Fújtatva vágtam ki az utca ajtót.
- Most meg mi a bajod? - kérdezte értetlenül barátnőm széttárt karokkal.

- Nem tudom, de mi a franc volt ez és miért pont nekem énekelt? - néztám rá.

- Hát, mert bejössz neki, te bolond nőszemély - tapsikolt.

- Te meg hülye vagy, ezer meg ezer szebb, menőbb lány közül választhat. Miért pont én lennék az? - tettem fel a költői kérdést.

- Azért, mert azok ott bent mind egyformák, te pedig kiválsz közülük - mosolygott rám. - Mindig ezt mondogatom, hogy különleges vagy nem pedig tömeg.

- Mindegy, talán még az univerzum se tudna rá megfelelő választ adni -néztem fel az égre és egy nagy sóhaj hagyta el a számat.

- Ne szomorkodj Lisa - símította végig felkaromat. - Itt lesznek a fiúk még egy darabig a városban, bármikor találkozhatsz még vele, ha a sors úgy akarja -nézett rám őszinte mosollyal.

- Lydia, annyira szeretlek -húztam szorosan magamhoz. - Annyira kevés ilyen barátnő van, mint te. Köszönök mindent. - Nem érthette a kirohanásom, ahogy én se, nem vagyok egy érzelgős típus, ezért nem ölelt vissza rögtön, de aztán kapcsolt és magához vont.

- Tudod, hogy rám mindig számíthatsz.

- Tudom , és ez fordítva is így van, de mostmár fejezzük be ezt az érzelgősdít. Hányingert kapok -röhögtem fel hisztérikusan.

- Te kezdted - összehúzott szemekkel mért végig majd rám mutatott.

- Oké, én elismerem és te elmered ismerni, hogy teljesen belezúgtál Dylanbe? - húztam félmosolyra a szám.

- Öm... ezt ne itt - sütötte le a szemét zavarában.

- Teszek fel egy ajánlatot. Bemegyünk a kabátokért, elköszönünk Dylantől és hazasétálunk. Vagyis hozzám és ma este nállam alszol -kacsintottam rá.

- Rendben -mosolyodott el.

***

- Szia Dyl, remélem még találkozunk - mondtam és adtam egy puszit az arcára.

- Szia Luna, mindképp -megismételte utóbbi cselekedetem -és remélem veled is találkozok még hercegnő -nézett rá barátnőmre, mire ő zavarában lehajtotta a fejét és elkezdett játszadozni a hajával.

- Bízzuk a sorsa - mondta, mi meg Dylel összenéztünk. Hát drága barátnőm megtisztelsz, hogy rámbízod ezt a kényes helyzetet, így akár már holnap is találkozhattok. Gondolatmenetem végéhez érve felröhögtem, azt hittem csak magamba de két kiváncsi szempárral találtam magam szemben.

- Jól vagy? - kérdezték egyszerre.

- Mielőtt megkérdeznétek nem bolondultam meg. Még - röhögtem.

- Oké - röhögtek már ők is.

- Lydia, mehetünk? - kérdeztem.

- Persze - mondta.

Intettünk Dylannek és kiléptünk a hajnali friss levegőbe.

- Na, mostmár mesélhetsz drága barátosném mi a helyzet Dylannel - vigyorogtam rá.

- Hááát, miért is hazudjak neked vagy magamnak. Bejön. Talán a kelleténél jobban is, de kétlem hogy találkozni fogok vele.

- Figyelj, Lyd. Szeretnéd, ha cuppidosat játszanánk egy kicsit? - kérdeztem tőle mire ilyedt pofákat vágott. - Én lennék cuppido és amor nyílaival találnálak el benneteket, ti lennétek Dylia, néhány év múlva lenne az esküvőtök és természetesen én lennék az első számú koszorúslány, aztán pedig születne sok kis Dylan meg Lydia és mindnek én lennék a körösztanyja. - álmodoztam.

- Elég -szörnyedt el. - Elment az eszed? Nem emlékszel mi lett legutóbb is mikor úgy döntöttél hogy cuppidost játszol?

*** - Szia Jason - köszöntem neki kedvesen.

- Szia, Lisa ugye? - kérdezte.

- Igen, de figyelj. Most nem miatta vagyok itt hanem Lydia miatt. Tudod ki ő, igaz? - bólintott. - Nagyszerű. -csaptam össze kezemet lelkessen. - Még nem hívta el senki a bálra (* ami nem volt igaz, mert sokan elhívták, de nem akart velük menni így arra a döntésre jutottam, hogy megfenyegetem Jasont, hogy hívja el, hisz Lydia eddig rá várt, menthetetlenül beleszeretett) és nem szeretném, ha az egész estét egyedül kellene töltse, ezért legyél olyan kedves, hogy elhívod.

- Ok..oké...pe..persze - mondta dadogva.

- Nagyon helyes- elismerően bólogattam. - Viszont ha hazudni mersz, elmodom C. - nak és szét lesz rúgva a segged, drága. -kacsintottam és elsétáltam onnan.

A vége viszont rosszul sült el, Lydia unatkozott Jason pedig mikor meglátott idegrohamot kaphatott tőlem, vagy az isten tudja, de elkapta a hasmenés és így megúszta. ***

Milyen más volt mikor még középsulisok voltunk. Az emberek féltek tőlem, mert ő volt a pasim, most pedig én félek az emberektől azóta a nap óta. Mennyi minden vátozott.

Gondolataimat Lydia zavarta meg.

- Föld hívja Lisát - integetett a kezével szemeim előtt.

- Itt vagyok, csak elgondolkodtam.

- Mostanában kicsit sokszor. Baj van? - kérdezte.

- Nem, nincs csak, mi van ha újra felbukkan és már nincs menekvés előle. Nem lesz több megoldás.

- Mindig van megoldás.

Az átjáróhoz érve megálltunk, a lámpa piros volt, simán átmehettünk volna hisz nem jött semmi, de betartva a szabályt megvártuk még átvált zöldre. Nem szóltunk egymáshoz semmit, oké én megértem hogy nehéz velem, de szerintem ha a helyembe lenne valaki, ő se cselekedne máshogy. Félek, nagyon félek tőle, én próbálom legyőzni a félelmemet iránta és Lydia tényleg megtesz mindent és lehet már belefáradt, de ez nekem nagyon nehezen megy. A lámpa zöldre váltott és ráléptünk az átjáróra, mikor hirtelen a semmiből előbukkant három motoros. Kettő lemaradva az elsőtől, eléggé hátul voltak még viszont az első elég közel hozzám, Lydiát átlöktem az út másik felére míg én csukott szemmel vártam a becsapódást ami nem ért oda. Mikor kinyitottam a szemeimet a motoros közvetlen előttem állt, nem gondoltam volna, hogy sikerül neki még időben lefékezni. Viszont sikerült.

- TE HÜLYE FASZ! NORMÁLIS VAGY? MI A FASZÉRT SZÁGULDOZOL AZ ÉJSZAKA KÖZEPÉN? NEM GONDOLOD, HOGY VALAKI MÉG LEHET AZ UTCÁN? ŐK TUDNAK NORMÁLISAN HAJTANI? -mutattam a mögötte megálló két személyre - SZÜKSÉG VOLT ERRE? Nem bírod elviselni, hogy ne te legyél a középpontban? -kérdeztem gúnyosan. -Mi van, nem akarod levenni a kacigát? Esetleg tapsra vársz? - kérdeztem, mire  tapsoltam kettőt. - Tessék, megvolt, mire vársz még? - néztem ahogy kikapcsolja a kacigáját és leveszi a fejéről.

- Örülök hogy újra látlak, hercegnő. - kacsintott rám.

Hey guys! :*

Kicsit későn posztolom az új részt, de mivel megígértem, hoztam amint tudtam.
Viszont lenne egy kérdésem, szerintetek KI LEHET A MOTOROS?
Nyugodtan komizzatok/csillagozzatok , nem eszek meg érte senkit :D