-Szeretlek.-
-Shawn és én fogadtunk.-mondta lesütött szemmel.
-Mi?? Zac ugye nem...mondd,hogy nem?-néztem rá könnyes szemmel.
-A fogadást elvesztette, így megkellett,hogy fektessen téged. Sajnálom.-
Hát ezért volt Shawn mindig furcsa Zac közelében.
Az egész világom rombadőlt. Minden, de minden hazugság volt, összetörtem. Hagytam magam becsapni, hogy lehettem ekkora barom?!
A talaj mintha kiakart volna csúszni a lábam alól.
-Jól vagy?-fogta meg a kezem.
-Ne érj hozzám.-mondtam, sírva.
-Christy, én ..-
-Ne, nem érdekel.-majd ellöktem magamtól és az öltöző felé vettem az irányt.
Shawn és Dylan éppen kosaraztak, Sofi pedig a padon ült a lányokkal.
-Hogy tehetted ezt velem?-kérdeztem közelebb érve.
-Christy, mi a baj?-lépett közelebb.
-Ne áltasd magad. Zac elmondott mindent.-
Shawn elkomolyodott, Sofi pedig felpattant és Dylan mellé ment.
-Szeretlek, megmagyarázom.-
-Szeretsz?? Menj a picsába Mendes. Az igazság az,hogy csak arra kellettem,hogy lefektess. Minden hazugság volt.-
-Nem, ez nem így van.-mondta, majd megpróbált megölelni.
-Ne érj hozzám.-léptem hátrébb.
-Christy, ne tedd ezt kérlek.-
-Én? Én csaptalak tán be? Én fogadtam? Undorodom tőled.-
-Szeretlek.-mondta a könnyeivel küszködve.
-Én mennyire szerettelek?? Az én érzéseim igaziak voltak. De te becsaptál, eljátszottad a bizalmam, én hülye pedig hagytam. Az érzéseim elvakítottak.-
-Christy.-lépett felém Dylan.
-Dylan hagyjál.-majd Sofira néztem.-Ugye te nem tudtad?-kérdeztem sírva.
-Én.-szipogott Sofi.
-Ő csak ma tudta meg. Dylanre és Sofira ne haragudj. Igazad van, hibáztam. Az elején csak az számított,hogy lefektesselek. De a táborba indulás előtti este, csütörtökön. Emlékszel,hogy mi történt?-
-Igen, emlékszem. Az volt életem egyik leghatalmasabb hibája.-
-Lassan beléd szerettem, ezt elkell hinned nekem.-
-Ha ez tényleg így van ahogy mondod, neked kellett volna elmondanod.-
-Próbáltam. Először a bálon, aztán Sarah balesete előtt. Majd amikor berúgtál este elmondtam mindent, csak nem emlékszel.-
-Ohh, elnézést. Akkor ezek szerint én vagyok a hibás.-
Elakartam tűnni onnan, az ajtó felé hátráltam, de Shawn megfogta a kezem.
-Kérlek.-
-Ezt visszaadom.-majd levettem a nyakláncot és a kezébe nyomtam.
Kiakartam menni de újra megragadta a kezem.
-Eressz el.-
-Nem.-
Mivel nem hagyott más lehetőséget pofon vágtam és elrohantam.
De pont össze találkoztam az edzővel.
-Parker, mi történt?-
Szipogva a padlót néztem és nem feleltem semmit.
Lépteket hallottam a hátam mögött.
-Mendes, mit csináltál a lánnyal?-
-Elmegyek.-mondtam, majd haza indultam.
-Mi a franc folyik itt?-nézett kérdőn az edző Shawnra.
-Kurva életbe. Hol van Zac?-fordult meg Shawn, majd Dylanre nézett.
-Shawn, ne csinálj semmi marhaságot.-
Shawn beviharzott a tesiterembe ahol Tayler és Zac a sarokban beszélgettek és Zac kissé szomorúnak tűnt.
-Rohadt barom. Mire volt ez jó?-ment oda dühösen Shawn.
-Mivan?-kérdezte Zac.
-Élvezed ezt az egészet? Tudod,hogy szeretem őt. És rohadt nagyot hibáztam akkor mikor elfogadtam a kihívást. Azt hittem mélyebbre nem süllyedsz.-kiabált Shawn.
-Képzeld el ez engem is szarul érint.-
-Jajj, még sajnáljalak is ugye?!-
-Nekem is bejön a csaj.-kiabált Zac.
Shawn még idegesebb lett ezt hallva így behúzott Zacnek, aki nem hagyta magát.
-Shawn. Elég -kiabált Jon, majd Dylannel és Jaccel együtt odamentek.
Taylerrel együtt szétválasztották őket.
-Héjj, mi van ma veletek?-kérdezte az edző.
-Semmi.-mondta Dylan.
-Hát persze O'Brien. Csupán annyi volt eddig,hogy Parker zokogva elment, Mendes és Bolton pedig egymásnak esnek. Tudhatnám az okát?-
-Nem.-mondta Zac.
-Akkor, gyerünk az igazgató helyettesibe. Mindenki itt marad nyugton a fenekén ülve.-
Felvitte a 2 srácot az igazgató helyettesibe, ahol elmondta Mrs. Williamsnek,hogy mi történt, majd lement órát tartani.
-Üljetek le.-mondta majd felhívta Saraht.
-Christy?-kérdezte Shawn.
-Hazament, a nagynénje pedig totál kivan akadva, mivel bezárkózott a szobájába és nem mondd semmit. Szóval szeretném ha elmondanátok a történteket.-
Shawn nagy nehezen elmondta a tanárnak,hogy mi történt tesin.
-Most az egyszer szóban figyelmeztetlek benneteket, de nagyon nem szeretném ha ez előfordulna még egyszer. Megértettétek?-
Mind a ketten bólogattak.
-Menjetek órára. Christyvel pedig hozzátok rendbe a dolgokat.-
Lementek órára, de észlelhető volt köztük továbbra is a nagy feszültség
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro