Osztály első voltam, a legjobb olasz jogegyetemen. Ösztöndíjat kaptam, reggeli, ebéd. Egy kis panelt a többi az én dolgom. Így is szerencsés helyzetet élveztem. Az ösztöndíjas hallgatók többsége sem dicsekedhetek jó egzisztenciával. Ők különleges szolgáltatást nyújtottak elit személyeknek. Még ma is hallom Ester-t még az első szemeszter végén. Ester az utolsó szemeszterét kezdte.

"Christa igazán nem nagydolog a kliensek többségét csak kísérgetni kell. Csak néhány kér fel éjjelre is, de jól megfizetik. Te pedig gyönyörű, intelligens vagy és elbűvölő humorral bírsz. Hetente egy alkalom és nem kell gürizni ráadásul a tanulás sem marad el."

Nem mentem bele. Mindig is többre becsültem magam ennél. Mondhatni sokkal értékesebbnek tartottam magam. A Cseléd bárba kezdtem dolgozni, mint pincérnő. Az emeleten Ester is dolgozott néha más lányokkal és néhány fiúval. Sokan évfolyamtársak voltak. Nekünk lent nem kellett ilyen szolgáltatásokat adni, csupán ha a férfiakat gazdánknak a nőket úrnőmnek kellett szólítanunk.

Hárman laktunk együtt, a két barátnőm és én. Mikor hazamentem a panelbe elújságoltam a lányoknak, hogy itt kezdtem el dolgozni. Annie kiköpte az üdítőt, csak szűkszavúan közölte nem tetszését a melóhoz. Ő szinte semmit sem tanul mert órán képes magáévá tenni az anyagot így minden nap tud melózni a helyi szálloda recepciósaként olyan jól beszél hat nyelven. Elég csendes, de bármiben számíthatok rá.

Ezzel szemben Historia teljesen megrémült és már kezdett volna lebeszélni. Ő fotózásokra jár, emellett nemesi származású. Az édesapja amolyan grófnak számít, de jelenleg velünk lakik, mert jelenleg fasírtba van a családdal. Ki hallott már olyanról, hogy egy nemesi rangú apuka elfogadja a gyermeke másságát?

- Ha találkozol valaha is egy férfivel, akit Ackerman-nak hívnak. Kérlek, messziről kerüld el! Csak hallottam dolgokat, de sok lány eltűnt onnan még néhány pincérnő is miután ellátogatott oda. Az utóbbi hat lány pedig a mi iskolánkba járt levelezőire. Nagyon kínos ügy volt.

- A rendőrség semmit sem tesz?

- Sajnos nem. Ackerman tenyerében van egész Róma. Senki sem szegülne ellene. Nem is lehetne Olaszország Maffia királya. A teljes alvilág neki engedelmeskedik. Senki sem kérdőjelezi meg a hatalmát.

- Hogy nézz ki?

Aranyosan rázta a fejét, én pedig csak nevetni tudtam. Hiszen ez a 21 század könyörgöm. A mumus sem létezik. Bár nem kellett oldalra néznem, mert Annie szemmel vert el.

- Ugyan már lányok! Ezek csak pletykák, na persze nem veszem majd félvállról. Ígérem!

A szívemre emeltem a kezem és próbáltam angyali arcot vágni. Azonban a lányokat ez egy szemernyit sem győzte meg.

Pár héttel később találkoztam valakivel. A belőle áradó sötétség egyszerre csábított és taszított. Igazán próbáltam kellő távolságot tartani tőle. Ajánlatot tett, azóta számtalanszor kérdezem magamtól. Mi lenne, ha anyu megtudná? Hogy a lánya olyan férfi kedvese lett, mint amilyen hajdan az apja volt?

Christa Robin: 20 éves, joghallgató-ügyészpálya, "pincérnő"

Historia Reiss: 20 éves, joghallgató-ügyvédpálya, gróf kisasszony, modell

Annie Leonhard: 20 éves, joghallgató-békebírópálya, szálloda recepciós

Írói megjegyzés. A történet e/1 írom, helyenként előfordulnak animében szereplő karakterek, konkrét AOT-ből. Remélem tetszik majd.