Korai ébresztő
-Köszönöm,hogy bejöhettem végre.-léptem be az ajtón.
-Nincs mit.-vigyorgott Gabi.
-5 perc múlva vacsi.-néztem Jonra.
-Ezt nem tudtad volna ajtón kívül közölni?-kérdezte Gabi.
-Nem. Vici pulcsiját is megkell keresnem.-mondtam.
-Akkor most megyek.-mondta Jon, majd Gabira mosolygott.
Megtaláltam Vici pulcsiját a takarója alatt, és közben megláttam az ágy alatt valamit.
-Gabriella.-
-Mi az?-kérdezte Gabi.
-Az ott a te melltartód?-mutattam az ágy alá.
Gabi benézett az ágy alá majd elvörösödött az arca.
-Hupsz.-majd felvette és elrakta.
-Gabi, te és Jon most?-néztem rá furán.
-Fogalmam sincs miről beszélsz.-mondta.
De az arca elárulta.
-Jesszus. Ti lefeküdtetek.-nevettem el magam.
-Nem akarod hangosabban ki kiabálni?-kérdezte Gabi.
-Ha akarod.-nevettem.
-Nehogy.-nézett rám.
-Tudtam,hogy tetszik neked. Nem tudod ám olyan jól leplezni.-nevettem el magam.
-Másnak ugye nem akarod elmondani?-kérdezte Gabi.
-Majd este a lányoknak.-mosolyogtam.
-Christy.- mondta, de elkésett mert már az ajtón kívűl voltam.
Bezárta az ajtót majd utánam sietett,annyira amennyire bírt a lába miatt.
-De ne mondd már el.-kérlelt kislányos mosollyal.
-Meglátjuk.-kacsintottam.
Gabin látszott,hogy kicsit ideges volt, de bementünk a többiekhez.
Összetoltunk 2 asztalt a fiúkkal és együtt vacsoráztunk.
-Vacsora után van még kedved játszani Shawn?-nézett rá Dylan.
-Nincs, biliárdban nem vagyok jó.-nevetett.
-Gabi, mit csináltatok 1 órán keresztül a szobában?-kérdezte Vici.
-Mit kíváncsiskodsz?- nézett rá Gabi.
-Jól van. A fejem azért hagyd a helyén.-mondta Vici.
Én elkezdtem sunyiban mosolyogni.
-Christy te tudsz valamit.-mondta Sofi.
-Én?-néztem értetlenül.
-Jajj, ne csináld már.-nevetett Dylan.
-Oké,figyeljetek. Az a helyzet, hogy Gabi és Én.-mondta Jon.
-Együtt vagyunk.-fejezte be mosolyogva Gabi.
Senki sem lepődött meg a hír hallatán.
-Na végre ez a nap is eljött.-nevetett Dylan.
-Jól van. Kellett egy kis idő hozzá.-mosolygott Gabi.
-Kis idő?-nézett kérdőn Sofi Gabira.
-Oké, de akkor Christyéknek mennyi idő kell még?-nézett ránk Gabi.
-Gyors témaváltás.-mosolygott Jace.
-Mihez kell még mennyi idő?-nézett Gabira Shawn.
-Ahhoz,hogy elmodjátok együtt vagytok.-mondta Gabi.
-Szerintem igazából ez hétfő este óta mindenkinek leesett már.-mondta Dylan.
-Ahogy Christy Shawn után rohant és lesmárolta.-nevetett Jon.
-Ez meg csak neked nem esett le eddig ezek szerint.-nevetett Sofi.
-Jól van na. Christy olyan kiszámíthatatlan.-vigyorgott Gabi.
-Köszi.-majd én is elmosolyodtam.
-Amúgy nagyon szép a nyakláncod.-nézett rám Jace.
-Ohh,köszönöm.-
-Mikor vetted? Még nem láttam rajtad.-hajolt közelebb Gabi.
-Ma kaptam.-majd Shawnra néztem.
-Áhh, már értjük.-mondta mosolyogva Vici.
Majd beszélgettünk még pár dologról.
-Figyeljetek egy kicsit.-állt fel Lasey.
Majd megvárta amíg minden szem ránézett és csönd lett.
-Csak a holnapi és a csütörtöki programot szeretném még egyszer ismertetni. Holnap éjszaka éjfél után bemegyünk az erdőbe és lesz 1-2 feladat amit teljesítenetek kell majd. Ez hajnali 02:30-ig fog majd tartani.
Aztán csütörtökön hegy mászás lesz, 10:30-kor pedig gyülekező az udvaron és megtanítjuk,hogyan biztosítsátok magatokat és minden ilyesmi,aztán egy próba mászást is csinálni fogtok majd a mászófalon. Majd 1-kor ebéd és délután 3-kor megyünk ki a terepjárókkal a hegyekhez. Kérdés van?-nézett körbe Lasey.
-Igen, az erdő és a hegy mászás is kötelező?-kérdezte Stephanie.
-Az éjszakai túra az, de hegyet mászni természetesen csak az fog, aki szeretne.-mondta Lasey.
-Ha mindenkinek minden világos, akkor mehettek a házaitokba.-mondta Scott.
Mindenki felállt és a házába ment.
-Nem tudom,hogy ti hogy vagytok vele, de én rettentően fáradt vagyok.-mondtam.
-Nem vagy egyedül.-mondta Vici.
Aznap este mind korán elaludtunk.
Reggel 5 körül sikítozásra ébredt mindenki a táborban.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro