Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

22.

Délután kettőkor ugrándozva mentem a bejárati ajtóhoz. Végre elérkezett ez a nap is, a randink napja. Nagyon izgultam, ugyanis ez volt a legeslegelső randevúm. A legjobb az, hogy nem fogunk majd elbúcsúzni, mivel egy helyen lakunk.

Amikor a nappaliba értem megpillantottam Nathan-t, aki a kanapén elnyúlva pásztázta a telefonját. Anélkül szólt hozzám, hogy rám emelte volna kék tekintetét.

- Minek örülsz a fejednek? -

Azóta nem beszéltem vele egy szót sem. Sőt alig láttam őt sulin kívül, de nem igazán bánom.

- Annak, hogy elhúzod a csíkot. - mondtam gúnyosan.

- Már várod, mi? - kérdezte kuncogva.

Minek nevet? Dilibogyit szedett?

- Mindennél jobban. - válaszoltam.

Tényleg vártam, hogy eltűnjön ebből a házból és soha többé ne legyen közöm hozzá. Sok galibát okozott nekem, és csupán csak az ő szórakozásából. Mindig is utáltam azokat a srácokat, akik unalomból szórakoznak valakivel. Nathan pont az a fajta, mégha tanár is, és a suliban nem mutatja ezt az énjét. Ott inkább eljátsza a tanár bácsit, míg a suli falain kívül egy igazi perverz, pedofil, görény, seggfej, Isten tudja még milyen Tanci báci.

Tovább ugrándoztam a bejárati ajtóhoz, ahol Ice Tee már biztosan tépkedi a haját, hogy miért tart ennyi ideig kinyitni egy ajtót.

Igazam volt, ugyanis elkezdett folyamatosan csengetni.

Idegesen fújtattam egyet. Kezd elfogyni a jókedvem.

- Megyek már! - kiáltottam. - Csak ne szedd szét a házat! -

- Na végre. - mondta a lány, amikor kitártam az ajtót előtte.

A lány engem félre lökve beengedte magát. Amikor készültem becsukni az ajtót rájöttem valamire. Nathan a nappaliban terpeszkedik, és Ice Tee nem tudja hogy nálunk csóróskodott.

- Ice Tee! - fogtam meg hirtelen a karját, mire automatikusan megugrott.

A lány bosszús ábrázattal nézett rám.

- Nem szeretnél itt megvárni? Mert tudoood nincs sok időm, nem sokára megyek el. - mondtam.

A hazudozásban nem vagyok olyan jártas, de a gyatra színészkedésemmel  még Ice Tee-t is áttudtam verni.

- De, persze, úgyis sietek haza. Leo úgy gondolta, hogy hétvégén is zargat. Istenem, ez a gyerek. -

- Szerintem aranyos Leo. Olyan, mint egy elveszett kisktyus azokkal a hatalmas boci szemeivel. - mondtam áradozva.

Leo tényleg nem volt olyan rossz választás. Szerintem Ice Tee is megkedvelte, csak nem meri bevallani.

- Persze, persze. Hozd már azt a füzetet. - mondta, közben a kezembe adta a szatyrot, amit szorongatott. El is felejtettem a saját füzetem.

Gyorsan futottam. Amikor a nappaliba értem hűlt helyét láttam Nathan-ek. Nyilván a szobájában van. Kíváncsi vagyok, hogy mikor pakolja össze a cuccát, és húz el a francba. Ugye milyen vendégszerető vagyok? Én vagyok a legjobb házigazda.

________


Miután Ice Tee elment, Aiden-el egyből a kocsihoz mentünk, hogy elindulhassunk. Már nagyon régen voltam vidámparkban, akkor sem szerettem a magas helyeket, mivel ..... tériszonyos vagyok. Szóval ma is kerülni fogom.

Az út csendben telt oda felé. És mikor leparkoltunk, vagyis csak Aiden, udvariasan kinyitotta nekem az ajtót.

- Oh, köszönöm uram. - mondtam kuncogva, közben kiszáltam a járműből.

Aiden félkarjával átkarolta a vállam, majd magához húzott, hogy egy puszit nyomjon a fejem búbjára. Igaz, még nem voltunk együtt, viszont úgy tűntünk mint egy szerelmes pár.

Arcomra szinte ráfagyott a hatalmas mosoly Aiden gesztusa folytán. Éreztem, hogy még az arcom is elkezdett rózsaszín árnyalatott felvenni.

- Akkor induljunk! - mondta.

Eltolt magától. Indultam előre már, amikor is Aiden megfogta a karom. Értetlenül néztem rá, mivel nem tudtam mit akar. Aztán lágyan végig simított a karomon egészen a kezemig, ujjait összefűzte az enyémmel. A szívem nagyot dobbant erre a pároknál hétköznapi cselekedetre.

- A szerelmesek így sétálnak. - mutatta fel összefűzött ujjainkat.

Ezt mondják mézes heteknek? Mert akkor alaposan ki kell élveznem a helyzetet. Sokat olvastam a kaocsolatokról az interneten, és a könyvekben is. A valóságban a párok állandóan veszekednek, vagy egy idő múltán hanyagolják egymást, és szakítanak. Ellenben a könyvekben általában csak egy kicsi gubbanc van, ami megoldódik, aztán boldogan élnek, míg ki nem purcannak a túltengett szerelmi hormonaiktól.

- A szerelmesek sok mindent csinálnak. - mondtam nevetve, amikor elindultunk.

- Például? - kérdezte.

- Például, ölelkeznek, pusziszkodnak, cs...csókoloznak. - mondtam az utolsó szót elpirulva.

- Ha szeretnéd az összes dolgot kipróbálhatjuk miután összejöttünk. - mondta magabiztos mosolyával együtt.








_________


A vidámpark ahova mentünk hatalmas volt, akár csak a tömeg. Még szerencse, hogy Aiden fogta a kezem, mert ha nem már rég elsodórtak volna.

- Mire üljünk fel először? - kérdezte a fülemhez hajolva.

Testemen jóleső érzés futott át, amikor puha ajkával véletlenül megérintette a fülemet.

Remélhetőleg olyanra, ami nem olyan magas... De amikor körbe néztem nem igazán találtam olyat, csak ami gyerekeknek volt fenttartva. Hát ez remek.

- Nem tudom....- mondtam. Lehet talán  első randinanak elég lett volna elmenni fagyizni, és sétálgatni egy parkba. Kár, hogy akkor nem jutott eszembe, mert akkor most nem szenvednék itt.

- Mit szólnál az óriás kerékhez? - kérdezte. - A haverjaim azt szajkozzák, ha felülsz rá azzal, akit szeretsz beteljesedik a szerelmetek, és örökké tartó lesz. De persze ezt csak ők mondták, nem igaz. - mondta nevetve.

Nem igazán jutott el a tudatomig, amit mondott, mivel a magasan lévő dologra néztem, amivel épp farkasszemeztem. Vajon, ha felülnék túl élném?

- De ha nem jó, akkor üljünk fel a hullámvasútra. - mondta.

A hullámvasút felé néztem. Nem is tudtam eldönteni melyik a rosszabb, a hely, ami nagyon magasan van, és forog körbe, vagy a másik, ahol mindenki sikogat, mint valami hirror filmben.

A testem a félelemtől, hogy valamelyikre felülünk elkezdett remegni. Egyenesen rettegtem. Talàn nem is nekem való ez a hely. Kiskoromban hogyan tudtam ilyesmiket élvezni?

- Vagy csak sétáljunk egyet. Veszek fagyit is, vagy amit csak kérsz. - mondta a fiú.

Megkönnyebbülve rá néztem. Minden gondolatom elszállt, s csak mosolyogni tudtam. Lehet Aiden megérezte hogyan érzem magam, és ezért mentett meg, de lehet csak nem akart semmire sem felülni. Ezt nem tudjuk meg, mert nem kérdeztem rá. Nem akartam elmondani neki az egyik gyengepontom.










_________







A vidámparkozós randi végül jól végződött. Igaz nem ültünk fel semmire sem, de azért sétáltunk egy jót, miközben mindenféle hülyeséget megettünk. Egyszerűen jól éreztem magam.

Haza felé úton a kocsiban elaludtam. Aiden nem keltett fel, így a karjaiban cipelt be egészen a szobámig. Amikor lerakott az ágyra, és levette a cipőmet, akkor ébredtem fel.

Az éjjeli szekrényen lévő kislámpa csupán gyéren égett, de jól láttam ettől függetlenül az arcát.

Halványan elmosolyodtam, miközben lassan pislogtam a fáradtság miatt.

- Vetkőzz, és menj fürödni, addig én elmegyek a lentibe. - mondta a fiú.

- Nincs kedvem, álmos vagyok. - mormogtam, majd a másik oldalamra fordultam, így háttal voltam neki.

Éreztem ahogy mellettem besüpped az ágy. A szívem nagyot dobbant, és az álmosság is kezdett el távozni, helyébe az izgazottság lépett.

A fiú eltűrte fülem mögé a hajamat, majd a nyakamra apró puszit nyomott. A testem az érintésre összerándult.

- Mit csinálsz? - kérdeztem halk hangon.

- Kirázom belőled az álmosságot. - a hangján lehetett hallani, ahogy pimaszul elmosolyodott.

Nem mondtam semmit sem, csupán tovább feküdtem. Aiden is folytatta a kényesztetésemet.

Kezét rá simította a derekamra, majd benyúlt a pólóm alá. Bőrömet kör-körös mozdulatokkal kezdte el simogatni. Az e fajta gesztus inkább volt álmosító, mintsem felrázó, emiatt újból elálmosódtam.

A fiú látva, hogy nem nagyon segít ez, elvette a kezét.

Fejével újból a fülemhez közelített, hogy belesuttogjon. Hangja kellemesen hatott rám, azonban amit mondott a felét fel sem fogtam.

- Ha ennyire lusta vagy, akkor majd én levetkőztetlek. -

- Ah, ühm. - csupán ennyit tudtam kinyögni, mert már kezdtem félálomban lenni.

Automatikusan megfordultam. Félig ráfeküdtem Aiden-re, aki elveszítette egyensúlyát, és háttal az ágyra került.

- Aludjunk. - mondtam szuszogva.

Hallottam ahogy a fiú halkan elneveti magát.

Finoman kihúzta magunk alól a takarót, majd beterített minket. Hallottam a lámpa kapcsolójának kattanását, s ezzel a fény eltűnt, teljes sötétség telepedett ránk.

A fiú egyik karját a derekamra helyezte, míg a másikkal a fejem simogatta. Ajkával apró puszit nyomott a fejem búbjára. Csupán Aiden simogató érintéseit éreztem, ami egyre jobban elálmosított.















_________

Okés. Romcsi rész kész.

Tudom, elég rövid rész, de romantikus. Nézzük a jó oldalát. 😅

Nem tudom mit írjak még.

Csillagozz, kommentelj. Élvezd ki, mert már csak 3 rész van vissza. Nekem meg kell kitalálnom egy JÓ záró részt, amiben nem vagyok igazán jó. 😭😭

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro