Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Chapter Three

- Lisa Amber Clark, hol a francba vagy? -kérdezte idegesen barátnőm.
- Már elindultam -hazudtam, miközben még a szekrényemben kutakodtam valami normális ruháért.
- Nem hiszem el, hogy elindultál. Nem hallok semmilyen autózugást.
- Azért, mert most nincs a közelemben autó? -mondtam, habár ez inkább kérdésnek hangzott. Azon tűnődtem mi a szart csináljak. Egyszerűbb lenne megmondani neki az igazat, de kiakadna nagyon.
- Na, most hallod? -kérdeztem tőle miközben lóbáztam ki a kezem az ablakon, szerencsémre épp arra járt egy autó.
- Ja, de még mindig nem hiszem.
- Akkor ne hidd. Na, de most leteszlek, találkozunk a pékség előtt. Szia.
-Szia -köszönt el, mire kinyomtam.
Felhúztam gyors a ruhám és rá egy farmer kabátot, felkaptam a táskám és elindultam.
Tizenöt perc múlva oda is értem a pékség elé és egy mérges Lydiával találtam szemben magam.
- Teeeeee, te hazug! Tudtam, hogy még el sem indultál. -mondta felháborodva.
-Oké, figyelj. Épp ezt akartam elkerülni. Menjünk enni, mert még aztán vásárolni is akarsz, a koncert meg úgy tudom 7-kor kezdődik és maradt még kb. 6 óránk.
- Jó. Most az egyszer elnézem -mondta mire átkarolva besétáltunk a pékségbe.
Pizzázás után rohantunk a plázába, késésben voltunk, mint mindig és most is miattam.
A plázába érve Lydia a ruhákhoz rohant és elkezdte szedegetni le, ami megtetszett neki.
- Megértem, hogy ez itt mind tetszik- mutattam a ruhákra -de ne időzz sokat, nincs kedvem órákon át álldogálni.
- Nem csak én fogok ruhákat vásárolni, kislány.
- Kivan zárva, hogy veszek valamit! -tiltakoztam.
- Ó, te csak azt gondolod -mondta, mire kacsintott egyett és már el is tűnt a látókörömből.
Elindultam lassan a sorok között, benéztem mindenhova mire egyszer csak megakadt a szemem egy fekete, egyszerű ruhán.
- Li, szerinted ez hogy áll? -kérdezte én pedig ránéztem.
- Jól néz ki, de egy koncertre ez kicsit túlzás, nem gondolod? -néztem végig a habos-babos ruhán.
- Igazad van, túlzás lenne. Na, de mire vársz te lökött? Próbáld már fel! -sürgetett.
-Jó felpróbálom, de nem ígérek semmit -mondtam Lydiának, mire belökött a fülkébe.
- Normális vagy? -kérdeztem.
- Persze -mondta, hangosan röhögve.
Levetettem a ruhám és felhúztam az újjat. A tükörbe nézve alig ismertem magamra. Annyira szép ez a ruha és még jól is áll.
- Kész vagy? -kérdezte érdeklődve.
- Ja -válaszoltam és kiléptem a fülkéből.
- Azta rohadt! -tette a kezét a szája elé. -Mintha csak rádszabták volna. Ugye megveszed?
Nézegettem magam a tükörbe és úgy döntöttem, hogy megveszem. Igaza van Lydiának, a múltat el kell engedd, hogy lehessen jövőd. Most az egyszer jól szeretném érezni magam és, ha Lydián fog múlni akkor biztos. A plázából kiérve elindultunk a házamba. Lydia 3 ruhát, 2 nadrágot és 5 blúzt vett, még én 1 ruhát, 1 nadrágot és 2 blúzt vettem.
A házamba érve lepakoltunk és készülődésbe kezdtünk. Levetettük az eddigi ruháinkat és felvettük a köntösünket. Igen, van egy Lydiának is és van még jó pár cucca nállam, ugyanis sokszor tartunk pizsi party-t, ugyanúgy Lydiánál is van elég sok ruha amik az enyémek.
Még én sminkeltem, addig Lydia a haját csinálta, aztán ő megcsinálta a hajam, én meg kisminkeltem őt. Mikor késznek nyilvánítottuk magunkat felvettük az új ruhánkat és hívtunk egy taxit. A szórakozóhelyig a telefonomat nyomkodtam míg Lydia a tájat nézte az ablakon keresztül. Arra lettem figyelmes, hogy a kocsi már megállt, Lydia pedig fizet a taxisnak. Elköszöntünk és kiszálltunk az autóból.
- Én nem akarok ide bemenni -mondtam idegesen.
- Ugyan Lisa. Érezd már egyszer jól magad. Megérdemled -mondta őszintén.
- Oké, menjünk. -átkarolva barátnőm beléptünk az ajtón.

Hey guys! :)
A részekről csak annyit, hogy pontos időpontot nem tudok, mikor hozom a következőt, az attól függ mennyi tanulni való lesz, de megpróbálom minél előbb.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro