2.
Másnap délután a suliból hazaérve ledobtam a táskám az ágyra, amire nagy erővel ráhasaltam. A csuklómon lévő fekete hajgumival felkötöttem copfba a hajam, s elővettem a házit és a tanulni valót. Nem voltam egy kitűnő tanuló, de azért az erős négyes átlagom azért meg volt. Volt olyan tantárgy amiből kiemelkedően jó voltam, de volt olyan amiből kiemelkedően rossz. Például a matek, azt sohase értettem, úgy ahogy a fizikát sem, de a puskák által mindig sikerült legalább hármast produkálnom. Persze, a többi tantárgynál tisztességesen tanulók óráról, órára.
Kezem ügyébe vettem egy tollat, majd a matek füzetet, amit fellapoztam és megkerestem a házi feladatot. A toll végét a számhoz érintettem , majd elkezdtem nézegetni mit is csináltunk múlt órán. Nem jutottam valami sokra, olyan kínainak tűnt minden.
Már éppen csuktam volna be a füzetet mikoris nagy hanggal kinyitódott a szobám ajtaja, amin kilépett be? Hát Aiden. A fiú vigyorogva haladt végig a helységben. Áttekintette az íróasztalom, kinyitogatta a ruhás szekrényem ajtaját, és majdnem a fehérneműs fiókom is kinyitotta, ha nem szóltam volna rá.
– Hé, te mi a francot csinálsz?!— hangom dühödt volt.
Hiába csengett magabiztosan a hangom, ő továbbra is mosolygott. Kétségkívül imádott piszkálni, és felhúzni engem. Ellenben ahelyett, hogy válaszolt volna, nemes egyszerűséggel ledobta magát mellém.
– Mit tanulsz Nessa?—vette a kezébe a füzetem, majd összeszűkített szemekkel kezdte el méregetni. — Ez rohadt könnyű. Add csak ide a tollat. — nevette el magát, közben felém nyújtotta a jobbját, szemét le sem véve az oldalról.
Nagyot sóhajtottam, de engedelmeskedtem.
– Ezért cserébe kérek majd valamit nem sokára. — mondta, majd kb. három perc alatt készen is volt a két feladattal.
– Mégis mit?— kérdeztem, miközben feltérdeltem az ágyra, majd a sarkamra ültem.
– Hát...— nézett végig rajtam undorodó arckifejezéssel. — Megígértem egy haveromnak, hogy rá beszéllek arra, hogy randizzatok. Bár, nem értem mit eszik rajtad. Nincs se melled, se segged, plusz szépség királynő se vagy. —
– Ch... kösz, ezekre magamtól is rájöttem. — szóltam vissza sértődötten. — És nem fogok randizni senkivel. —
– Mert? Tán félős nyuszi vagy?—húzta fel kérdőn egyik szemöldökét.
– Én aztán nem. — kaptam el róla a tekintetem, közben a cuccaim a táskámba pakoltam. Kikaptam kezéből a füzetet, majd a tollat is, és azokat is elraktam. Leraktam a földre a hátitáskám, s török ülésben elhelyezkedtem vele szemben.
Beharapta alsó ajkát , utána pedig rám vigyorgott.
Megforgattam a szemem, s unott tekintettel díjaztam őt. Annyira utáltam, hogy ilyen laza és magabiztos, még akkor is ha ilyen undok módon viselkedem vele szemben. Főleg azt utáltam mikor kedveskedni próbált, na azt már megtanultam, hogy azért cserébe mindig kér valamit.
– Ha ezt megteszed nekem, akkor egy teljes évig megcsinálom a matek házid, sőt korrepetállak is , hogy jobban megértsd. Na, benne vagy?— kérdezte a kezét nyújtva.
Kicsit elgondolkodtam. Tényleg jól jött a korrepetálás, plusz az is, hogy megcsinálja helyettem a házit, úgy hogy miért is ne alapon bele mentem. Megfogtam a kezét.
– És pluszban még fizikából is segítesz.—
– Megegyeztünk — rázta meg a kezem, majd elengedte. —
– Miért nem a haverod hívott el? Neki nincs szája, hogy beszéljen?— kérdeztem flegmán.
– Tudod, Josh nem éppen a jómódoráról híres. —
A név hallatatól azt hittem szívrohamot kapok. Hogy mégis ki az a Josh, hát kérem szépen a legszexibb srác a gimiben, akinek nem törődöm stílusa teljesen le vesz a lábamról. Körülbelül kilencedik évelején bejött nekem, de rájöttem felesleges rá pazarolni az érzéseim.
– Mármint az a Josh?! Az a szívdöglesztő Josh?— kérdeztem szinte sikítozva, s a szívem szinte a torkomban dobogott annyira megörültem.
– Mi van, csak nem tetszik neked?— kérdeze felhorkantva
– Miiii?! Nekem?! Nehem!— jöttem zavarba.
Aiden harsányan felnevetett mielőtt bármit is mondott volna.
– Ne éld bele magad! Ugye tudod, hogy Josh számára nem vagy több egy tömni való kis libánál, aki nem mellesleg olyan hülye, mint a seggem?—
Ez azért fájt.
– Nem is vagyok hülye!— rivalltam rá.— Inkább te vagy az!— fontam össze magam előtt a karjaim.
– Ide figyelj édes szívem, te még a matek házidat se tudod megcsinálni, azt is nekem kellett. Na akkor most kettőnk közül ki is a hülye?— vonta fel szemöldökét.
– Az aki kérdezi. — forgattam meg a szemem.
Nagyot sóhajtottam, mielőtt feltápászkodtam volna az ágyról.
– Hát ez kész. — nevette el magát jól szórakozottan.
– Inkább fuss a barátnődhöz, és neki keménykedj és ne nekem.— mondtam ki meggondolatlanul.
Aiden ajkára egy még szélesebb mosoly kúszott.
– Tudod mit?! Megse szólalj!—
Védekezésképpen felemelte mindkét kezét.
Idegesen trapoltam az ajtóhoz, de rájöttem nem is nekem kéne távoznom, hanem neki.
Fújtattam egyet, majd felé fordultam.
– Neked kéne elhúznod innen, és nem nekem!—förmedtem rá, de ő továbbra se moccant.— Aiden!— szóltam rá hisztérikus állapotban.— Takarodjál már ki, míg szépen mondooom!—
– Ha nálad ez a szép beszéd, akkor mi a csúnya?— nevette el magát, miközben felkelt.
– Ne tudd meg.— morogtam morcosan az orrom alatt. Tudtam, hogy csak idegesíteni akart.
Félre álltam az útból, hogy eltudjon menni mellettem, de még így is nekem jött vállal, ami iszonyatosan fájt. Sziszegve nyúltam egyik kezemmel a sajgó részemhez.
– További szép délutánt Nessa!— mondta , majd ki is ment. Bezzeg az ajtót nem tudta becsukni maga után!
_________
Kómás fejjel ki keltem az ágyból. Megkerestem a papucsom, s elcsoszogtam az ajtóhoz, amit nagy erővel kinyitottam. Kiléptem a folyosóra, ahol még nem olálkodott senki sem. Tovább mentem a fürdőszobáig, majd beléptem. A helyiségben fel volt kapcsolva a lámpa, és mindent elborított a gőz. Fülem megütötte a víz csobogása, de olyan fáradt voltam, hogy nem vettem figyelembe, sőt még azt sem, hogy a kabinban volt valaki! Elbotorkáltam a mosdókagylóig. Levettem a fogkefém, amire véletlenül majdnem egy kiló fogkrémet nyomtam, majd elkezdtem sikálni a fogaim. Mikor ezzel végeztem, megmostam az arcom, s erősebb copfba fogtam a hajam.
S ekkor nagy hanggal kinyílt a fürdőkabin ajtaja. Ijedten megfordultam, és Aiden- el találtam szemben magam.
– Uram atyám.— suttogtam nagyot nyelve, ugyanis testét semmi se fedte!
Aiden reakciója is hasonló volt, majd elröhögte magát. Abbahagytam a bámészkolódást , s tekintetem az arcára vittem.
– Odaadnád a törölközőt, ha már végeztél a stírölésemmel?—
– Öhm...ízé, i-igen.— motyogtam össze-vissza, majd elfordultam tőle, hogy elvegyem a törölközőjét, amit odaadtam neki, de úgy hogy nem fordultam felé, hiszen így is elég zavarba ejtő volt a helyzet!
– Kösz. — felelte laza stílusban. Látszólag őt nem zavarta ez a kínos helyzet.
Hozzá se szólva rontottam ki a helyiségből.
__________
– Komolyan láttad Aiden kibaszott istent meztelenül?!— kérdezte Roni ujjongva, míg Ice Tee csak csendben hallgatta a beszélgetésünk. Elmeséltem a lányoknak a tegnap délután történteket, na meg azt is, ami ma reggel történt, és mit ne mondjak, Veronika elvolt szállva.— És milyen a teste? Izmos? Ugye?!—
– Hagyjuk ezt a témát, kérlek!— soppánkodott Ice Tee.— Egyfolytában csak arról a baromarcról van szó. Mi van Josh-al? Róla miért nem beszélünk ilyen izgatottan?— kérdezte felvont szemöldökkel, az említett személy pedig éppen most haladt el az asztalunk mellett. Futó pillantást vetett rám, majd kacsintott. A lélegzetem szinte elállt. Jézusom! Valaki hívjon mentőt!
– Láttátok?!— kérdezte Roni visongva. — Josh Vanessara kacsintott! Bassza meg, de szexi!—
– Na, de Roni!— szóltunk rá egyszerre, majd elnevettük magunkat.
– Most miaz? Ice Tee akarta, hogy róla is olyan izgatottan beszélgessünk, mint Aiden kibaszott szexi istenről. —
– Az előbb nem volt benne az, hogy szexi.— vontam össze a szemöldököm.— Mellesleg, mióta érdekel ő téged?— tettem fel a legfontosabb kérdést, mire Ice Tee is kíváncsian fordult a megszeppent lányhoz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro