Felment a szobájába, felöltözött és átfésült hajjal lejött az előszobába.
- Köszönök szépen mindent.
- Semmiség. Nem vagy éhes? - kérdeztem.
- Köszönöm szépen, most nem.
- Biztos?
- Biztos, köszönöm. Kérdezhetek?
- Persze, de ezt nem kell megkérdezned.
- Telefonálhatok, mivel az én mobilom lemerült, és szeretnék szólni hogy még nem megyek haza. - kérdezte félénken, lehajtott fejjel.
- Persze, hogyne. Tessék. - és átnyújtottam a mobilom-amit már felnyitottam-és egy halk köszönömöt motyogott az orra alatt. Beütötte a számokat és elkezdett kicsengeni a telefon. Elkezdett fel alá járkálni miközben várta hogy felvegyék a vonal másik végén. Már majdnem 2 perce csengett mikor idegesen beletúrt szőke hajára, mely a vállára omlott.
- Nem veszik fel. Biztos halálra aggódják magukat. Tárcsázhatom a barátnőmet, hátha felveszi?
- Természetesen. - majd újra pötyögni kezdett és a füléhez helyezte mobilomat. Három csengés után felvették a túloldalon.

**Emma szemszöge**

Elkezdtem tárcsázni a barátnőmet, aki 2-3 csengés után felvette.
- Halo?! - szólt bele a telefonba
- Szia, itt Emma.
- Emma, szia mizujs?
- Mit tudsz a szüleimről? Nem veszik fel a telefont.
- Várj. Te még Londonban vagy? - értetlenkedett
- Most nem az a lényeg! Anya nem veszi fel a telefont. Pedig csak szólni akartam hogy ma még ne számítsanak rám.
- Akarod hogy felhívjam anyud?
- Kérlek.
- Rendben, máris hívom. Csörgök ha megtudok valamit.
- Örök hála hugi. - majd lerakta.

**Harrison szemszöge**

- Nos? Minden rendben? - kérdeztem már kicsit aggódva.
- Hát, még nemtudni semmit. Majd visszahív ha eléri anyukámat.
- Remélem nincs semmi gond.
- Én is. - csordult le egy könycsepp az arcán. Óvatosan magamhoz húztam és megöleltem. Először megremegett, majd viszonozta ölelésem. Karjait nyakam köré csavarta, arcát pedig a vállamba fúrta.
- Nem lesz semmi gond. Hidd el. - tartottam benne a lelket. Olyan meghitt volt a pillanat, kellemes. Nyugott. Éreztem ahogy a lány zakatoló szívverése egyre inkább lelassul. De mint minden meghitt pillatatot, ezt is megszakította valami. Mivel az ajtóval szemben álltam, láttam amint valaki benyit és belép rajta. Emma csak hallotta, de megijedt és hirtelen elengedett, majd az ajtó felé fordult és eltűrte egy hajtincsét ami az arca elé lógott. Tom és Harry Holland lépett be az ajtón.
- Helo, Harison. Ő kicsoda? - kérdezte Tom meglepetten.
- Ő itt Emma. Magyarországról jött és összefutottunk, viszont a gépét lekéste amivel ment volna haza, így rávettem hogy maradjon itt estére. - mire befejeztem mondandóm megcsörrent a telefonom a zsebembe. Emma hirtelen rámnézett, megnéztem a rezgő készüléket és Emma barátnőjének a számát írta ki. Átnyújtottam neki a készüléket, amit rögtön fel is vett és a füléhez emelte. Arca boldogról átváltozott riadttá és egyben értetlenkedővé, majd mondott valamit még a telefonba és bontotta a hívást.
- Nos? Minden rendben?
- Azt mondta az anyám a barátnőmnek hogy ott vagyok ahol lennem kell és hogy holnapra Londonba ér a holmim.
- Miről van szó? - kérdezte Harry kíváncsian.
- Miért mondta ezt az anyám? - sírta el magát Emma és megölelt. Éreztem ahogy könnyeivel eláztatja felsőmet, de nem zavart. Szegény lány. Hogy mondhat ilyet egy anya a lányának, nem hiszem el.
- Elmehetek aludni? - súgta a fülembe szipogva. Csak bólintottam, majd felkísértem a szobájába, betakartam és már elindultam kifelé mikor megfogta a csuklómat. - Ne hagyj magamra, kérlek.- suttogta még mindig szipogva.
-

Rendben. - leültem az ágy mellé a földre és a kezemet még mindig fogta, magához húzta s úgy aludt el. Olyan aranyos amikor alszik, egyre inkább ismerősnek tűnt, de nem tudom miért. Álmában még mindig szipogott, viszont a légzése lelassult. Nyugodt volt. Éreztem hogy az én szemem is lassan leragad, viszont mikor elmozdítottam a kezem, Emma visszahúzta és szorosabban ölelte, így a földön ülve, mellette aludtam el.

Reggel éreztem hogy nem volt jó ötlet a földön aludni, mert éreztem hogy fáj minden porcikám. Kinyújtóztam, majd lementem letusolni, utána összedobtam valami reggelit mindannyiunknak. Emma kivételével mindenki lejött reggelizni.

Remélem minden rendben van vele.