miatt. Mondtam neki, hogy dőljön vissza csakhogy nem tette. Megragadta a kezemet és rám nézett.
Avery: Jack? Mi a baj?
Jack: Mégis hogyan tudtál kihozni onnan? Zalgo emberei mindenhol ott vannak!
Avery: *megfogta a kezét* Nyugi óvatos voltam és különben is most alig voltak
Jack g: Ahogy sejtettem. A mester kieszelt valamit, de nem is
Avery: Jack?
Jack: Igen?
Avery: Valami nem stimmel ezzel az egésszel
Jack: Ne aggódj én mindig itt leszek veled
Avery: *mosolyog* Szeretlek Jack
Jack: *bólint*
*Mielőtt Jack és Avery találkozott volna*
Jack szemszöge: Ma megbeszéljük Zalgo-val a story-t aztán igyekszünk nem lebukni. Remélem beválik a terv, mert ahogy mondta az egész jónak és hihetőnek tűnik az enyémhez képest. Amíg vártam addig néztem ki a fejemből, de valami mindig kizökkentett a bambulásból. Általában így foglalom el magamat, ha nincs mit csinálni csakhogy a mester mindig kitalál nekem dolgokat, ezért ritkán csinálom ezt. Most is csak arra lettem figyelmes, hogy már a vállamat fogja. Néha túlságosan is rejtélyes vagy Zalgo. Mi lehet a titka?
Zalgo: Akkor elkezdem
Jack: Hallgatom
Zalgo: A terv a következő elmész a mansion-be, ahol Offender lányával próbálsz összejönni. Miután kialakul a kapcsolat vidd el magaddal és legyél vele addig amíg nem szólok. Ha majd elérkezik vele végzünk vele és ezzel sikerül fájdalmat okoznunk a családjának
Jack: Értettem! Ennyi a feladatom?
Zalgo: Hogy ne jöjjön rá neked tettednek kell, hogy szereted őt. Nehogy lebukj előtte, mert akkor gyanút fog szóval ne szúrd el
Jack: Rendben mester! Akkor a megbeszélt időben jelentek önnek
Zalgo: *bólint*
Szokatlan volt Jack viselkedése. Úgy érzem néha, hogy nem is szeret igazából és csak kiakar használni engem. Kicsit elkeseredtem, de igyekeztem nem erre gondolni. Jack a konyhában volt addig én kint álltam a ház előtt és merengtem magam elé. Annyira elvoltam a saját gondolataimban, hogy az időre sem figyeltem. Mikor magamhoz tértem mentem gyilkolni a városba és ott maradtam egészem másnap reggel 9-ig. Tetőtől talpig úsztam a vérben, de nem igazán érdekelt. Ha embert öltem akkor a nevelőapám és az ő testvérei voltak a szemem előtt. Sosem lesz már semmi ugyan olyan, mint régen. Úgy értem haza, hogy semmi erőm nem volt már és a kedvem is elég rossz volt. A házba beérve megláttam, hogy Jack a tükröt bámulja. A bohóc mikor megfordult kicsit bosszúsan nézett rám. Nem értettem az okát, ezért inkább ott hagytam őt és felmentem lezuhanyozni. Ezt ő nagy meglepődéssel nézte végig. Eltelt kb. fél óra mire utánam jött, de akkor már az ágyban feküdtem és tetettem az alvást. Leült az ágy szélére és onnan figyelt engem, de már kezdett frusztráló lenni ez az egész. Mikor meguntam akkor felültem és a fejemet fogva néztem magam elé.
Jack: Avery?
Avery: Mi az?! Talán az embernek nem lehet rossz napja!?
Jack: Mi van veled!? Miért szólsz vissza ilyen bunkón?! Nem ártottam neked semmivel
Avery: *ökölbe szorítja a kezét* Minden is a baj! Érted!? Túl sok dolog van, amit te nem értesz, mert démon vagy és úgy tudom, hogy nekik nagyon nincsenek érzéseik. Mostanában úgy érzem, hogy a szerelem ami köztünk van az valakinek a kurva ötlete volt. Hagyjuk inkább..Megyek a nappaliba aludni. Jobb lesz, ha egy ideig nem alszunk együtt *kimegy a szobából*
Jack: Hát legyen így
*Másnap reggel*
Jack szemszöge: Tegnap esti vita köztem és Avery között kicsit durva volt. Nem számítottam rá, hogy idáig fajul az egész. Zalgo-nak értesítettem a dolgokról és mondta, hogy ma befejezzük ezt az egészet. A terv csúcspontja csak most következik.
Folytatás...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro